Az ingyenes szűrések meghirdetése óta, az utóbbi két hónap alatt a marosvásárhelyi szaklaboratóriumban 3750, Nagyszebenben 1402, Gyulafehérváron 531, Brassóban 359, Csíkszeredában 103 és Sepsiszentgyörgyön 91 hölgyet vizsgáltak meg. Kérdésünkre, hogy Hargita és Kovászna megyéből miért jelentkeztek eddig ilyen kevesen, Cosmina Uzun elmondta, hogy az érdektelenség az illetékes egészségügyi személyzet hozzáállásával hozható összefüggésbe. „Míg Maros megyében a háziorvosok jelentős hányada vállalta a program népszerűsítését, Hargita és Kovászna megyében eleinte alig találtunk egy tucatnyi orvost, aki érdeklődést mutatott volna az ajánlatunk iránt. Időközben ott is jelentősen nőtt a háziorvosok száma, s reméljük, általuk a vizsgálatra jelentkezőké is megugrik” – nyilatkozta lapunknak Uzun. A Központi Fejlesztési Régió program irányítója hozzáfűzte: lényeges lenne, ha minél több háziorvos szűrésre küldené a 25 és 64 év közötti pácienseit, hisz a Babeş–Papanicolau néven is ismert teszt elvégzése életet menthet.
A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság december második felében figyelmeztetést is kapott a szűrőprogram marosvásárhelyi regionális központjától, hogy ha nem pörgetik fel a programot, megvonják a hargitai vizsgálatokra szánt pénzeket. Kovászna megyében is az erre a célra elkülönített pénz kevesebb mint 5 százalékát költötték el. Mind a két megyében azzal magyarázzák a nehézkes indulást, hogy nehezen tudták meggyőzni a háziorvosokat, hogy csatlakozzanak. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, aggodalommal töltötte el, mert az év elején olyan hírek röppentek fel, miszerint teljesen leállítják a programot. „Ez nagy hiba lenne, hiszen egyéves szervezési és meggyőző munka után végre beindult a szűrés. Romániai jellegzetesség, hogy a szakmai politikát politikai síkra terelik, jön egy új miniszter és kisepri elődje nagyon jó programjait is” – fogalmazott Tar Gyöngyi, aki nagyon fontosnak tartja az ingyenes méhnyakrákszűrést. Ugyanis – tette hozzá – ha évekig következetesen végzik, az eredmények 30-40 év után mutatkoznak meg az elhalálozási statisztikában. „Románia az Európai Unió szégyene, a sor végén kullog a méhnyakrák halálos áldozatainak számát illetően. A 2008-ban végzett országos egészségfelmérés szerint Romániában a nők 84,2 százaléka életében egyetlen Babeş–Papanicolau tesztet sem végeztetett” – fejtette ki a közegészségügyi szakember. Tar Gyöngyi szerint ugyanakkor a Hargita és Kovászna megyét is magában foglaló régióban az országos átlagnál is rosszabb a helyzet, a nők több mint 88 százaléka nem vett részt szűrésen, vidéken pedig az arányuk meghaladja a 90 százalékot. Az igazgató éppen ezért, folyamatosan statisztikákkal bombázza az egészségügyi minisztériumot, hogy bizonyítsa a program folytatásának fontosságát.
Hargita megyében a háziorvosokat nehezebben sikerült rávenni, hogy csatlakozzanak a programhoz, ez év elejére a 150 hargitai háziorvos több mint fele elvégezte a tanfolyamot, közülük több mint negyvenen a kenetet is leveszi. Ez nagyon fontos, hiszen a jogosultak között sokan vannak, akiknek a busz- vagy vonatjegy is túl nagy költség, inkább nem élnek az ingyenes szűrés lehetőségével, ha ezért be kell utazni a városba. Ugyanakkor az idősebb, vidéki asszonyok körében a nőgyógyászati vizsgálat nagyon népszerűtlen. Tar Gyöngyi szerint a programban annyi pénzt fizetnek az orvosnak, ami lefedi a pluszmunkát, de a háziorvosok nincsenek rászorulva a pluszpénzre, ezért álltak nehezen kötélnek. „Ha egy háziorvosnak 2000 páciense van, közülük mintegy 900 nő lehet jogosult a szűrésre, ha beosztja öt évre naponta kenetet kell levennie” – ecsetelte a szakember. Hargita megyében egyébként a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi kórházban működnek a szűrőközpontok, ezek alakították ki a térségi hálózatokat.
