Szóbeli vizsga kérdőjelekkel

A négy írásbeli vizsgát június végén, július elején szervezik meg, ekkor román, illetve magyar nyelv és irodalomból, egy szak-, illetve egy választott tantárgyból szerzett tudásukról adnak számot a tizenkettedikesek. A végleges eredményeket az óvások elbírálását követően, július 8-án teszik majd közzé.

Szövegértés, olvasás, mesélés: ezeket várták el elsősorban a végzős diákoktól a tegnap kezdődött román nyelv (hivatalosan lingvisztikai kompetenciák a román nyelvben) szóbeli vizsgán – részletezték a Krónikának a vizsgát követően a nagyváradi Ady Endre Gimnázium érettségizői. A végzősök elégedetten és vidáman távoztak az iskolaépületből. Nem is volt okuk a szomorúságra, hiszen – mint mondták egybehangzóan – tudomásuk szerint az idei érettségi szóbelijein senki nem bukik meg.

Mint megtudtuk, a kihúzott cetliken irodalmi szövegek szerepeltek, amelyeket első ránézésre kellett felolvasni, elemezni és értelmezni. „Összesen mintegy négy oldalt kellett megtanulnunk, hogy stilisztikailag elemezhessük a feladott szövegrészeket. Nem kellett felismerni, hogy melyik műből vannak, mindegyik lapon ott szerepelt a szerző neve és a cím” – meséli az egyik végzős. Bár ez számukra meglehetősen könnyűnek bizonyult, volt azért nehezebb eset is: az egyik fiú például arra panaszkodott, hogy egy tizenhatodik századbeli krónika szövegét húzta ki, amely bizonyára egy anyanyelvű számára sem könnyedén értelmezhető.

Az elbírálás a diákok számára sem tiszta. Háromféleképpen „osztályozzák” ugyanis az érettségizőket: közép-, haladó vagy szakértői színvonalhoz sorolják őket. „Olyat is láttam, aki meg sem tudott mukkanni a vizsgán, ezért a legkisebb osztályzatot, vagyis a közepest kapta” – méltatlankodott egyikük. Azt sem értik, miért van szükség a vizsgákra, ha ezek az eredmények a továbbiakban semmit sem számítanak.

A Krónika által megkérdezett háromszéki diákok is könnyebbnek tartják az új módszerű szóbeli érettségit, viszont az iskolákra nagyobb terheket ró, hogy közel fél évig elhúzódik a megmérettetés. Bár a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnáziumban tegnap délben semmi nem utalt arra, hogy az intézményben éppen érettségi vizsga zajlik, Kölcze Gáspár aligazgató és az érettségi bizottság elnöke a szervezési nehézségekre panaszkodott.

Három tanárt kellett helyettesíteni, a vizsgázó diákok egész nap hiányoznak az órákról, figyelni kell, hogy a kisebbek ne szaladgáljanak a vizsgaterem előtt, vagy nehogy benyissanak. Értesüléseink szerint a szaktanárok kifogásolták, hogy a sajtóban többször megjelent: a vizsgán nem lehet megbukni, valójában már a jelenlét és a néhány szó elmondása esetén a diák megkapja az alsó szintű felhasználói minősítést, és részt vehet az írásbeli vizsgákon. A tanárok szerint ilyen körülmények között nem lehet minőséget követelni.

A diákok általában nyugodtak, még az sem zavarja őket, hogy hosszú ideig elhúzódik a vizsga, szerintük ugyanis ezalatt oldódik a vizsgadrukk is. Ágota elmondta, azt tartja zavarónak, hogy évente változik a vizsga módszere, sem ők, sem a tanárok nem tudják pontosan, hogyan készüljenek. Soma arra hívta fel a figyelmet, hogy reál osztályokban kevesebb hangsúlyt fektettek az idegen nyelvre, míg a filológia szakon a számítógépes felhasználói szint gyengébb. Szerencsére ez nem befolyásolja az érettségi végeredményét, hiszen a szóbeli vizsgán sem megbukni nem lehet, sem a minősítés nem számít bele a vizsga általánosába, mondta a fiatalember.

Főtanfelügyelői panaszok

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő az új érettségi rendszer kapcsán úgy vélekedik, már évek óta szorgalmazzák, hogy az ismerethalmaz számonkérése helyett inkább a diákok képességeit mérjék fel, ebből a szempontból tehát jónak tartja az új módszert. Mint elmondta, a diákok az Európai Unióban is elfogadott bizonylatot kapnak a magyar, a román és egy idegen nyelvi kommunikációs képességeikről, valamint a számítógép-felhasználói tudásukról.

A főtanfelügyelő szerint viszont nehézkes az érettségi megszervezése és lebonyolítása, mert februártól júliusig minden hónapban van vizsga, ezekre az iskolákban termeket kell biztosítani, a vizsgáztató tanárokat helyettesíteni kell, ami óhatatlanul is negatívan befolyásolja az oktatás menetét. Az érettségi bizonylat megszerzése az egyén és nem a rendszer érdeke, így ezeket a vizsgákat rövidebb idő alatt és a hétvégeken is meg lehetett volna szervezni, fejtette ki Keresztély Irma.

Király: újra változik az érettségi lebonyolítása

„Elsődleges cél, hogy a minőségi oktatásra törekedjünk, tehát először is azt kell megnézni, mire is adunk érettségi diplomát” – nyilatkozta a Krónikának Király András nemrég beiktatott oktatási államtitkár. Mint részletezte, az új tanügyi törvény lassan, de biztosan készül, bár mivel főképp maga a tanügyminiszter alakítja, egyelőre sokat nem tudni róla. Abban azonban az államtitkár már most biztos, hogy az érettségi metodológiáját is megváltoztatja majd az új törvény, de a régi rendszer nem fog már visszatérni.

„Az volna a lényeg, hogy könnyítsük az eddig megszokott érettségi rendet, kevesebb legyen a vizsga, de könnyebben áttekinthető az anyag, hogy a diák maradjon is valamivel az érettségi után is” – magyarázta Király András, aki egyúttal elismerte, gondot okozhat az a tény, hogy a szóbelivizsga-jegyek hiánya miatt a most érettségizők valószínűleg kisebb átlaggal indulnak neki az egyetemi felvételiknek, mint a korábbi években végzett társaik. Azt azonban nem hiszi, hogy ebből nagy probléma lesz.

„Azok, akik tavaly jó átlagot értek el az érettségin, már tavaly be is jutottak a felsőoktatási intézményekbe. A többiek, akik valamilyen oknál fogva kihagytak egy évet, szerintem legtöbb tíz százalékát teszik ki a felvételizőknek” – vélekedik Király András. Azért úgy gondolja, érdemes lesz a felvételikkor megvizsgálni, melyik jelentkező jegyei születtek kedvezőbb körülmények között. „Valljuk be: szóbelizni mindig jobban szerettek a diákok, mint írásban adni számot ismereteikről. A szóbeli bizony leginkább arra szolgált, hogy emelje a diákok átlagát” – fogalmazott az államtitkár.