Fotó: Tóth Szilárd infógrafika
Lavinát indíthat el a következő években a bukaresti önkormányzat minap hozott döntése, amelynek értelmében két hónap múlva környezetvédelmi illetéket rónak ki a járművekre környezetvédelmi besorolásuk alapján, később pedig ki is tiltják ezeket a fővárosból. A bejelentés után akad, ahol máris hasonló megoldások bevezetésén gondolkodnak, Erdély és a Partium legtöbb városában azonban nincs tervben hasonló oxigénilleték.
Régóta érett már valamilyen szigorítás gondolata a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében, hiszen miután 2017 februárjától a kormány eltörölte a környezetvédelmi illetéket, elárasztották az országot a külföldről behozott használt autók. Csak abban az évben több mint félmilliót írattak forgalomba, tavaly 473 ezret, az idei év első kilenc hónapjában pedig újabb 329 ezret. A gépkocsiparkra pedig azt megelőzően sem az volt a jellemző, hogy túlsúlyban lennének az ötévesnél fiatalabb járgányok. Szintén aggasztó adat, hogy miközben 2007-ben még csak 3,5 millió járművet tartottak számon az országban, ez a tavalyi év végére 6,4 millióra emelkedett, és ezek már nem lesznek fiatalabbak, évről évre több káros gázzal fogják szennyezni környezetünket.
A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) adatai is azt támasztják alá, hogy a romániai autópark elöregedése egyre nyilvánvalóbbá válik. Ezt bizonyítja az is, hogy
A járművek további 44,5 százaléka 6 és 15 év közötti volt 2018 végén, és mindössze 8 százalékuk volt hat évnél fiatalabb, miközben 2008-ban ez az arány még jóval magasabb, 38 százalékos volt. Az APIA arra is rámutatott, hogy a 15 évnél idősebb járművek zöme erősen környezetszennyező, ezáltal pedig a városok levegőjének romlása is egyre fokozottabbá válik.
Főként igaz ez a nagyvárosokra, nem meglepő tehát, hogy a bukaresti önkormányzat drasztikus lépéshez folyamodott. A fővárosi képviselő-testület nemrég elfogadta a környezetvédelmi besorolása alapján történő megadóztatásáról szóló előterjesztést.
a non Euro, Euro 1 és Euro 2-es környezetvédelmi besorolású járművek után napi 15, míg az Euro 3-as és 4-esek után napi 5 lejt kell fizetni a Bukarestben való közlekedésért 2020. január elsejétől. A matricavásárlást elmulasztó sofőrökre 1500 és 2000 lej közötti bírság vár.
Miközben az Euro 4-es járművek 2021-től lesznek illetékkötelesek, az Euro 3 alatti járművek tulajdonosait már 2020 januárjától azzal is sújtják, hogy szennyező gépkocsijukkal egyáltalán nem hajthatnak be a városközpontban kialakított „levegőminőségi” övezetbe. Ezen túlmenően egy módosítás alapján ezeket az autókat néhány éven belül teljesen kitiltják a román fővárosból: a Non Euro, Euro 1-es és Euro 2-es besorolásúakat 2022-től, míg az Euro 3-asokat 2024-től száműzik Bukarestből.
A légszennyezettség csökkentése érdekében a fővárosi mintát valószínűleg más nagyvárosokban is alkalmazzák majd. Kolozsvár alpolgármestere, Dan Tarcea például arról beszélt a minap egy rádióinterjúban, hogy jó ötletnek tartja a fővárosi szigorítást, és
Ezt erősítette meg kedden a Krónika megkeresésére a polgármesteri hivatal. Mint kérdésünkre az illetékesek közölték: ötlet szintjén valóban felmerült már egyfajta környezetvédelmi illeték kivetése a kincses város levegőjét szennyező járművekre, de egyelőre a gondolat ebben a szakaszban maradt, az önkormányzat még vizsgálja a lehetőséget, így konkrét tervei még nincsenek.
