Járhatatlan út. A magyar oktatók és diákok hiába támadták meg bíróságon az egyetemegyesítést
Fotó: Haáz Vince
„Nincs semmiféle meglepetés az ítéletben, hiszen a romániai igazságszolgáltatás eddig is éreztette részrehajlóságát” – nyilatkozta a Krónikának Nagy Előd rektorhelyettes, miután kiderült: a magyar oktatók és diákok eredménytelenül támadták meg a bíróságon a marosvásárhelyi orvosi és a Petru Maior-egyetem egyesítését.
2019. december 19., 18:322019. december 19., 18:32
Nem érte váratlanul a marosvásárhelyi orvosi egyetem (MOGYE) magyar oktatói közösségét a hír, miszerint jogerősen pert veszítettek az intézményük és a Petru Maior Tudományegyetem egyesítésének ügyében. „Nincs semmiféle meglepetés az ítéletben, hiszen a romániai igazságszolgáltatás eddig is éreztette részrehajlását. Számunkra minden egy irányba mutat” – nyilatkozta a Krónikának az egyesítés jogi procedúráját kifogásoló kollégái nevében Nagy Előd, az egyetem rektorhelyettese.
A MOGYE magyar oktatói és diákjai még tavaly májusban jelentették be: közösen, jogi úton lépnek fel annak érdekében, hogy megakadályozzák az orvosi és a kizárólag román tannyelvű tudományegyetem egyesítését. A magyar tagozat képviselői ugyanis úgy értékelték, nem volt teljesen törvényes az a szenátusi ülés, amelyen a két felsőoktatási intézmény egyesüléséről döntöttek.
Úgy fogalmazott, hogy a nemrég született jogerős bírósági döntés megerősítette az egyetem vezetését azon hitében, hogy az egyesítés jó döntés volt.
Elveszítették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Tudományegyetem egyesítése ellen indított pert a MOGYE diákjai és oktatói.
Benedek Imre úgy véli: a kocka el van vetve, a két egyetemet „szétszedni” már nem lehet. A lapunknak nyilatkozó professzor viszont nem feltétlenül a hazai igazságszolgáltatást teszi felelőssé a kedvezőtlen döntés miatt. Meggyőződése, hogy az egyetem és a politikum magyar vezetői tévedtek tavaly, amikor – intése ellenére – nem megfelelő szakszerűséggel kezelték az ügyet. A kardiológus professzor például elhibázott lépésnek tartja a szenátusból való kivonulást, ugyanakkor a jogi stratégiát sem tartja helyénvalónak. „Ennek újabb következménye az egyszínű névadás” – mutatott rá, utalva a George Emil Palade név felvételére olyan körülmények között, hogy nem lett volna lehetetlen kialkudni egy Babeş–Bolyai típusú kettős nevet.
A pereskedés a győztes felet is „megviselte”. Azamfirei megítélése szerint 2019 nehéz és bonyolult esztendőnek bizonyult, mert a vezetőségnek oly módon kellett meghoznia a döntéseket, hogy azok következményei ne akadályozzák működésében az újonnan létrejött tanintézetet. Ezzel együtt a MOGYTTE vezetősége rendkívül optimista a jövőt illetően: Leonard Azamfirei bejelentette, hogy 2020-ban egy korszerű oktatói központot hoznak létre. Emellett egy 6,25 millió eurós kormánytámogatásnak köszönhetően újabb, háromemeletes bentlakás épül.
Eközben azon túl, hogy a két felsőfokú intézmény egybeolvasztása lényegében mentőöv volt a súlyos gondokkal küszködő Petru Maior számára, semmi pozitívumot nem hozott az orvosi egyetemnek. A magyar tagozatot viszont lesújtóan érintette: mind a diákok, mind pedig az oktatók aránya lényegesen csökkent. „A kézzel fogható hátrányt majd akkor fogjuk igazán megérezni, amikor megalakulnak az egyetem új struktúrái. Mint ismeretes, a jelenlegiből tiltakozásként kivonultunk, jó ideje nem veszünk részt semmiféle döntésben” – mondta el Nagy Előd. A hogyan továbbról kérdezett egyetemi vezető kifejtette, hogy a jövőben olyan célokat és erőfeszítéséket fognak felvállalni, amelyekkel „emberileg meg is tudnak birkózni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás