Szintfelmérők: fölöslegesen vizsgáztatják a diákokat?

Arra is rámutattak, hogy helytelenül van kidolgozva a vizsgák javítókulcsa, és a vizsgadrukk szorongást válthat ki a tanulókban. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően a második, negyedik és hatodik osztályok számára országos vizsgákat tartanak azzal a céllal, hogy felmérjék, mennyire hatékony az elemi oktatás, melyek azok a tantárgyak, amelyek elsajátítása során esetleg megtorpant a diák fejlődése, hol kell segíteni a tanulásban. A szülők és a diákok jelenlétében kiértékelik utólag az elért eredményeket, de nem vezetik be a naplóba, akárcsak a nyolcadikosok, tizenegyedikesek és tizenkettedikesek próbavizsgáján.

A vizsgák gyakorlati haszna azonban nagyon megkérdőjelezhető, ugyanis egyáltalán nem nyújt reális képet egy kisiskolás vagy egy hatodikos tudásáról, csak fölösleges vizsgastressznek teszi ki őket, ráadásul egy pedagógusnak sok alkalma van arra, hogy számon kérje, kiértékelje a diákjait, fölösleges ezt egy országos szintű vizsgával megtennie.

Nagy Mónika, az erdőszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont román szakos tanára a Vásárhelyi Hírlap megkeresésére elmondta, semmi értelmét nem látja ennek a felmérőnek. „Egy vizsgalapon három különböző nyelvű szöveg és ezekhez kapcsolódó kérdések lesznek, mindhárom szöveget kellene értenie a magyar- vagy a romántanárnak, vagyis eleve azt feltételezik, hogy angolul is értenek ezek a pedagógusok. A három nyelvtanárnak együtt kellene javítania a hatodikosok nyelvi kompetenciáira vonatkozó dolgozatát, helytelennek tartom ezt a módszert is” – világított rá a román szakos tanár.

Ugyanez a véleménye a Maroskeresztúri Általános Iskola negyedikeseit tanító Szente Enikőnek is. „Abszolút fölösleges, nem ad reális képet a diákok tudásáról, ráérne nyolcadik végén kitenni őket egy ilyen vizsgahelyzetnek” – mondta el a pedagógus. Ráadásul a szorgalmas, jó tanulók nagyon stresszesek a vizsga előtti hetekben, egészen másként kellene megszervezni, esetleg a tanulók általános műveltségére fektetni a hangsúlyt – tette hozzá Szente Enikő. Tavaly románból a Borsószem királykisasszony című mesét kapták, és ezzel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, a magyar és a matematika nem jelent gondot, de a románszöveg-értés nagyon sok fejtörést okoz a magyar diákoknak. Ráadásul a vizsga alapján a tanárok sem kapnak reális képet az ötödikbe kerülő diákokról, sokkal életszerűbb, amit a tanító mond el róluk – fogalmazott a pedagógus.

A másodikos diákok tudását hétfőn román nyelvből és anyanyelvből írásban mérték fel, kedden  olvasásból, szerdán matematikából, csütörtökön pedig a magyar diákok román írás és olvasási készségeit tesztelték. A negyedikesek május 3-án románból, május 4-én matematikából és május 5-én anyanyelvből vizsgáznak. A hatodikosok vizsgái interdiszciplináris, azaz összevont jellegűek lesznek: május 10-én nyelv és kommunikációs ismereteiket mérik fel, azaz románból és idegen nyelvből egy vizsgalapon kell bizonyítaniuk a diákoknak, a magyar oktatásban részesülők vizsgalapján pedig még egy magyar szöveg is társul a román és idegen nyelv szöveghez. Május 11-én matematikai és természettudományi ismereteiket mérik fel – derül ki a Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapján is megjelent módszertanból.