
Színvallásra szólította fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a román pártokat a Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya ügyében. A két alakulat szimpatizánsai vasárnap Verespatakon tartottak tiltakozó megmozdulást a ciántechnológiás bányászat ellen. Közös nyilatkozatukban kijelentették, „a bányanyitás merénylet Erdély és az erdélyiek ellen”. Úgy értékelték, a verespataki bányaberuházás „Románia eddigi történetének a legnagyobb léptékű korrupciós ügye”.
2014. május 11., 19:382014. május 11., 19:38
2014. május 11., 19:412014. május 11., 19:41
Felkérték ugyanakkor a választások után megalakuló Európai Bizottság elnökét és környezetvédelmi biztosát, hogy tartsák tiszteletben az Európai Parlament (EP) éppen négy évvel ezelőtt hozott határozatát, amelyben Áder János és Tőkés László kezdeményezésére a testület a cianidos bányászat betiltását határozta el.
A település unitárius templomában tartott tiltakozó megmozduláson Tőkés László EMNT-elnök elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság nem alkotott jogszabályt a cianidok használatát tiltó EP-határozat alapján. Hozzátette, a bizottságnak az akácok és a disznóvágás helyett a környezetvédelemmel és a kisebbségi ügyekkel kellene foglalkoznia.
„A fontos dolgokba nem avatkozik be, a jelentékteleneket pedig túlszabályozza” – bírálta a bizottságot az európai parlamenti képviselő. Tőkés egyébként beadvánnyal fordult José Manuel Barrosóhoz, melyben az ivóvízkészletet súlyosan veszélyeztető bányászati technológiák használatára hívja fel az Európai Bizottság elnökének a figyelmét.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke felszólalásában egy kisebbfajta csodának nevezte, hogy a közösségi összefogás mindeddig megakadályozta a verespataki bányanyitást. A pártelnök szerint a csoda azt igazolja, hogy létezik közösségi erő, létezik közösségi szolidaritás.
„A közösség ebben az ügyben fedezte fel a maga erejét” – állapította meg a pártelnök. Ezt azért tartotta fontosnak, mert az erdélyi magyarság autonómiaharcának a sikere is a közösség erejében rejlik. „Ha elbukik Verespatak, sokan a reményüket vesztik” – jelentette ki az elnök.
A tiltakozó megmozduláson a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyilatkozatát is felolvasták. A KMKSZ tudatta, a Beregszász járásban található nagymuzsalyi aranybánya kapcsán a kárpátaljai magyar közösség is érintett a cianidos aranybányászat ügyében. A szövetség Kárpát-medencei összefogást sürgetett a cianidos bányászat betiltása érdekében.
A verespataki tiltakozó megmozdulásra Erdély egész területéről mintegy 200 EMNT- és EMNP-szimpatizáns érkezett. A csendőrség nagy erőkkel vonult a településre attól tartva, hogy a bányaprojekt támogatói ellendemonstrációt szerveznek. Ellenakcióra és rendbontásra azonban nem került sor.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!