2013. március 26., 20:472013. március 26., 20:47
A tanfelügyelőség emellett felmentette az osztályfőnöki feladatok ellátása alól azt a román nemzetiségű tanárnőt, aki a szalag levételére szólította fel a diáklányt, majd – látván, hogy nem tesz eleget a kérésnek – elvette tőle a szalagot.
A tanárnő immár a román nyelvet és irodalmat sem taníthatja abban az osztályban, ahonnan az országos médiakampányt kiváltó román–magyar konfliktus kiindult.
Az ügyben az oktatási minisztérium küldöttsége is vizsgálódott, ennek eredményét még nem hozták nyilvánosságra. Silviu Stoenescu, a kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese tegnap elmondta, még nem azonosították, hogy ki fenyegette meg a kovásznai diáklányt a Facebook közösségi oldalon. A procedúra szerint a profilt egy személyhez kell kötni, majd be kell bizonyítani, hogy ő írta a fenyegetést. A parancsnokhelyettes újságírói kérdésre nem erősítette meg, hogy a gyanúsított magyarországi, ám elmondta, ha valóban az lenne, akkor a nyomozati anyag összeállítása után az ügyészség értesíti a magyarországi hatóságokat, azok pedig a Kovászna megyei vádirat alapján elindíthatják a bűnvádi eljárást.
Amint arról beszámoltunk, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban azért alakultak ki feszültségek a román és a magyar tagozatos diákok között, mert a magyar nemzeti ünnepen és az azt követő napokon román diákok egy csoportja széles, román nemzeti színű hajpánttal jelent meg az iskolában.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.