
Fotó: Krónika
2007. március 30., 00:002007. március 30., 00:00
Az utcanevek terén a szervezetaz elmúlt év tavaszán kezdett nagyszabásúaláírásgyűjtésbe a városban.Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházakés az RMDSZ több körzeti szervezete is akezdeményezők mellé állt, javaslatukat azRMDSZ-frakció a városi tanács elé isterjesztette. A kezdeményezést megtépázottformában szavazta meg a tanács. Szent Lászlónevéről a többségében románnemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyarutcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi többPetru Filip polgármester azt is bejelentette, szerinte nincssok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarságakkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nemlesz ki olvassa ezeket. Végül etnikai szavazástörtént, amikor az RMDSZ-frakciónak sikerültelfogadtatnia, hogy az utcanévtáblákat újakracserélik, a már meglévő, ám elírtmagyar neveket kijavítják, illetve a megnevezésekután magyarul is feltüntetik a táblákon azút, utca, tér, sétány szavakat. Ahatározat végrehajtását tavalyszeptemberben kellett volna elkezdeni, ám e téren eddigsemmi nem történt. Nagy József Barna, az EMI helyielnöke elmondta, írásban kértektájékoztatást az ügyről, a válaszbana városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiánymiatt késik a táblacsere, de a határozatotvégrehajtják. „Udvariasan kitérő választkaptunk, de az a gyanúnk, hogy el akarják tussolni azügyet” – nyilatkozta Nagy.
„A késedelem oka az, hogy minda 722 utcanévtábla feliratát ellenőriznikellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta lapunknakBiró Rozália alpolgármester. – Jelenpillanatban arról folyik a vita, hogy a város címereszerepeljen-e a táblán, vagy sem. Szerintem mindenutcanévtáblán ott lenne a helye a városcímerének, a polgármester azonban nem értezzel egyet. Jelenleg egy olcsóbb megoldáskörvonalazódik, e szerint a történelmivárosközpontban elhelyezendő táblákon leszcímer és magyar felirat is, a többi táblaegyszerűbb, címer nélküli lesz” – egészítetteki Biró. Az alpolgármester asszony nem látesélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város.
Az Erdélyi Magyar Ifjak vezetőia város átépítése éskorszerűsítése kapcsán olyan munkálatokrais felhívták a figyelmet, amelynek szerintük aváros történelmi képének amegváltoztatása a burkolt célja. Barta Béla,a szervezet alelnöke szerint a barokk palota vagy a 400 évesnagyváradi vár sokatmondó szimbólum, ígyérthetetlen miért kell euró tízezreketkölteni újak kitalálására. Afiatalok azt is nehezményezték, hogy a városvezetésa szecessziós Fekete Sas palota szomszédságábaüvegpiramist és parkolóházat akar építeni.„Ezeket a tanács megszavazta. Elhelyezésükkor aműemlékvédelemre vonatkozó törvényeketbe fogják tartani, másrészt egy látványosüvegpiramis, amelyben turisztikai információsközpont fog működni, mindenképpen a városjavát fogja szolgálni” – mondta lapunknak BiróRozália. Az EMI képviselői azt is bejelentették,feltett céljuk Szent László kultuszánakerősítése. Az idei Varadinum rendezvényekalkalmával a Várban, Szent László királyegykori temetkezési helyét emléktáblávaltervezik megjelölni.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.