Fotó: Krónika
2007. március 30., 00:002007. március 30., 00:00
Az utcanevek terén a szervezetaz elmúlt év tavaszán kezdett nagyszabásúaláírásgyűjtésbe a városban.Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházakés az RMDSZ több körzeti szervezete is akezdeményezők mellé állt, javaslatukat azRMDSZ-frakció a városi tanács elé isterjesztette. A kezdeményezést megtépázottformában szavazta meg a tanács. Szent Lászlónevéről a többségében románnemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyarutcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi többPetru Filip polgármester azt is bejelentette, szerinte nincssok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarságakkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nemlesz ki olvassa ezeket. Végül etnikai szavazástörtént, amikor az RMDSZ-frakciónak sikerültelfogadtatnia, hogy az utcanévtáblákat újakracserélik, a már meglévő, ám elírtmagyar neveket kijavítják, illetve a megnevezésekután magyarul is feltüntetik a táblákon azút, utca, tér, sétány szavakat. Ahatározat végrehajtását tavalyszeptemberben kellett volna elkezdeni, ám e téren eddigsemmi nem történt. Nagy József Barna, az EMI helyielnöke elmondta, írásban kértektájékoztatást az ügyről, a válaszbana városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiánymiatt késik a táblacsere, de a határozatotvégrehajtják. „Udvariasan kitérő választkaptunk, de az a gyanúnk, hogy el akarják tussolni azügyet” – nyilatkozta Nagy.
„A késedelem oka az, hogy minda 722 utcanévtábla feliratát ellenőriznikellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta lapunknakBiró Rozália alpolgármester. – Jelenpillanatban arról folyik a vita, hogy a város címereszerepeljen-e a táblán, vagy sem. Szerintem mindenutcanévtáblán ott lenne a helye a városcímerének, a polgármester azonban nem értezzel egyet. Jelenleg egy olcsóbb megoldáskörvonalazódik, e szerint a történelmivárosközpontban elhelyezendő táblákon leszcímer és magyar felirat is, a többi táblaegyszerűbb, címer nélküli lesz” – egészítetteki Biró. Az alpolgármester asszony nem látesélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város.
Az Erdélyi Magyar Ifjak vezetőia város átépítése éskorszerűsítése kapcsán olyan munkálatokrais felhívták a figyelmet, amelynek szerintük aváros történelmi képének amegváltoztatása a burkolt célja. Barta Béla,a szervezet alelnöke szerint a barokk palota vagy a 400 évesnagyváradi vár sokatmondó szimbólum, ígyérthetetlen miért kell euró tízezreketkölteni újak kitalálására. Afiatalok azt is nehezményezték, hogy a városvezetésa szecessziós Fekete Sas palota szomszédságábaüvegpiramist és parkolóházat akar építeni.„Ezeket a tanács megszavazta. Elhelyezésükkor aműemlékvédelemre vonatkozó törvényeketbe fogják tartani, másrészt egy látványosüvegpiramis, amelyben turisztikai információsközpont fog működni, mindenképpen a városjavát fogja szolgálni” – mondta lapunknak BiróRozália. Az EMI képviselői azt is bejelentették,feltett céljuk Szent László kultuszánakerősítése. Az idei Varadinum rendezvényekalkalmával a Várban, Szent László királyegykori temetkezési helyét emléktáblávaltervezik megjelölni.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.