Szövetségbe tömörülnének az örmény kisebbség erdélyi szervezetei

 „Az Oxendius Fórum segítségével tudomást szereztünk közösségeink tevékenységeinek jellegéről, irányultságáról (egyházi, civil, kulturális, stb.). A kísérleti jelleggel indított egyeztető fórum, úgy érezzük, meghozta gyümölcsét, és szükségessé teszi létezésének, működésének továbbgondolását. Ezt véleményünk szerint csak egy bejegyzett ernyőszervezet formájában lehet elképzelni” – olvasható a felhívásban.

A kezdeményezők azért tartják fontosnak az ernyőszervezet létrehozását, mert származásuk, elsősorban örmény katolikus identitásuk összeköti és összetartja valamennyiüket, céljaik és terveik közösek, érdekeik képviseletét együttesen hangsúlyosabban érvényesíthetik, közös rendezvényeik szervezésére könnyebben juthatnának támogatáshoz, ugyanakkor kulturális életük fenntartását és gyarapítását csakis egy közös gazdasági stratégia kidolgozása teszi lehetővé. A bejegyzés előtt álló szövetségen belül minden tagszervezet megőrizné saját arculatát, így eleve kizárnák az úgynevezett felső beleszólások lehetőségét a tagszervezetek életében.

Az alakuló ülésre, melyre a csatlakozni kívánó tagszervezeteket és magánszemélyeket várják, augusztus 25-én Csíkszépvízen kerül sor. „Reméljük, hogy kezdeményezésünk minden erdélyi örmény származású számára fontos, pozitív visszhangra talál, és mindenki felfedezi benne a jövő és a megmaradás esélyét gyermekeink, unokáink számára is” – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
Kérdésünkre, hogy miért van szükség egy újabb szövetségre, miután a 90-es évek elején már megalakult a Magyar Örmények Romániai Szövetsége, az új szervezet szószólója, a marosvásárhelyi Puskás Attila azzal érvelt, hogy a két évtizeddel ezelőtt bejegyzett szövetség az utóbbi években „nem tett semmit”.

„Mi nem a korábbi szövetség ellenében kívánunk tevékenykedni, annál is inkább, mivel annak tudtunk szerint semmiféle aktivitása nincs. Nem is tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e még. Másrészt mi valami egészen mást szeretnénk: nem Romániában, hanem a mi régiónkban, Erdélyben gondolkodunk” – fejtette ki Puskás. Az új ernyőszervezet székhelyét pedig azért helyeznék Csíkszereda mellé, mert Szépvízen működik a több száz éves múlttal rendelkező Szentháromság Alapítvány. „Másrészt itt sok is a magyar örmény, templomunk is van, jól is működik a szervezetünk” – tette hozzá a csíkszépvízi civil szervezet alelnöke, Fejér István.

Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatot képzelnek el a romániai magyar, illetve román politikummal, Puskás Attila úgy vélekedett, erről még korai beszélni. „Az RMDSZ-szel a rendezvényeinket támogató Communitas Alapítványon keresztül a tagszervezetek eddig is valamiféle kapcsolatban voltak. A Varujan Vosganian- és Varujan Pambaccian-féle politikai pályán is jelen lévő Romániai Örmények Szövetségével egyelőre egyszerű partneri viszonyt tudunk elképzelni” – mondta Puskás, magyarázván, hogy a magyar örmények és a román örmények nemcsak más-más nyelvet beszélnek, különbözik a kulturális és történelmi hátterük.

„Mi már három évszázada itt vagyunk Erdélyben, ők az 1915-ös török genocídium után menekültek a román ókirályságba. Mi már régóta integrálódtunk, közülük az idősek még beszélik az örmény nyelvet” – fűzte hozzá a marosvásárhelyi tanár.