Magyar- helyett Szászlóna. Több mint száz éve nem használt elnevezést vett elő a település önkormányzata
Fotó: Gazda Árpád
Lónáról Szászlónára cserélték le a magyar feliratot a hivatalosan és a köztudatban – helyesen – egyaránt Magyarlónaként ismert Kolozs megyei település helységnévtábláján. A községközpontnak számító Szászfenes egyik RMDSZ-es tanácsosa nevetségesnek és butának tartja az intézkedést.
2018. október 17., 15:062018. október 17., 15:06
2018. október 17., 17:032018. október 17., 17:03
Furcsa településnév-keresztelőre lehetnek figyelmesek mindazok, akik a Kolozsvár közeli Szászfenesről utaznak Tordaszentlászló irányába vagy fordítva. Magyarlóna bejáratánál az elmúlt napokban lecserélték a helységnévtáblát, az új pannókon pedig az eddigitől eltérő módon tüntették fel a falu nevét: Lóna helyett Szászlóna szerepel a román elnevezés (Luna de Sus) alatt.
Az új elnevezés megjelenése több szempontból is érdekes. A közigazgatásilag jelenleg az ország legnépesebb községéhez, Szászfeneshez tartozó, 2300 lelkes (ebből 1300 magyar) Magyarlónát legelőször, egy 1298-as oklevél alapján Lounaként emlegetik, majd a 19. század végéig Szászlónaként írták.
Persze a magyar elnevezés használata a rendszerváltás után nem bizonyult zökkenőmentesnek. A 2001-ben hatályba lépett 215-ös számú helyi közigazgatási törvény előírásai alapján Magyarlónaként került fel a település elnevezése a helységnévtáblára, ami kiverte a biztosítékot a román lakosság körében. Az akkori ortodox lelkész és a Nagy-Románia Párt (PRM) alapszervezétenek vezetője minden fórumon tiltakozott magyar megnevezés megjelenítése ellen, a magyar feliratot vélhetően ennek hatására többször lefestették, majd el is távolították.
Ezt követően, egyfajta kompromisszumként került fel a Lóna formula. Amivel csak az a baj, hogy a köznyelv hagyományán kívül ellentmond a tizenhét éve hatályos jogszabályi rendelkezéseknek is, mégpedig a közigazgatási törvény végrehajtási utasításaiban szereplő hivatalos névjegyzékben foglaltaknak, ebben ugyanis fekete fehéren az szerepel, hogy a Szászfenes (Florești) községhez tartozó Luna de Sus település anyanyelvű feliratozásának módja a Magyarlóna.
Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő úgy véli: bár az átkeresztelés története egyáltalán nem nevetséges, nem tudja, kacagjon vagy szomorkodjék a történtek miatt. A községi tanácsostól megtudtuk, ő maga jelezte a település román vezetőjének, hogy vissza kell helyezni a kétnyelvű magyarlónai helységnévtáblákat, amikor az útfelújítás miatt az útügyi hatóság dolgozói nemrég eltávolították ezeket.
„Amikor megkérdeztem a polgármestert, miért a Szászlóna változatot tüntették fel, azt válaszolta, hogy nem tudja, ő csak arra adott utasítást, hogy helyezzék vissza a táblákat. Elképzelni se tudom, milyen almanachból szedték elő ezt a régi szászos nevet, talán imponálni akartak vele Klaus Johannisnak. Mindenesetre megjegyeztem a polgármesternek: még jó, hogy nem Románlónaként került fel a falu neve” – nyilatkozta a Krónikának Albert Zoltán, nevetségesnek és bugyutának nevezve a történteket. Az önkormányzati képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmünket, hogy a közigazgatási törvény végrehajtási utasításait utólag módosították, és a 2002/1415-ös számú kormányrendeletben már csak Lónaként szerepel a kincses város közeli település magyar elnevezése.
Az RMDSZ-es tanácsos közölte, Horia Șulea szászfenesi polgármester megígérte, hogy megérdeklődi a névátnevezés okát, amiről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén beszámol. Albert Zoltán kérdésünkre elmondta, szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha a Magyarlóna elnevezés kerülne fel a kétnyelvű helységnévtáblára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyarság alkalmazkodási stratégiái a központi témája az Erdélyi magyarság a 20. században című kisebbségtörténeti konferenciának, melyet május 15–16-án tartanak Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban.
UNESCO-várományos lett a Bihar-hegységben található Cigány-barlang, amelyet Czárán Gyula tárt fel. A kizárólag kutatók által látogatható üreg több tízezer éves barlangrajzokat őriz, Kelet-Európa legfontosabb őskőkorszaki leletei között tartják számon.
Negyven házkutatási és 37 előállítási parancsot hajtottak végre szerdán a Szeben megyei gazdasági bűnözés elleni osztály rendőrei. A kihallgatásokat követően 9 személyt vettek őrizetbe lopásban való bűnrészesség gyanúja miatt.
A brassói repülőtér több charterjáratot indít a 2026-os nyári szezonban közkedvelt célpontokra.
Egy erdőmérnököt és egy erdészt vett őrizetbe kedden a Bihar megyei rendőrség informatikai hamisítás, speciális jelölőeszközök jogosulatlan használata és hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Fényes nappal filmeztek le egy medvét szerdán Brassó belvárosában.
Felemelő hangulat töltötte meg nemrég a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum udvarát, ahol idén is megtartották a végzős diákok szalagavató bálját és hagyományos nagykorúsítási ünnepségét.
Csodával határos módon találták meg élve azt az ötéves kisfiút, aki hétfő este tűnt el Alsósebes közelében. A gyermeket több mint 450 ember kereste, végül egy erdős területen, apjától mintegy két kilométerre bukkantak rá.
Ritkán kerül a közélet középpontjába egy szerzetesrend jogi helyzete, most azonban a nagyváradi premontrei közösség ügye nemcsak egyházi, hanem nemzetközi jogi és kisebbségvédelmi kérdéseket is felvet. Varga Andrea jogász nyilatkozott a Krónikának.
A csíksomlyói pünkösdi fogadalmi búcsú főcelebránsa és szónoka Exc. és Ft. dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz május 23-án, szombaton.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás