
Magyar- helyett Szászlóna. Több mint száz éve nem használt elnevezést vett elő a település önkormányzata
Fotó: Gazda Árpád
Lónáról Szászlónára cserélték le a magyar feliratot a hivatalosan és a köztudatban – helyesen – egyaránt Magyarlónaként ismert Kolozs megyei település helységnévtábláján. A községközpontnak számító Szászfenes egyik RMDSZ-es tanácsosa nevetségesnek és butának tartja az intézkedést.
2018. október 17., 15:062018. október 17., 15:06
2018. október 17., 17:032018. október 17., 17:03
Furcsa településnév-keresztelőre lehetnek figyelmesek mindazok, akik a Kolozsvár közeli Szászfenesről utaznak Tordaszentlászló irányába vagy fordítva. Magyarlóna bejáratánál az elmúlt napokban lecserélték a helységnévtáblát, az új pannókon pedig az eddigitől eltérő módon tüntették fel a falu nevét: Lóna helyett Szászlóna szerepel a román elnevezés (Luna de Sus) alatt.
Az új elnevezés megjelenése több szempontból is érdekes. A közigazgatásilag jelenleg az ország legnépesebb községéhez, Szászfeneshez tartozó, 2300 lelkes (ebből 1300 magyar) Magyarlónát legelőször, egy 1298-as oklevél alapján Lounaként emlegetik, majd a 19. század végéig Szászlónaként írták.
Persze a magyar elnevezés használata a rendszerváltás után nem bizonyult zökkenőmentesnek. A 2001-ben hatályba lépett 215-ös számú helyi közigazgatási törvény előírásai alapján Magyarlónaként került fel a település elnevezése a helységnévtáblára, ami kiverte a biztosítékot a román lakosság körében. Az akkori ortodox lelkész és a Nagy-Románia Párt (PRM) alapszervezétenek vezetője minden fórumon tiltakozott magyar megnevezés megjelenítése ellen, a magyar feliratot vélhetően ennek hatására többször lefestették, majd el is távolították.
Ezt követően, egyfajta kompromisszumként került fel a Lóna formula. Amivel csak az a baj, hogy a köznyelv hagyományán kívül ellentmond a tizenhét éve hatályos jogszabályi rendelkezéseknek is, mégpedig a közigazgatási törvény végrehajtási utasításaiban szereplő hivatalos névjegyzékben foglaltaknak, ebben ugyanis fekete fehéren az szerepel, hogy a Szászfenes (Florești) községhez tartozó Luna de Sus település anyanyelvű feliratozásának módja a Magyarlóna.
Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő úgy véli: bár az átkeresztelés története egyáltalán nem nevetséges, nem tudja, kacagjon vagy szomorkodjék a történtek miatt. A községi tanácsostól megtudtuk, ő maga jelezte a település román vezetőjének, hogy vissza kell helyezni a kétnyelvű magyarlónai helységnévtáblákat, amikor az útfelújítás miatt az útügyi hatóság dolgozói nemrég eltávolították ezeket.
„Amikor megkérdeztem a polgármestert, miért a Szászlóna változatot tüntették fel, azt válaszolta, hogy nem tudja, ő csak arra adott utasítást, hogy helyezzék vissza a táblákat. Elképzelni se tudom, milyen almanachból szedték elő ezt a régi szászos nevet, talán imponálni akartak vele Klaus Johannisnak. Mindenesetre megjegyeztem a polgármesternek: még jó, hogy nem Románlónaként került fel a falu neve” – nyilatkozta a Krónikának Albert Zoltán, nevetségesnek és bugyutának nevezve a történteket. Az önkormányzati képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmünket, hogy a közigazgatási törvény végrehajtási utasításait utólag módosították, és a 2002/1415-ös számú kormányrendeletben már csak Lónaként szerepel a kincses város közeli település magyar elnevezése.
Az RMDSZ-es tanácsos közölte, Horia Șulea szászfenesi polgármester megígérte, hogy megérdeklődi a névátnevezés okát, amiről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén beszámol. Albert Zoltán kérdésünkre elmondta, szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha a Magyarlóna elnevezés kerülne fel a kétnyelvű helységnévtáblára.
A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.
Mintegy kétezer méternyi rézkábelt loptak el egy épülő fogarasi napelemparkból, majd a vezetékek műanyag burkolatát elégetve a fémet egy helyi hulladékgyűjtő telepen értékesítették. A rendőrség három, 15 és 18 év közötti fiatalt gyanúsít a lopással.
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
1 hozzászólás