Székely zászlós felvonulást szerveznek a Kovászna megyei prefektus ellen

A székely jelképeket védelmezik a prefektustól a háromszéki elöljárók. Az akció keretében tegnap reggel SIC – Terra Siculorum feliratú, 12 négyzetméteres táblát állíttatott fel a prefektúra épületével szemben az RMDSZ Kovászna megyei szervezete. Tamás Sándor megyei elnök elmondta, területfoglalási engedélyt kértek a polgármesteri hivataltól, amit karácsonyig hosszabbítanak meg.

Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke ugyanakkor bejelentette, csütörtökön 16 órától tüntetést szerveznek a prefektúra épülete előtt, székely zászlókkal vonulnak fel, több ezer tiltakozóra számítanak. Az első ötszáz érkezőnek egyébként székely zászlót adományoznak azzal a kéréssel, hogy tűzze ki háza, tömbházlakása homlokzatára. „Megmutatjuk Codrin Munteanu prefektusnak, hogy fontosak a jelképeink, ha nem fejezi be a hergelődést, minden héten szervezünk tüntetést, minden alkalommal több székely zászlóval. Mi nem akarunk kreatív energiát munka és építkezés helyett vitákra pazarolni, de már évekkel ezelőtt jeleztük a kormánybiztosnak, hogy vannak érzékenységeink. Ennek ellenére feszíti a húrt, pedig aki szelet vet, vihart arat. Ebben a megyében akkor lesz társadalmi béke, ha tiszteljük egymás szimbólumait” – szögezte le Antal Árpád polgármester.

Mint ismeretes, amióta beiktatták tisztségébe, Codrin Munteanu megtámadta a Kónya Ádám Művelődési Ház, az Incze László Céhtörténeti Múzeum elnevezéseket, Kovászna város, Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye címeres zászlóját, kifogásolja a községháza, a művelődési ház magyar feliratait, a községek határában felállított „Isten hozott!” táblákat. Tamás Sándor szerint viszont az országban több tucat megyének, városnak, sőt Bălăbăneşti galaci községnek is van címeres zászlója, több kormányhatározatban szerepel a Hátszeg, Szilágyság, Almás vidéke történelmi régiók megnevezése. „Ez a prefektus egy rajzszeget nem hozott a megyébe, viszont az identitásunkat érintő kérdésekben vájkál, holott ami máshol törvényes és rendjén való, az nálunk is az kell hogy legyen” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.

Codrin Munteanu megfélemlítést kiált

Codrin Munteanu prefektus közleményben reagált az elhangzottakra, leszögezve, szerinte megpróbálnak nyomást gyakorolni rá és megfélemlíteni, mert a napokban a közpénzek elköltését firtatta. Emlékeztetett, október 23-án kikérte az önkormányzatoktól azoknak a cégeknek a névsorát, amelyekkel szerződést kötöttek az EU-pályázatok kivitelezésére.

November 2-án, pénteken újra kérte a cégek pontos listáját, és szerinte erre volt a válasz a  tegnapi sajtótájékoztató, így próbálják eltántorítani attól, hogy „biztosítsa a törvényességet, és tisztázza a közpénzek elköltésének módját”. „Követeljük Tamás Sándortól és Antal Árpádtól, hogy közöljék a kért adatokat, anélkül, hogy etnikai síkra terelnék az ügyet. Kérjük, hogy tegyék átláthatóvá a Borvizek útja projekt keretében elköltött pénzeket, a projekt keretében egy évvel ezelőtt felavatott és azóta lakat alatt levő létesítmények gyakorlati hasznát. Felkérjük a feddhetetlenségi ügynökséget, hogy állapítsa meg, az apósok cégével kötött szerződések esetében fennáll-e az érdekellentét. Ugyanakkor határozottan felszólalunk az ellen, hogy a helyi politikusok a kampányban felhasználják a prefektúra intézményét” – hangsúlyozta a prefektus.

Elveszített névadási per

Közben a közigazgatási bíróság részben helyt adott a prefektúra által a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum elnevezése kapcsán tett feljelentésének, és alapfokon azt a döntést hozta, hogy a Kovászna Megyei Tanácsnak törölnie kell névadó határozatából az intézménynév magyar részét. Mint beszámoltunk, februárban a fenntartó háromszéki önkormányzat a kézdivásárhelyi múzeumot annak alapítójáról, Incze Lászlóról nevezte el, a határozatban az szerepel, hogy az intézmény elnevezése „Muzeul de Istorie a Breslelor Incze László – Incze László Céhtörténeti Múzeum”.

A közigazgatási bíróság alapfokú döntése szerint a névből a magyar részt törölni kell. Munteanu feljelentésében azzal érvelt: a hivatalos név csak román lehet, utána a közigazgatási törvény értelmében ki lehet függeszteni a magyar táblát, és ugyanerre hivatkozva támadta meg a Kónya Ádám Művelődési Ház névadói határozatát. A megyei önkormányzat szeptemberben nyújtott be válasziratot a közigazgatási bírósághoz, kérve, hogy ne érvénytelenítsék a határozatot. Akkor Tamás Sándor kifejtette, az elnevezés éppen a kétnyelvűség szellemében született, és hangsúlyozta, reméli, a bírósági döntés tárgyilagos lesz, nem születik olyan ítélet, ami „a román igazságszolgáltatás kettős mércéjének lenne a bizonyítéka”.