Támogatni próbálják a pluszmunkát végző oktatókat

Kovászna megye: pályázat finanszírozásra

Hamarosan megjelenik a Kovászna megyei önkormányzat pályázati kiírása, amelynek keretében a tanórák utáni iskolai tevékenység megszervezésére nyerhetnek finanszírozást a megye oktatási intézményei.

Ezzel a kezdeményezéssel lehetővé válik, hogy megfizessék a pedagógusok pluszmunkáját, amit eddig önkéntesen végeztek. A pályázati kiírásra egyébként az akcióban érdekelt helyi önkormányzatoknak kell jelentkezniük, akiknek az előírások szerint 50 százalékos önrészt is biztosítaniuk kell. Az előzetes bejelentések szerint egy iskola egy tanév leforgása alatt legtöbb 20 ezer lejt kaphat, és csakis abban az esetben, ha legkevesebb heti 12 órányi plusztevékenységet szervez.

A megyei közgyűlést egyébként Keresztély Irma főtanfelügyelő, egyben megyei önkormányzati képviselő tájékoztatta arról, hogy a tavaly elfogadott tanügyi törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok anyagilag is hozzájáruljanak a hivatalos iskolai program után zajló tevékenységekhez, ám eddig még egyetlen megyében sem éltek ezzel a lehetőséggel.

A testület ezt követően elfogadta a javaslatot, miszerint finanszírozást biztosítanak a hivatalos oktatás utáni tevékenységekre, tehát kifizetik a pedagógusok pluszmunkáját. Mint Tamás Sándor tanácselnök hangsúlyozta, azok az iskolák és civil szervezetek igényelhetik a helyi és a megyei önkormányzat társfinanszírozásában biztosított támogatást, ahol a tanórák után szervezetten felkészítőket, az oktatással összefüggő foglalkozásokat, sport- és kulturális tevékenységeket tartanak, például különböző vetélkedőket szerveznek, tánc- vagy színjátszó csoportokkal foglalkoznak, előadásokat tartanak. Keresztély Irma úgy véli, elsősorban a vidéki oktatási intézményeket érinti kedvezően, hogy pluszba megfizetik a pedagógusokat, hiszen a falvakon tanítók jelentős része városról ingázik, a hivatalos órák után általában sietnek haza, nem szerveznek délutáni foglalkozásokat, nem vesznek részt a település civil és kulturális életében.

„A tanár és tanító munkaköri leírásában ezek a feladatok is szerepelnek, de az ingázók ezt általában nem végzik el. A pályázat által teremtett lehetőség motiválhatja az ingázókat, s így vidéken megsokszorozódhatnak a délutáni tevékenységek” – vallja Keresztély Irma, aki szerint az oktatás minőségét tekintve a  vidéki és városon élő gyerekek közti szakadék megszűnését is elősegíti az iskolaprogram utáni tevékenységek beindítása.

Hargita megye: más ötletek a javadalmazásra

Hargita megyében is fontosnak tartják, hogy differenciáltan jutalmazni lehessen azokat a pedagógusokat, akik a tanórák után is dolgoznak. Bartolf Hedvig főtanfelügyelő a Krónika megkeresésére elmondta, pozitív és értékelendő a háromszéki példa, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az új kollektív munkaszerződés is lehetővé teszi az aktív tanárok, tanítók pluszjavadalmazását. Mint részletezte, az új kollektív munkaszerződés már érvényben van, ám a pénzügyi vonatkozású cikkelyei valószínű jövő év első hónapjaiban lépnek érvénybe, amikor lezárul az oktatási és a pénzügyminisztérium közötti egyeztetés.

Ebben – három év felfüggesztés után – újra benne van a 2 százalékos, úgynevezett prémiumalap, amelyet szétoszthatnak az iskola minden alkalmazottja között, ha egyformán jól teljesítenek, de a tanintézmény vezetősége úgy is dönthet, hogy néhány példamutató pedagógusnak ítéli oda a teljes összeget, ecsetelte főtanfelügyelő.

