Fotó: A szerző felvétele
2009. november 24., 09:492009. november 24., 09:49
Vegyes érzelmeket váltott ki a szatmárnémetiekben az egykori Pannónia, jelenleg Dacia Szálló felújítása. A kivitelező ugyanis beépítette a hotel tőszomszédságában lévő Ruha István-átjárót, eltüntetve ezzel a boltíves szerkezetű építmény jellegzetességét.
Ilyés Gyula polgármester szerint az átjáró beépítése törvényes, bár esztétikailag kifogásolható. „A fővárosi műemlékvédelmi hatóság engedélyezte az átalakítást, semmilyen szabálysértés nem történt. Ennek ellenére a város kérte az ügy felülvizsgálatát, ezért a tulajdonosokkal, a műemlékvédelmi szervekkel és a kivitelezővel is tárgyalunk egy mindenki számára elfogadható megoldásról” – részletezte az elöljáró.
Mint mondta, a tervek szerint az építtető vállalja, hogy az 1902-ben épült ingatlant eredeti állapotában állítja vissza. Nagyon költséges és aprólékos munkáról van szó, amely több mint hatmillió eurójába kerül, részletezte Ilyés.
A leromlott állapotban lévő ingatlan felújítását a városvezetés és a lakosság is örömmel fogadta. Azonban Ilyés szerint a munkálatok elkezdésekor álhírek kezdtek terjengeni a városban.
„Ez egy értékes és rendkívül drága befektetés, amelyre az önkormányzatnak talán sosem lett volna anyagi fedezete. Épp ezért fontosnak tartom leszögezni, hogy a kivitelező pontosan tartja magát a szakértők által összeállított restaurálási tervhez. Semmi sem igaz abból, amit a városban beszélnek, hogy lebontják a tetőt, és új emeleteket építenek a meglévők fölé” – mondta.
| A Pannónia Szállót 1902-ben építették Lechner Ödön műépítész tervei alapján, a régi városháza helyén. Az építkezés Szatmárnémeti városának 520 ezer koronájába került, amely akkoriban 158 kilogramm arany árának felelt meg. Az épületet időközben A kategóriájú építészeti műemléknek nyilvánították. Az ingatlant, amely a kezdetektől Szatmárnémeti város tulajdonában volt, az állam az 1950. évi 92-es dekrétumával bekebelezte, mert a kommunista rendszer törvénykezése értelmében nem létezhetett önkormányzati tulajdon. A helyzeten a restitúciós törvény sem változtatott, az önkormányzatoknak nem nyílt lehetősége az elkobzott ingatlanok visszaigénylésére. A fővárosi Legfelsőbb Bíróság a 2001. évi 6692-es határozatában jogerősen visszautasította a város összes visszaigénylési kérelmét, így a tizenegy éven keresztül folytatott, mintegy 17 per és fellebbezés után az épület végérvényesen a Dacia részvénytársaság tulajdonában maradt. |
A polgármester szerint a Ruha-átjáró beépítése a szálló előcsarnokából nézve jól illik az épület szerkezetébe, mert általa megnyílik a belső tér, kívülről szemlélve azonban rontja az épület összhatását és a városképet is. „Egyelőre leállt az építkezés, hiszen ezt a befektetést is érinti a gazdasági visszaesés. Úgy vélem, hamarosan sikerül megoldást találni a kialakult helyzetre” – mondta az elöljáró.
Ilyés Gyula arról is beszámolt, hogy a felújítás során a szállót az eredeti tervek szerint festik le, és a belső terek díszítését, domborműveit is visszaállítják, illetve eltávolítják azokat az oda nem illő apró szimbólumokat, amelyeket a múlt rendszer 70-es éveinek átalakításai során helyeztek a falakra. A jellegzetes kék színű tetőcserepek is visszakerülnek, és a tetőszerkezet, valamint az épület homlokzata sem módosul.
A történelmi városközpont ékességének tekintett Pannónia Szálló a kezdetektől köztulajdonban volt. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója a Krónika kérdésére elmondta, a szálló helyén állt egykor a városháza, amelyet később lebontottak. „Itt működött kezdetben a polgármesteri hivatal, így már a középkorban is középület állt a szálló helyén. A reprezentatív Pannónia Szálló megépítése a városkép szempontjából is fontos szerepet játszott. Sajnálatos módon ez a fontos műemlék épület a rendszerváltás után magántulajdonba került” – mondta Szőcs. A történész szerint a szálló azért is volt jelentékeny a város életében, mert a városvezetők itt fogadták a Szatmárnémetibe látogató illusztris vendégeket. Az egykori bálteremben jelenleg a Dinu Lipatti Filharmónia működik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Látogatottsági adatok