A válasz ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy Kolozsváron a teherautók amúgy sem hajthatnak be a városba, csak kivételes esetekben, például a nagy rendezvények alkalmával, amikor színpadelemeket, árut vagy egyéb rakományt kell beszállítani a főtérre, belvárosba, és ebben az esetben is díj ellenében külön engedély kiváltása szükséges.
Noha más városokban is hosszú ideje problémát okoz a járművek számának jelentős növekedése, a bukarestihez hasonló intézkedést ezekben egyelőre nem terveznek, legalábbis a Krónika által megkérdezett önkormányzatok biztosan nem. Vannak azonban olyan városok, ahol más megoldásokkal ugyan, de próbálkoznak azzal, hogy visszaszorítsák az autók által okozott környezetszennyezést.
Sepsiszentgyörgyön sem tervezik oxigénilleték kivetését. Tóth Birtan Csaba alpolgármester szerint
„Elfogadtunk egy parkolási politikát, amikor pályázatot nyújtottunk be a Regionális Operatív Programban a közlekedés átszervezésére. Abban is megfogalmaztuk, hogy a parkolási díjaknak a központban emelkedniük kell, a vállalásunk az volt, hogy 2020 végéig konkretizáljuk az előírásokat, így várhatóan a jövő évben derül ki, pontosan hol mennyivel emelkednek a díjak. Külön illeték kiszabását azonban nem tervezzük” – szögezte le az alpolgármester. Hozzátette: meglátása szerint Sepsiszentgyörgy méretéből adódóan náluk nem is lenne indokolt a fővárosihoz hasonló intézkedés, hiszen ott jóval nagyobb az autós forgalom. Szerinte továbbá inkább a régi járművek behozatalát kellene korlátozni, hiszen eléggé „humoros” az, hogy először engedélyezik a szennyező járművek forgalomba írását, utána azonban nem engedik, hogy tulajdonosaik közlekedjenek ezekkel.
Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester úgy véli, a hargitai megyeszékhelyen a közeljövőben biztosan nem fognak környezetszennyezési illetéket bevezetni, a székelyföldi város vezetői ugyanakkor nem is ebben látják a légszennyezettség csökkentésének megoldását.
Ugyanakkor – ha már illetékekről van szó – Ráduly szerint inkább a szennyező járművek adójának emelésével kellene rávenni a lakosságot arra, hogy újabbra cseréljék régi járműveiket.
Nagyváradon sem a szennyező járművek kitiltásának a gondolata, sem pedig környezetszennyezési adó ötlete nem merült fel – nyilatkozta a Krónikának Petri Csilla városházi szóvivő. Mint hangsúlyozta, sem idén nincs tervükben ilyen illetéket kivetni, sem a Körös-parti város 2020-as költségvetés -tervezetében nem szerepel hasonló intézkedés.
Marosvásárhelyen sem gondolkodnak egyelőre környezetszennyezési illeték bevezetésén – árulta el lapcsaládunk megkeresésére Cosmin Blaga, a városháza szóvivője. Tudomása szerint eddig a képviselők közül senki sem nyújtott be hasonló kezdeményezést, és a választási időszak idején valószínűleg nem is fogják újabb illetékkel sújtani a marosvásárhelyieket.
Székelyudvarhelyen ezidáig nem volt a fővárosihoz hasonló kezdeményezés, és egyelőre szándék sincs hasonlóra – tudtuk meg Zörgő Noémitől, a polgármesteri hivatal sajtószóvivőjétől. Mint mondta, ennek több oka is van, az egyik legfontosabb például az, hogy az ehhez szükséges infrastruktúra sem áll rendelkezésükre, hiszen terelőutak hiányában hiába tiltanák ki a szennyező járműveket a városközpontból, ha nem tudnának más alternatívát biztosítani számukra. Emellett az oxigénilleték is számos kérdést vet fel a szóvivő szerint, hiszen nem egyértelmű, miként fogják a fővárosban ellenőrizni a más megyékből érkező járműveket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!