Másrészt – tette hozzá – arra is lehetőség  kínálkozik, hogy az iskola saját jövedelmének legtöbb harminc százalékát kifizesse a tanároknak, ezzel is motiválva a tanórák utáni tevékenységet – tehát ha például az intézmény hétvégeken bérbe adja a termeit, az így befolyó pénz egyharmadából jutalmazhatja az alkalmazottait. Bartolf Hedvig ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy valamennyi iskolában vannak pedagógusok, akik bevállalják a plusztevékenységet, vetélkedőket, kirándulásokat, felkészítőket szerveznek, és olyanok, akik személyes okok miatt nem vállalják ezt, például sietnek a buszra, mert ingáznak. „Minden iskolában örülnek, ha van eszköz arra, hogy differenciáltan értékeljék a pedagógusok munkáját” – összegzett a Hargita megyei főtanfelügyelő.

Kolozs megye: városi dömping

Több Kolozs megyei iskolában is folytatnak  a szaknyelven extrakurrikulárisnak nevezett tevékenységet, azonban ez inkább a városi iskolákra jellemző – tudtuk meg Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettestől. Mint megkeresésünkre kifejtette: bár nem állnak a rendelkezésére részletes, pontos adatok, annyit el tud mondani, hogy Kolozs megyében is támogatják a délutáni foglalkozásokat szervező iskolákat. Mint részletezte: összesen 23 oktatási intézmény kért támogatást erre a célra, a tanfelügyelőség valamennyi kérést jóváhagyta.

A támogatást kérő iskolák zöme azonban városi. A szakember szerint ennek az is az oka, hogy Kolozs megyében is a vidéken tanító tanárok túlnyomó többsége ingázik. „Nagyon kevesen vannak, akik kiköltöznek vidékre, az ingázás költségeit természetesen megtérítik a tanároknak” – fűzte hozzá Péter Tünde.

Maros megye: felemás állapotok

Nem lehet általánosítani az iskolán kívüli tevékenységek felmérése tekintetében – állítja Illés Ildikó, Maros megye helyettes főtanfelügyelője. „Vannak vidékek, ahol a kollégák nagyon jól dolgoznak, és vannak olyan települések, ahol örülünk, hogy találunk pedagógust” – jellemezte a helyzetet Illés. A főtanfelügyelő-helyettes a leginkább a nyárádmenti iskolákban és a városi, vegyes tannyelvű intézményekben folyó, órák utáni tevékenységgel elégedett.

Mint mondotta, a vegyes tannyelvű iskolák esetében a két vagy helyenként három tagozat léte egészséges versenyhelyzetet teremt. Az ellenpólust a kis, eldugott falvak iskolái jelentik. Kérdésünkre, hogy miként tudják ösztönözni az órák utáni tevékenységek megszervezésére a pedagógusokat, Illés Ildikó elmondta, hogy erre mindössze kétféle eszköz áll rendelkezésükre: a tanfelügyelőség által kinyomtatott színes oklevél és a gyűléseken elhangzó dicséret. Az extrakurrikuláris tevékenység ugyan pluszpontokat jelent az érdemfizetés megszerzésében, azonban egymagában nem bizonyul meghatározónak.

Bihar megye: csak szociális program van

Inkább csak a városokban jellemző, hogy a pedagógusok órák utáni vagy akár hétvégi tevékenységeket szerveznek a diákok számára Bihar megyében  is– mondta el lapunk érdeklődésére Kéry Hajnal megyei főtanfelügyelő-helyettes. A Bihar Megyei Főtanfelügyelőségnek egyébként szintén van olyan programja, amelylyel hasonló kezdeményezéseket támogat, ám ez kifejezetten szociális jellegű: olyan iskolák pályázhatnak rá, ahol sok a hátrányos helyzetű tanuló, majd a kapott támogatásból ezeknek a gyerekeknek hideg uzsonnát biztosít, illetve azt is megszervezi, hogy egy-egy tanár délután két-három órát foglalkozzon a felzárkóztatásra szoruló diákokkal.

A kisebb településeken általában jellemző, hogy a tanárok többsége városokból ingázik, így délutáni foglalkozásokra ritkán van lehetőség, de egy-egy hétvégi kirándulást ott is meg szoktak szervezni. A városokban kétféleképpen szokták az extrakurrikuláris foglalkozásokat megszervezni az iskolák: vagy megpróbálják saját költségvetésből megfinanszírozni őket, vagy a szülőktől gyűjtenek pénzt. Az is jellemző ugyanis, hogy épp a szülők igénylik a délutáni néhány órás foglalkozást, főleg kisebb gyerekek számára. Legjellemzőbbek a különböző délutáni előkészítők, amikor vizsgákra, például érettségire tanulnak a diákok tanáraikkal – tudtuk meg.