Teleki Téka: négyszáz könyvnek veszett nyoma

Mint mondta, már évekkel ezelőtt felmerült a gyanú, hogy több kiadványnak, többek között 16–19. századi könyvritkaságoknak nyoma veszett a közgyűjteményből, most pedig a Teleki Alapítvány szorgalmazására a téka munkatársai összeállították a hiánylistát.

A lajstromot az alapítvány november 6-án tartott kuratóriumi ülésén mutatták be, ezen mintegy négyszáz cím szerepel. A hiányzó könyvek közül 152-nek a Teleki Téka állományából veszett nyoma, a többi a református kollégium állományából, illetve a vegyes állományból tűnt el. A Teleki Tékából hiányzó könyvek közül Deé Nagy Anikó szerint csupán 26 könyv tűnt el 1988 előtt – amikor az utolsó revízió lezajlott –, a többi 126-nak ezt követően veszett nyoma.

Az utóbbi években készült nyomtatott katalógusokban (16. századi könyvek katalógusa, a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár ex librisei), a nyomtatásra előkészített munkákban (17. századi könyvek katalógusa, nyomdász- és kiadójelvényeket hordozó 15. és 16. századi könyvek katalógusa) több eltűnt könyvet még leírtak a készítők.

Arra a kérdésre, hogy hogyan tűnhettek el a könyvek, Deé Nagy Anikó – aki 1965-től dolgozott a tékában, 1981-től 1999-ben történt nyugdíjazásáig pedig vezette is azt – nem tudott választ adni. Mint mondta, csak sejtések vannak, a hiány valódi okát senki sem tudja. „Nem bűnbakot keresünk, nem az a legfontosabb, hogy ki a vétkes, hanem a könyvek, illetve hogy egyáltalán visszakerülnek-e valaha” – hangsúlyozta a Krónikának a könyvtörténész.

Hozzátette, javasolni fogja a Téka Alapítványnak, hogy a világhálón tegyék közzé a hiánylistát, hisz szerinte van remény arra, hogy antikváriumokból, gyűjtőktől előkerüljenek a felmérhetetlen szellemi és anyagi értékkel bíró kiadványok. Mint hangsúlyozta, olyan könyvritkaságokról van szó, melyek „nem tűnnek el csak úgy.”

A könyvek értékét nem jelzi a hiánylista a teljes valóságában. Nem csupán a régiségről van szó, hisz egy könyv értékét nagyban növeli például a korabeli kötése, a benne lévő ex librisek, a kötéstáblán található supralibrosok és nem utolsósorban a benne lévő beírások. Példaként említette az egyik, a Bolyaiak magángyűjteményéből eltűnt könyvet, Carl Friedrich Gauss 1801-ben megjelent Disquisitiones Arithmeticae című művét, amelyet a neves fizikus tiszteletpéldányként adott barátjának, Bolyai Farkasnak, s amelyben az erdélyi magyar tudós két bejegyzése is szerepel.

Ez a Bolyaiak magántékájának legértékesebb darabja, amelynek másik öt, szintén nagy értékű művel együtt nyoma veszett, ismertette a szomorú helyzetet Deé Nagy Anikó. Spielmann Mihályt, a Teleki–Bolyai Könyvtár jelenlegi vezetőjét többszöri próbálkozás után tegnap sem sikerült elérnünk.

Mint arról beszámoltunk, a Maros megyei könyvtár vezetősége a napokban jelentette a rendőrségen, hogy a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárból több száz kiadványnak, többek között 16–20. századi könyvritkaságoknak nyoma veszett, a hatóságok bűnvádi eljárást indítottak az ügyben.