Szolidaritásra szólít a nagyváradi iszlám közösség vezetője

Az évekkel ezelőtt – magyarországi tanulmányai befejezése után – Nagyváradon letelepedett dubaji orvos szerint a háború elől Európába „szökött” szíriaiak csak biztonságban akarják érezni magukat.

„Ezeknek az embereknek a hazájában nincs még alapellátás sem, az életük veszélyben van. Valóban jöttek Európába is, de nem azt jelenti, hogy öt éven belül nem mentek máshova. Nem a saját statisztikám, hanem hivatalos adat, hogy a több mint négymillió szíriai menekült 38 százaléka Törökországba szökött, 18 százalék Szaúd-Arábiába, 7 százalékuk Jordániába, 5 százalékuk Libanonba, 5 százalékuk Szudánba, 10 százalék pedig eloszlik a többi arab állam között. Európa az utolsó helyen áll, csak két százalékkal van »megterhelve«” – szögezte le.

Osman Mohamed rámutatott, azt a magyar kormány is elismerte, hogy ahogyan Szerbia, úgy Magyarország is csak tranzitállomás a számukra, állásfoglalásában mégis „nem kívánatos személyeknek” tartja őket. „Nem kellenek új bevándorlók, mondják. Pedig a menekültek egyáltalán nem akarnak ott maradni, csak tovább akarnak menni oda, ahol szívesen fogadnák őket. Németországban még arab nyelven is jelentek meg nekik szóló tájékoztatások” – értékelte a helyzetet az arab orvos.

Hangsúlyozta, hogy a menekültek többsége olyan helyre vágyik, ahol „lehetőséget kaphat arra, hogy ismét emberként éljen”, ahol ismét sikeres lehet. Emiatt is indultak meg a szerb–magyar határ lezárása után Horvátországon keresztül, Szlovénia irányába a schengeni övezetbe. „Mert Szíriában, ahol öt éve háború van, négy éve nincs oktatás. Sok menekültnek kiskorú gyermeke van, és abban reménykedik, hogy ismét iskolába járhatnak” – mutatott rá Osman, aki szerint a nyugat-európai oktatás csábító a számukra, mert az „illik a rendes civilizált élethez, nem pedig a műanyag sátrak”.

Hangsúlyozta, a 22,5 millió lakosú Szíria korábban rendezett volt, 13 vallás tudott ott együtt élni, és meglátása, hogy a menekültek többsége visszatérne hazájába, ha ismét biztonságos lenne. Addig azonban szolidaritást kell vállalni velük, hangsúlyozta Osman jelezve: bár az általa vezetett nagyváradi iszlám kulturális közösségnek az a feladata, hogy az itteni, többnyire egyetemista muszlimok számára biztosítson lehetőséget a vallásuk és kultúrájuk gyakorlására, szükség esetén a menekülteknek is tudnak segíteni.

„Segítünk abban, amire a törvény lehetőséget ad. Elsősorban tájékoztatással, fordítással, egészségügyi ellátással, oktatási, elhelyezkedési, beilleszkedési ügyekben” – magyarázta. Tájékoztatása szerint kapcsolatban állnak a bukaresti szíriai ellenzék képviselőivel is, akik tárgyalnak a román kormánnyal, és majd nekik is jelzik, ha aktuálissá válik a rászorulók támogatása. „Most például egy jemeni állampolgárnak segítünk, aki befejezte Konstancán az egyetemet, és nem tud hazamenni, mert még reptér sincs most Jemenben. Felkereste a bevándorlási hivatalt, de a román oldal azt mondta, hogy hivatalosan nincs háború. Most a bíróságon van az ügye, hogy ne toloncolják ki, mert nincs hova menjen, mi pedig jogi képviselettel és tanácsokkal segítjük” – magyarázta.

Osman Mohamed szerint a Romániában élő arabok megítélését nem befolyásolta a mostani menekülthullám. „Hála istennek, a romániai emberek értelmes, megértő, békés emberek” – fogalmazott. Szerinte ezt a román kormány reakciói is tükrözik, amely szöges ellentétben van a magyar kormányéval, pedig szerinte egy „szenvedő néppel” szemben a szolidaritásvállalás a helyes út.