Tar Gyöngyi ugyanakkor azt javasolja, hogy a szűrést az idősebb hölgyekkel kezdjék, mert aki időközben betölti a 64 évet, már nem jogosult az ingyenes vizsgálatra.
Hasonló a helyzet Háromszéken is, ahol a tavalyi nehézkes kezdet után, idén szintén nagyobb lendülettel folytatódik az ingyenes méhnyakrákszűrési program. Ágoston László, a Kovászna megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője a Krónika érdeklődésére elmondta, Háromszéken tavaly a 106 háziorvos közül mindössze 16 jelentkezett, hogy részt vesz a programba, idén már 90 háziorvossal folytatják. Tavaly még az is gondot jelentett, hogy a Kovászna megyei egészségügyi intézmények közül csak a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf megyei kórház jelentkezett be, így a megye távolabbi falvaiban élők számára megerőltető lett volna, hogy beutazzanak a szűrésre. Ettől az évtől ezt is megoldották, mind az öt városi kórháznál lehet jelentkezni szűrésre.
Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi kórház szülész-nőgyógyász főorvosa és orvos igazgatója érdeklődésünkre arról számolt be, hogy Kovászna megyében 414 beteg van az onkológiai nyilvántartásban, a betegek 10 százalékát diagnosztizálták méhnyakrákkal, 2011-ben 13 nő veszítette életét a kór miatt.
Egyre nő az érdeklődés Szatmár megyében is a méhnyakrákszűrési program iránt. Amint Claudia Liubineschitől, a megyei közegészségügyi igazgatóság illetékesétől megtudtuk, a szeptemberben indult kezdeményezés egyre népszerűbb úgy a nők, mint a háziorvosok körében. Eddig közel 4 ezren végeztették el az ingyenesen kínált Babeş–Papanicolau tesztet, és a megye 180 háziorvosa közül 153 jelentkezett a programban való részvételre.
Márciusban újra elkezdik a 10-14 év közötti kislányok méhnyakrák elleni oltását. Adrian Pană, az egészségügyi minisztérium államtitkára elmondta, az immunizálás költségeit a minisztérium állja, a kislányoknak a szülők kérésére adják be az ingyenes vakcinát. Az államtitkár ugyanakkor arra is kitért, hogy folytatják a szűrést is. A szakemberek szerint ugyanis az oltás és a szűrés együttesen 94 százalékkal csökkentheti a méhnyakrák megjelenésének kockázatát. Ruxandra Dumitrescu szakorvos elmagyarázta, az oltás úgy fejti ki hatását, hogy megakadályozza a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai által kiváltott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását, és általában a 9 és 45 év közötti kislányok, nők esetében hatékony. A vakcina a 9 és 15 év közötti korcsoport esetében 99 százalékos hatékonyságú. Világszerte 150 millió dózist adtak be, és a beoltottak száma folyamatosan növekszik. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt években a szülők többsége megriadt az esetleges mellékhatásokról felröppent rémhírek miatt, és nem adatta be kislányának az oltást.
„Minden nőnek javallott az időszakos szűrővizsgálat, ennek gyakoriságát a korábbi eredmények függvényében határozzuk meg, normális kenetnél kétévente ajánlott a vizsgálat megismétlése, ha valamilyen elváltozást észlelünk, azt tovább vizsgáljuk, három, majd hat hónap múlva is visszahívjuk a beteget” – magyarázza Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi kórház szülész-nőgyógyász főorvosa és orvos igazgatója. Mint részletezte, az ingyenes programba az is beletartozik, hogy a szűrés során felfedezett esetleges elváltozásokat ingyen tovább vizsgálják. A szakember elmondása szerint az időben felfedezett, tehát 1-2-es stádiumban levő méhnyakrák jó eséllyel kezelhető műtéti beavatkozással és sugárterápiával. „A 25 évvel ezelőtt diagnosztizált betegeink nagyon jól vannak, azonban a 3-4-es stádiumban felfedezett betegség esetében már kisebbek a túlélési esélyek” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok