2007. március 28., 00:002007. március 28., 00:00
Korábban két vállalat– a sepsiszentgyörgyi Covalact és a baróti Tyrom– kapott A kategóriás besorolást, vagyistermékeiket forgalmazhatták az Európai Unióterületén, de az ellenőrök vizsgálata utánmindkét céget visszaminősítették. Azellenőrök szerint a baróti Tyrom cég esetébenpéldául néhány építésiés technológiai hiányosság mellett alegnagyobb gond a felvásárolt nyers tej minőségévelvan. A háromszéki tejbegyűjtő központokhoz agazdák által leadott tej csupán 14,6 százalékafelel meg az uniós követelményeknek, 12,6százaléka forgalmazható az országterületén, míg 73 százalékahasználhatatlan. Az uniós piacra szánt tejbenugyanis milliliterenként 100 ezer lehet a megengedettösszcsíraszám, ezzel szemben voltak gazdák,akik olyan tejet adtak le, amelyben milliliterenként 27–30millió baktérium volt. Ugyanakkor az állatokbetegségét mutató szomatikus sejtek számaegy milliliter tejben nem haladhatja meg a 400 ezret, de találtakolyant, amelyben 5 millió szomatikus sejtet számoltak.Sikó szerint ennek oka, hogy egyes gazdák a fejéskornem tartják be az előírt higiéniaikövetelményeket, illetve a beteg állataik tejétis leadják. A begyűjtőközpontoknál azokat egyhasonló tartályba öntik, így megromlik azösszes begyűjtött tej. A Tyrom által felvásároltrossz minőségű tej miatt a céget visszaminősítették,és elveszítette engedélyét, hogy az uniósországokban forgalmazza termékeit, így csődfenyegeti, hiszen minden termékét a görögországipiacra szánta. Ezzel együtt mintegy 1800 erdővidékigazda megélhetése került veszélybe, mivelők eddig a Tyromnak adták el a tejet. Értesülésünkszerint a baróti feldolgozó az OrszágosÁllat-egészségügyi ésÉlelmiszer-biztonsági Hatóságnálmegfellebbezte a vizsgálat eredményét, az ügybenkét héten belől várható döntés.Korábban hasonlóan járt a sepsiszentgyörgyiCovalact Rt. is, amelyik most arra kényszerült, hogy egymagyarországi farmtól heti 20–30 ezer liter megfelelőminőségű tejet vásároljon.
Incze Péter, a KovásznaMegyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnökeszerint sem a felszereltség hiányával van gond,hanem a gazdák hozzáállásával ésodafigyelésével. Az 59 helyi szarvasmarhatartóegyesületet és mintegy 3000 gazdát tömörítőKovászna megyei egyesület elnöke elmondta, az márbebizonyosodott, hogy nemcsak fejőgépekkel lehet tiszta tejetfejni. Ha a higiéniai követelményeket a kézifejéskor betartják, nem lehet baj a minőséggel.„Az elmúlt években minden háromszékitelepülésen tartottunk előadásokat ésfelkészítőket, elmagyaráztuk a gazdáknak,hogy miért fontos a kézmosás, tartsáktisztán a vedreket, használjanak tiszta törlőkendőket,és a fejés után azonnal tegyékhűtőtartályba a tejet, sajnos sokan nem akarjákmegérteni, hogy az EU-ban már nem lehet a régimódszereket alkalmazni” – tette hozzá.
Értesülésünkszerint Kovászna minden településén vantejbegyűjtő központ, vagy pedig a feldolgozóknagyméretű hűtőtartályokat biztosítottak agazdáknak. Incze Péter szerint elképzelhető,hogy nyáron még nagyobb lesz a baj, hiszen melegbengyorsabban terjednek a baktériumok, másrészt sokgazda legelőre hajtja állatait, ahol nehezebb betartani atiszta fejéshez szükséges higiéniaikövetelményeket.
Egy neve elhallgatásátkérő gazda viszont a szigorú unióskövetelményekre panaszkodott, és arra, hogy az újszabályozások ellehetetlenítik a mezőgazdaságbólés állattartásból élőket. V.Antal kommandói állattartó viszont lapunknakkifejtette, az a baj, hogy sok gazda nem viszonyul rugalmasan aváltozásokhoz. Szerinte a helyi közösségnekkellene kiszűrnie a „mocskos tejet” leadókat. A törvényszerint a tejbegyűjtő központok kötelesek lennénekrendszeresen elvégezni a tej mikrobiológiaivizsgálatát, de ez sokba kerülne a gazdáknak,és Háromszéken nincs is elég mérőműszer.Incze Péter szerint minden gazdának havonta kétszerkellene elvégeztetnie az összcsíraszám- ésszomatikussejt-mérést. Egy vizsgálat 65 lejbekerül, ami havi 130 lejes kiadást jelent a gazdáknak.Hozzátette, egy mérőműszer 40 ezer euróbakerül, és a tejbegyűjtőknek nincs lehetőségükmegvásárolni azt. Jelenleg a Kovászna megyeiállat-egészségügyi Igazgatóságrendelkezik egy ilyen nagy kapacitású berendezéssel,de az se elég a 30 ezres tehénállományáltal adott tejmennyiség minőségénekrendszeres megvizsgálására.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.