HIRDETÉS

Tatárfej helyett Szent Kristóf-ábrázolás lehet a magyar támogatásból felújított küküllővári templom kuriózuma

MTI 2017. november 11., 15:07

Egy új kutatás szerint Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a dél-erdélyi Küküllővár református temploma mindeddig tatárfejnek tekintett falfestménye.

Fotó: Teleki László Alapítvány

Az Árpád-kori falrészeket is őrző Fehér megyei templomot a magyar állam támogatásával újították fel az elmúlt években, és a templom kuriózumának számító, tatárfejként ismert falképet a felújítás keretében elvégzett falkutatások során sikerült értelmezni.

Amint Lángi József falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta, a templomtoronynak a hajó padlásterében levő oldalán található falképmaradványt

HIRDETÉS

Köpeci Sebestyén József erdélyi heraldikus tisztította meg, írta és rajzolta le először a 20. század elején, és ő vetette fel a tatárfej magyarázatot is.

Számára csupán a figura által viselt, tatáros jellegűnek ítélt sapka sugallta ezt az értelmezést.

Később Kelemen Lajos, az erdélyi műemlékvédelem kiemelkedő alakja úgy vélte: azért festhettek tatárfejet a templom falára, hogy intő jelként emlékeztessen az 1241-es tatárjárásra, mely elpusztította a környék lakosságát. Mint magyarázta:

hasonlóképpen emlékeztetnek a magyarokat ábrázoló nyugat-európai szobrok a kalandozó magyarok pusztításaira.

Lángi József elmondta, hogy a küküllővári templom eredetileg egytornyúra épült, de még az Árpád-korban visszabontották, és kéttornyúvá építették át, aztán később a két tornyot összekötötték, és egyetlen, szokatlanul széles toronnyá alakították. Az Árpád-kori átépítéskor készülhetett a tatárfejnek tekintett falfestmény, amely eredetileg az északi torony északi külső falát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérbe. A szakértő szerint a templom 19. század végi felújításakor sok vakolatot távolítottak el a falakról, de ennek ellenére a mostani felújítás során megtalálták a fejhez tartozó test ábrázolásának a töredékeit. 

Az ilyen hatalmas alakok a templomhomlokzatokon Szent Kristóf-ábrázolások szoktak lenni”

– jelentette ki Lángi József. Hozzátette, sem a tatárfej-értelmezés bizonyítására, sem a Szent Kristóf-értelmezés alátámasztására nincs semmilyen forrás, de míg tatárfejre nincsen máshol példa, megannyi ismert analógia utal Szent Kristófra. A falkép-restaurátor magyarázata szerint a középkori templomoknak leggyakrabban a település felé eső homlokzatára festették Szent Kristóf alakját. Egy kegyes hagyomány szerint ugyanis,

aki reggel felkelve Szent Kristófra pillant, azt aznap nem érheti szerencsétlen halál. 

Lángi József elmondta: sok ilyen ábrázolás volt a középkori templomok homlokzatán, de a klímaviszonyok miatt kevés maradt fenn. A Küküllővártól alig 30 kilométerre fekvő Darlac, és a vele szomszédos Somogyom szász templomán azonban felszínre kerültek hasonló ábrázolások. A restaurátor az alak fejviseletét, és vágott szemét sem tartja különlegesnek. Mint megjegyezte: a román kori festészetben általában valamilyen fejfedővel festették Szent Kristófot, és a küküllővárihoz hasonló süveges ábrázolásra is van példa. A kor festészetében pedig általánosnak tekinthető a mandula vágású szem. 

A magyar állami támogatással felújított küküllővári református templomot hálaadó istentiszteleten adják át november 19-én.

Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy egy erdélyi szász mester töredékes állapotban előkerült falfestménye irányította rá figyelmüket a küküllővári templomra. 

A Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is.

A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László.

Emődi Tamás, a kutatásokat és műemlék-helyreállítást tervező építész az MTI-nek elmondta, hogy

az elvégzendő műveletek fontossági sorának a felállítása jelentette a legnagyobb kihívást.

A Teleki László Alapítvány révén ugyanis az átlagosnál nagyobb összegű támogatáshoz jutottak, ami azonban nem volt elég a rendkívül komplex épület teljes felújításához. Nem tudtak például foglalkozni a templomhajó kazettásnak tűnő, valójában azonban préselt lemezből készült mennyezetével.

Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik, egy 1415-ből származó oklevél pedig azt jelzi, hogy a templom Szent István király tiszteletére épült. A rendhagyó alaprajzú templom széles nyugatitorony-részébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.

A küküllővári református gyülekezetnek ma mintegy kétszáz tagja van.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS