Szász Jenő szerint „Székelyudvarhely életét évtizedekkel vetette vissza” a magyarországi vállalatokkal kötött szerződések felbontása
Fotó: ifj. Haáz Sándor
Szász Jenő, Székelyudvarhely volt polgármestere szerint a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzése körül kedden előállt helyzet hátterében olyan ügyek állnak, amelyekben a székelyföldi város új vezetését „olyan nehezen megfogható érdekek hajtották, amelyek biztosan nem álltak a magyarság érdekében”.
2020. március 04., 10:172020. március 04., 10:17
Szász Jenő, aki jelenleg a budapesti központtal működő Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy már Székelyudvarhely megválasztott polgármestereként is nemzetstratégiai kérdésként tekintett még a magyar-magyar együttműködésre.
Mint felidézte, 2006 és 2008 között – polgármestersége idején – a székely város a távhő-, a vízszolgáltatás, valamint a hulladékkezelés ellátására két magyar önkormányzati céggel – egy debrecenivel (víz) és egy siófokival (távhő) –, valamint egy utóbb a magyar állam tulajdonába került szolgáltatóval, az Ave Magyarország Kft.-vel (hulladék) kötött együttműködést.
A Magyar Polgári Párt elnöki tisztségét 2003 és 2012 között betöltő Szász Jenő közölte azt is, hogy ezen először szakmai, majd politikai, végül a többi között testvérvárosi együttműködéssé erősödött kooperáció kedvezményezettje Székelyudvarhely városa volt, amelyeknek köszönhetően
Szász Jenő utalt arra, hogy az őt a polgármesteri székben követő RMDSZ-es Bunta Levente Zoltán tovább folytatta ezen együttműködéseket, amelyeket Gálfi Árpád jelenlegi polgármester bontott fel.
Utóbbi döntésre utalva úgy fogalmazott, hogy az „érthetetlen, racionális okokat nélkülöző lépés volt”, amellyel végső soron „a magyar-magyar kapcsolatok sérültek”.
Szász Jenő utalt rá, hogy az új városvezetés ezen döntéseinek okaival nincs tisztában, de úgy vélte, hogy azokat egy tényfeltáró újságíró csapatnak kellene megvizsgálnia, mivel álláspontja szerint
Az ügy előzménye, hogy Gálfi Árpád kedden egy közösségi portálon azt írta, hogy az MPP egyik politikusa szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta meg az alakuló Székelyudvarhelyért Pártot, hogy így akadályozza meg annak bejegyzését Bukarestben. A polgármester tudni vélte, hogy a pártbejegyzést megtámadó helyi politikus Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester háttérből leadott „megrendeléseinek” egyik végrehajtója.
A Magyar Polgári Párt egyik politikusa szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta meg az alakuló Székelyudvarhelyért Pártot, hogy így akadályozza meg annak bejegyzését Bukarestben – közölte egy közösségi oldalon Székelyudvarhely polgármestere kedden.
Az MPP kedd este közleményben tudatta: Koszta Attila nem tagja a polgári pártnak, és elhatárolódott a szeméttároló volt igazgatójának a bírósági akciójától.
A Székelyhon.ro portál által megszólaltatott Koszta Attila kijelentette, tavaly szeptemberben lépett ki az MPP-ből. Hozzátette: ügyvédre bízta a beavatkozási kérelem megfogalmazását, és nem is tudta, hogy az ügyvéd milyen törvénycikkelyekre hivatkozik a beadványban. Úgy vélte: egy helyi párt megjelenése megosztottságot és félrevezetést okozna a helyhatósági választásokon, és nincs szükség a székelyudvarhelyi magyarság megosztására.
Gálfi úgy vélte: azzal vonta magára a párt vezetőinek haragját, hogy felbontotta a város számára előnytelennek talált szolgáltatói szerződéseket, amelyeket Szász Jenő még polgármesterként kötött.
Január közepén az EMNP és az MPP létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), és döntött arról, hogy a két párt e politikai szövetségben vesz részt a nyári önkormányzati választásokon.
Gálfi Árpád és támogatói tavaly decemberben bejegyezték a Tiszta Kezekkel Székelyudvarhelyért Mozgalom nevű egyesületet, és január végén kérvényezték a Romániában egyedül illetékes Bukaresti Törvényszéken a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás