
Fotó: A szerző felvétele
2009. november 24., 09:492009. november 24., 09:49
Vegyes érzelmeket váltott ki a szatmárnémetiekben az egykori Pannónia, jelenleg Dacia Szálló felújítása. A kivitelező ugyanis beépítette a hotel tőszomszédságában lévő Ruha István-átjárót, eltüntetve ezzel a boltíves szerkezetű építmény jellegzetességét.
Ilyés Gyula polgármester szerint az átjáró beépítése törvényes, bár esztétikailag kifogásolható. „A fővárosi műemlékvédelmi hatóság engedélyezte az átalakítást, semmilyen szabálysértés nem történt. Ennek ellenére a város kérte az ügy felülvizsgálatát, ezért a tulajdonosokkal, a műemlékvédelmi szervekkel és a kivitelezővel is tárgyalunk egy mindenki számára elfogadható megoldásról” – részletezte az elöljáró.
Mint mondta, a tervek szerint az építtető vállalja, hogy az 1902-ben épült ingatlant eredeti állapotában állítja vissza. Nagyon költséges és aprólékos munkáról van szó, amely több mint hatmillió eurójába kerül, részletezte Ilyés.
A leromlott állapotban lévő ingatlan felújítását a városvezetés és a lakosság is örömmel fogadta. Azonban Ilyés szerint a munkálatok elkezdésekor álhírek kezdtek terjengeni a városban.
„Ez egy értékes és rendkívül drága befektetés, amelyre az önkormányzatnak talán sosem lett volna anyagi fedezete. Épp ezért fontosnak tartom leszögezni, hogy a kivitelező pontosan tartja magát a szakértők által összeállított restaurálási tervhez. Semmi sem igaz abból, amit a városban beszélnek, hogy lebontják a tetőt, és új emeleteket építenek a meglévők fölé” – mondta.
| A Pannónia Szállót 1902-ben építették Lechner Ödön műépítész tervei alapján, a régi városháza helyén. Az építkezés Szatmárnémeti városának 520 ezer koronájába került, amely akkoriban 158 kilogramm arany árának felelt meg. Az épületet időközben A kategóriájú építészeti műemléknek nyilvánították. Az ingatlant, amely a kezdetektől Szatmárnémeti város tulajdonában volt, az állam az 1950. évi 92-es dekrétumával bekebelezte, mert a kommunista rendszer törvénykezése értelmében nem létezhetett önkormányzati tulajdon. A helyzeten a restitúciós törvény sem változtatott, az önkormányzatoknak nem nyílt lehetősége az elkobzott ingatlanok visszaigénylésére. A fővárosi Legfelsőbb Bíróság a 2001. évi 6692-es határozatában jogerősen visszautasította a város összes visszaigénylési kérelmét, így a tizenegy éven keresztül folytatott, mintegy 17 per és fellebbezés után az épület végérvényesen a Dacia részvénytársaság tulajdonában maradt. |
A polgármester szerint a Ruha-átjáró beépítése a szálló előcsarnokából nézve jól illik az épület szerkezetébe, mert általa megnyílik a belső tér, kívülről szemlélve azonban rontja az épület összhatását és a városképet is. „Egyelőre leállt az építkezés, hiszen ezt a befektetést is érinti a gazdasági visszaesés. Úgy vélem, hamarosan sikerül megoldást találni a kialakult helyzetre” – mondta az elöljáró.
Ilyés Gyula arról is beszámolt, hogy a felújítás során a szállót az eredeti tervek szerint festik le, és a belső terek díszítését, domborműveit is visszaállítják, illetve eltávolítják azokat az oda nem illő apró szimbólumokat, amelyeket a múlt rendszer 70-es éveinek átalakításai során helyeztek a falakra. A jellegzetes kék színű tetőcserepek is visszakerülnek, és a tetőszerkezet, valamint az épület homlokzata sem módosul.
A történelmi városközpont ékességének tekintett Pannónia Szálló a kezdetektől köztulajdonban volt. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója a Krónika kérdésére elmondta, a szálló helyén állt egykor a városháza, amelyet később lebontottak. „Itt működött kezdetben a polgármesteri hivatal, így már a középkorban is középület állt a szálló helyén. A reprezentatív Pannónia Szálló megépítése a városkép szempontjából is fontos szerepet játszott. Sajnálatos módon ez a fontos műemlék épület a rendszerváltás után magántulajdonba került” – mondta Szőcs. A történész szerint a szálló azért is volt jelentékeny a város életében, mert a városvezetők itt fogadták a Szatmárnémetibe látogató illusztris vendégeket. Az egykori bálteremben jelenleg a Dinu Lipatti Filharmónia működik.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.