Fotó: Szíjjártó Péter/Facebook
A magyarországi parlamenti választások alapvetően fogják meghatározni az egész magyar nemzet – az anyaország és a határon túli magyar nemzeti közösségek – jövőjét – szögezte le hétfőn Sepsiszentgyörgyön Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter a Krónika kérdésre elmondta: az elmúlt években a magyar-román kétoldalú kapcsolatok sokat javultak, „de még nem vagyunk ott, ahol szeretnénk”.
2022. február 14., 16:092022. február 14., 16:09
2022. február 14., 22:422022. február 14., 22:42
Magyarország külgazdasági és külügyminisztere hétfői erdélyi látogatásának sepsiszentgyörgyi állomásán önkormányzati vezetőkkel egyeztetett a városházán. Ezt követően Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Kató Béla erdélyi református püspök és Antal Árpád polgármester társaságában meglátogatta a Gyöngyvirág utcai református templomot, a magyar kormány támogatásával épülő idősek otthonát, és a Sepsi OSK futballklub szintén magyarországi támogatással épített stadionját.
A magyar kormány támogatásával épülő sok száz erdélyi létesítmény a magyar közösség, identitás megőrzését szolgálja – szögezte le Szijjártó Péter. Emlékeztetett, hogy 2010 előtt az akkori magyar kormány ellenséges és lekicsinylő hozzáállást tanúsított a határon túli magyarok iránt, azután következett be a fordulópont a nemzetpolitikában, amelynek fókuszába a határon túli közösségek megerősítése és támogatása került.
A választásokon való részvételnek adottak a jogszabályi és technikai feltételei, biztosított a lehetőség, hogy egyetlen szavazat se vesszen el, szögezte le a magyar diplomácia vezetője. Kifejtette, ennek érdekében mindhárom Románia területén működő magyar diplomáciai képviseleten március 19-től reggel hattól este tízig nyitva tartanak, az itt élő magyar állampolgárok személyesen leadhatják a szavazataikat.
Fotó: Szíjjártó Péter/Facebook
A miniszter
Magyarország külügyminisztere gratulált Kelemen Hunor kormányfőhelyettesnek az RMDSZ stabilizáló szerepéhez, melyet a román kormányban tölt be. Hangsúlyozta, a szövetség fontos szerepet játszik Magyarország és Románia államközi kapcsolataiban, kormányzati szerepvállalása pozitív hatással van a magyar-román együttműködésre.
A folyamatos párbeszéd fontosságát emelte ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki hangsúlyozta: a Kárpát-medencében nemcsak a magyarok, hanem az itt élő népek érdekei is közösek, és most olyan időket élünk, mikor ez még inkább felerősödött.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Orbán Viktor magyar miniszterelnököt idézte, aki hangsúlyozta: a következő évek egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy a magyarországi vállalkozások annyi profitot termeljenek és vigyenek haza külföldről, amennyit Magyarországról kivisznek a külföldi cégek.
Újságírói kérdésre Magyarország külügyminisztere hangsúlyozta, ha gazdaságilag megerősítik a közösségeket, az nagy mértékben elősegíti azok hosszú távú megmaradását. Ezért is támogatják sok tízmilliárd forinttal a határon túli magyar közösségeket, a magyar vállalatok határon túli beruházásait, tette hozzá.
Fotó: Veres Nándor
A Krónika magyar-román kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó kérdésére Szijjártó Péter elmondta: az elmúlt években ezek sokat javultak, „de még nem vagyunk ott, ahol szeretnénk”.
Az európai jövőt meghatározó stratégiai kérdésekben egy oldalra tudott helyezkedni a két ország, az emberek mindennapi élete szempontjából is fontos sikertörténeteket tudtak építeni, sorolta a sikereket a külügyminiszter. Példaként említette a gazdasági együttműködést, hangsúlyozva, hogy Románia a magyar gazdaság egyik legfontosabb exportpiaca, a magyar tőke egyik legfontosabb beruházási célpontja.
„Az itt létrejövő magyar beruházások munkahelyeket teremtenek, adóbevételt generálnak, hozzájárulnak a román gazdaság növekedéséhez, ami az itt élő magyar nemzetközösségnek is jó” – szögezte le.
A magyar-román közös kormányülésre vonatkozó kérdésünkre Kelemen Hunor leszögezte: szakpolitikai oldalon gyakoriak az egyeztetések, de a közös kormányülésre akkor kell sort keríteni, amikor az nemcsak egy szimbolikus gesztus lesz, hanem olyan konkrét egyezségek születhetnek, mely a magyarok és a románok számára is pragmatikus, mérhető eredményeket hozhatnak a gazdaság, az oktatás, a kultúra vagy a szociális tevékenységek terén.
most mindenki a magyarországi választásokra koncentrál” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Sepsiszentgyörgyi látogatása után Szijjártó Péter külügyminiszter Csíksomlyóra utazott, ahol a kegytemplomot is meglátogatta.
Erdélyi látogatásra érkezett hétfőn Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!