2007. március 28., 00:002007. március 28., 00:00
Korábban két vállalat– a sepsiszentgyörgyi Covalact és a baróti Tyrom– kapott A kategóriás besorolást, vagyistermékeiket forgalmazhatták az Európai Unióterületén, de az ellenőrök vizsgálata utánmindkét céget visszaminősítették. Azellenőrök szerint a baróti Tyrom cég esetébenpéldául néhány építésiés technológiai hiányosság mellett alegnagyobb gond a felvásárolt nyers tej minőségévelvan. A háromszéki tejbegyűjtő központokhoz agazdák által leadott tej csupán 14,6 százalékafelel meg az uniós követelményeknek, 12,6százaléka forgalmazható az országterületén, míg 73 százalékahasználhatatlan. Az uniós piacra szánt tejbenugyanis milliliterenként 100 ezer lehet a megengedettösszcsíraszám, ezzel szemben voltak gazdák,akik olyan tejet adtak le, amelyben milliliterenként 27–30millió baktérium volt. Ugyanakkor az állatokbetegségét mutató szomatikus sejtek számaegy milliliter tejben nem haladhatja meg a 400 ezret, de találtakolyant, amelyben 5 millió szomatikus sejtet számoltak.Sikó szerint ennek oka, hogy egyes gazdák a fejéskornem tartják be az előírt higiéniaikövetelményeket, illetve a beteg állataik tejétis leadják. A begyűjtőközpontoknál azokat egyhasonló tartályba öntik, így megromlik azösszes begyűjtött tej. A Tyrom által felvásároltrossz minőségű tej miatt a céget visszaminősítették,és elveszítette engedélyét, hogy az uniósországokban forgalmazza termékeit, így csődfenyegeti, hiszen minden termékét a görögországipiacra szánta. Ezzel együtt mintegy 1800 erdővidékigazda megélhetése került veszélybe, mivelők eddig a Tyromnak adták el a tejet. Értesülésünkszerint a baróti feldolgozó az OrszágosÁllat-egészségügyi ésÉlelmiszer-biztonsági Hatóságnálmegfellebbezte a vizsgálat eredményét, az ügybenkét héten belől várható döntés.Korábban hasonlóan járt a sepsiszentgyörgyiCovalact Rt. is, amelyik most arra kényszerült, hogy egymagyarországi farmtól heti 20–30 ezer liter megfelelőminőségű tejet vásároljon.
Incze Péter, a KovásznaMegyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnökeszerint sem a felszereltség hiányával van gond,hanem a gazdák hozzáállásával ésodafigyelésével. Az 59 helyi szarvasmarhatartóegyesületet és mintegy 3000 gazdát tömörítőKovászna megyei egyesület elnöke elmondta, az márbebizonyosodott, hogy nemcsak fejőgépekkel lehet tiszta tejetfejni. Ha a higiéniai követelményeket a kézifejéskor betartják, nem lehet baj a minőséggel.„Az elmúlt években minden háromszékitelepülésen tartottunk előadásokat ésfelkészítőket, elmagyaráztuk a gazdáknak,hogy miért fontos a kézmosás, tartsáktisztán a vedreket, használjanak tiszta törlőkendőket,és a fejés után azonnal tegyékhűtőtartályba a tejet, sajnos sokan nem akarjákmegérteni, hogy az EU-ban már nem lehet a régimódszereket alkalmazni” – tette hozzá.
Értesülésünkszerint Kovászna minden településén vantejbegyűjtő központ, vagy pedig a feldolgozóknagyméretű hűtőtartályokat biztosítottak agazdáknak. Incze Péter szerint elképzelhető,hogy nyáron még nagyobb lesz a baj, hiszen melegbengyorsabban terjednek a baktériumok, másrészt sokgazda legelőre hajtja állatait, ahol nehezebb betartani atiszta fejéshez szükséges higiéniaikövetelményeket.
Egy neve elhallgatásátkérő gazda viszont a szigorú unióskövetelményekre panaszkodott, és arra, hogy az újszabályozások ellehetetlenítik a mezőgazdaságbólés állattartásból élőket. V.Antal kommandói állattartó viszont lapunknakkifejtette, az a baj, hogy sok gazda nem viszonyul rugalmasan aváltozásokhoz. Szerinte a helyi közösségnekkellene kiszűrnie a „mocskos tejet” leadókat. A törvényszerint a tejbegyűjtő központok kötelesek lennénekrendszeresen elvégezni a tej mikrobiológiaivizsgálatát, de ez sokba kerülne a gazdáknak,és Háromszéken nincs is elég mérőműszer.Incze Péter szerint minden gazdának havonta kétszerkellene elvégeztetnie az összcsíraszám- ésszomatikussejt-mérést. Egy vizsgálat 65 lejbekerül, ami havi 130 lejes kiadást jelent a gazdáknak.Hozzátette, egy mérőműszer 40 ezer euróbakerül, és a tejbegyűjtőknek nincs lehetőségükmegvásárolni azt. Jelenleg a Kovászna megyeiállat-egészségügyi Igazgatóságrendelkezik egy ilyen nagy kapacitású berendezéssel,de az se elég a 30 ezres tehénállományáltal adott tejmennyiség minőségénekrendszeres megvizsgálására.
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.