Tánczos: mivel 2016 óta nem mérték fel hivatalosan a medvepopulációt, senki nem tudja megmondani, hány medve él egy adott térségben
Fotó: Veres Nándor
Tánczos Barna környezetvédelmi, víz- és erdőügyi miniszter úgy nyilatkozott pénteken Bákóban, hogy a Keleti-Kárpátok keleti részein kisebb a medvepopuláció, mint a nyugati részeken. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a lakosság illegális módszerekkel pusztít el medvéket.
2021. szeptember 10., 16:112021. szeptember 10., 16:11
2021. szeptember 10., 16:152021. szeptember 10., 16:15
Tánczos kifejtette, mivel 2016 óta nem mérték fel hivatalosan a medvepopulációt, senki nem tudja megmondani, hány medve él egy adott térségben. Beszédes azonban, hogy egyre szaporodnak az 112-es segélyhívó számra érkező bejelentések, valamint a kárbejelentések is – írja az Agerpres.
Mindez arra enged következtetni, hogy a medvepopuláció mindenhol nő, ahol a lakosság nem tesz ez ellen illegális módszerekkel. Ahol ugyanis a lakosság „elvesztette a türelmét” a medvék okozta károk miatt, ott mérget tesznek ki, vagy csapdát állítanak az állatnak, vagy a sínekre tesznek ételt, hogy a medvét elüsse a vonat. A medvék száma jóval kisebb a Keleti-Kárpátok keleti lejtőin, mint például Brassó, Kovászna, Hargita, Maros vagy Beszterce–Naszód megyében, és ennek a lakosság illegális beavatkozása lehet az egyik oka – mondta a miniszter, aki szerint csak a helyzet fenntartható rendezése szoríthatja vissza ezt a jelenséget.
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy már megvan a törvényes lehetőség a sürgősségi beavatkozásra abban az esetben, ha a medvék behatolnak egy településre, és az elkövetkező időszakban a minisztérium egyszerűsíteni fogja a településen kívüli beavatkozásokat is azokban az esetekben, amikor emberélet van veszélyben.
Rátámadt egy medve egy 58 éves férfira a Hargita megyei Gyimesközéplok községben; az áldozatot kar- és fejtájéki sérülésekkel szállították kórházba, állapota stabil.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!