Tánczos: mivel 2016 óta nem mérték fel hivatalosan a medvepopulációt, senki nem tudja megmondani, hány medve él egy adott térségben
Fotó: Veres Nándor
Tánczos Barna környezetvédelmi, víz- és erdőügyi miniszter úgy nyilatkozott pénteken Bákóban, hogy a Keleti-Kárpátok keleti részein kisebb a medvepopuláció, mint a nyugati részeken. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a lakosság illegális módszerekkel pusztít el medvéket.
2021. szeptember 10., 16:112021. szeptember 10., 16:11
2021. szeptember 10., 16:152021. szeptember 10., 16:15
Tánczos kifejtette, mivel 2016 óta nem mérték fel hivatalosan a medvepopulációt, senki nem tudja megmondani, hány medve él egy adott térségben. Beszédes azonban, hogy egyre szaporodnak az 112-es segélyhívó számra érkező bejelentések, valamint a kárbejelentések is – írja az Agerpres.
Mindez arra enged következtetni, hogy a medvepopuláció mindenhol nő, ahol a lakosság nem tesz ez ellen illegális módszerekkel. Ahol ugyanis a lakosság „elvesztette a türelmét” a medvék okozta károk miatt, ott mérget tesznek ki, vagy csapdát állítanak az állatnak, vagy a sínekre tesznek ételt, hogy a medvét elüsse a vonat. A medvék száma jóval kisebb a Keleti-Kárpátok keleti lejtőin, mint például Brassó, Kovászna, Hargita, Maros vagy Beszterce–Naszód megyében, és ennek a lakosság illegális beavatkozása lehet az egyik oka – mondta a miniszter, aki szerint csak a helyzet fenntartható rendezése szoríthatja vissza ezt a jelenséget.
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy már megvan a törvényes lehetőség a sürgősségi beavatkozásra abban az esetben, ha a medvék behatolnak egy településre, és az elkövetkező időszakban a minisztérium egyszerűsíteni fogja a településen kívüli beavatkozásokat is azokban az esetekben, amikor emberélet van veszélyben.
Rátámadt egy medve egy 58 éves férfira a Hargita megyei Gyimesközéplok községben; az áldozatot kar- és fejtájéki sérülésekkel szállították kórházba, állapota stabil.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!