Szívszorító szórványgondok – Kivesézték a szakiskolára vonatkozó rendeletet az RMPSZ konferenciáján

Kiss Imre ugyanakkor tisztázta, a rendelet értelmében nem a képességi vizsgán kell megírni az ötös átlagot, hanem a négy év általánosát is beleszámítva kell, hogy meglegyen az ötös átlag. Így tulajdonképpen előfordulhat, hogy egy diák a képességvizsgán mind a három tantárgyból megbukik, ám a négy év átlagával mégis kihozza az átmenő általánost, és beiratkozhat líceumba. „Felvetődik a kérdés, hogy akkor ezeknek a diákoknak van-e keresnivalójuk az elméleti oktatásban. Minden megyében, sőt minden tanintézetben más lenne az ideális megoldás, hogy valóban javuljon az oktatás minősége. Kérdés továbbá, hogy a rendelet valóban erősíti-e a szakiskolákat, vagy inkább megbélyegzi azokat, és tovább mélyíti a szakadékot az elméleti és a szakoktatás között” – fogalmazott a főtanfelügyelő.

Hangsúlyozta, azokban a megyékben ahol tömbben él a magyarság, más problémákat vet fel a rendelet alkalmazása, mint szórványban, ahol iskolák, osztályok létét veszélyezteti.

– szögezte le Kiss Imre. Hozzátette, a bukaresti oktatási minisztérium kisebbségi államtitkársága bekérte az adatokat, hogy a megyékben idén hány olyan diák jár líceumba, aki nem érte el az ötös átlagot. Kovászna megyében 62 gyerek van ebben a helyzetben, ez 3,8 százalékot jelent, de Kolozs, Temes, Bihar megyében még jobbak a számok, kisebb a százalékarány. Az államtitkárság elemzését várják, ebből kiderül, hogy komoly gondot okoz-e a rendelkezés vagy sem.

Váradi Izabella, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum igazgatója úgy véli,

Rámutatott, Máramaros megyében évente mintegy nyolcvan magyar nyolcadikos végez, két magyar nyelvű osztályt tudnak alakítani, hiszen a szülők egy része a jó nevű román elméleti középiskolákba íratja gyerekét. Szakoktatás magyar nyelven nem is létezik, próbálkoztak ugyan a megalakításával, de soha nem volt elég jelentkező, mindössze ketten-öten iratkoztak. Iliescu Júlia, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatóhelyettese rámutatott, szórványban, például Temes megyében azért dolgoznak, hogy legyen magyar nyelvű oktatás, ebből a megközelítésből már másodrendű kérdés, hogy az líceumban vagy szakiskolában valósul meg. Hozzátette, szórványban minden gyerek jövőjét veszélyezteti a rendelet, hiszen ha azok, akik nem érték el az ötös átlagot, nem iratkozhatnak be líceumba, nem lesz meg az elegendő létszám az osztály beindításához, így a többi diák esélyét is elveszik, hiszen ők hiába értek el jobb eredményt, nem lesz osztály, ahova bejuthatnak.

– hívta fel a figyelmet Iliescu Júlia. Javasolta, hogy az RMPSZ készítsen adatbázist a magyar szakoktatásról, hogy Erdély-szinten ismerjék, hol milyen osztály indul, és ez alapján tudjanak közös stratégiát kidolgozni.

Tömbben más kérdéseket vet fel a rendelet, mint szórványban, de itt sem jelent megoldást, hiszen az ötös átlagot nem nehéz elérni, egy 7-es négyéves átlaggal ki lehet hozni – mutatott rá Becsek Éva, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatója. Meglátása szerint a rendelet nem emeli a líceumi osztályok szintjét, és a szakiskolai osztályok megalakításával továbbra is gondok lesznek.

A vonatkozó rendeletnek nagyobb a veszélye, mint amennyi megoldást kínál, különösképpen a szórványmegyékben – összegezte Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója. Szerinte iskolák léte kerül veszélybe, hiszen a törvény szerint legkevesebb 15 fős létszámmal alakulhatnak meg az osztályok. A szórványban akkor ezen az előíráson is módosítani kellene – javasolta az igazgató.