2012. december 07., 12:282012. december 07., 12:28
Enache emlékeztetett: a hazai civil társadalom már jó két évtizede arra próbálja rábírni a politikumot, hogy egy olyan választási rendszert dolgozzon ki és alkalmazzon, ami áttekinthető, és megfelel az európai demokratikus normáknak.
A Pro Európa Liga vezetője szerint mai napig is pontatlanok a választói jegyzékek, a második helyezettek esetében nem egészen tiszták a parlamentbe jutási kritériumok, és az sem állítható biztosan, hogy a szavazócédulák és urnák segítségével nem lehet csalni. Smaranda Enache szerint megengedhetetlen az a fejetlenség, ami a választási folyamat utáni procedúrát jellemzi, amikor a választási irodák elnökei az utcán vagy a prefektúra folyosóin hajnalig állnak sorban, ahhoz hogy leadják a zsákban vitt szavazócédulákat. Mint mondotta, a liga munkatársai a közelmúltban a grúziai választásokat követhették a helyszínen.
„Annak ellenére, hogy Grúziát diktatorikus rendszer jellemzi, kellemes csalódásban volt részesünk. Minden a lehető legcivilizáltabb és áttekinthetőbb módon zajlott. Még az urnák is átlátszó plexidből készültek, arról nem is beszélve, hogy a többszörös szavazást a szavazóhelyiségbe belépő személy ujjára festett és rendkívül nehezen lemosható csíkkal teljesen kiküszöbölték” – számolt be a volt szovjet államban megélt élményeiről Enache.
Ráadásul a liga a „tömeges szavazatvásárlást” tartja a hazai választási rendszer rákfenéjének. Úgy véli: a „kis figyelmességek” helyét átvette az egyházak, az önkormányzatok és bizonyos érdekcsoportok lekenyerezése. Ugyanebbe a kategóriába sorolta a decemberi szabadnapok megadását is. „Nos éppen ezért nem szeretnénk jelenlétünkkel azt igazolni, hogy a választások lezajlása megfelel az európai normáknak” – szögezte le Smaranda Enache. A Pro Európa Liga társelnöke elmondta továbbá, elküldi kifogásait és észrevételeit az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek és az Európai Parlamentnek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok