Számos tényező fokozza az elégedetlenséget: szakemberek szerint fontos, hogy továbbra is mindenki betartsa az óvintézkedéseket

Ugyanakkor meglátása szerint méltánytalan a magánszektorral szemben, hogy ebben az időszakban a közalkalmazottak akkor is megkapják a fizetésüket, ha nem dolgoznak. „Az állami szférában is sok helyen csökkent a tevékenység a járványhelyzet miatt, de még csak kényszerszabadságra sem küldték az alkalmazottakat, hogy a bérük 75 százalékát kapják meg. Ez nem méltányos, és nem is tisztességes a magánszektor adófizetőivel szemben, ebből a szempontból is érthető az elégedetlenség” – hangsúlyozta Lorenzovici László.

Hozzátette: Romániában meglepően jó a jelenlegi járványhelyzet, az esetszámok növekedése más országokhoz képest viszonylag lassú. Ezért is gondolja úgy, hogy

„Ez azt is jelzi, próbálják enyhíteni, odázni a megszorításokat, hiszen ezeket az intézkedéseket már korábban is meg lehetett volna hozni. Sőt még azt is figyelembe kell venni, hogy a statisztikákban szereplő összlakosságra számolják a mutatókat, miközben az országban valójában nem él ennyi ember” – fejtette ki a szakértő.

Megkésett és elmaradt intézkedések

Lorenzovici kitért ugyanakkor arra is, hogy a kórházakban bizonyos osztályokon túlterhelés van, ami nem azért alakult ki, mert most sokkal rosszabb a járványhelyzet, mint a második hullámban, hanem mert most „fentebbről” indult a járvány. Vagyis a tesztszám és az esetszám hasonlóan alakul, mint tavaly októberben, csak akkor az esetszám napi kétezerről indult, ami lazította a nyomást a kórházakon. Most viszont négyezerről indult a növekedés, tehát amikor beléptünk a harmadik hullámba, kisebb volt a kórházakban a szabad kapacitás.

Ez véleménye szerint megoldást hozhat arra, hogy korábban sok orvos nem akart az intenzív osztályon munkát vállalni, arra hivatkozva, hogy az nem az ő szakterülete.

Az egyetemi oktató szerint emellett már rég fel lehetett volna szerelni szubintenzív vagy szubakut terápiás részlegeket, ahogy sok más országban ezt megtették.

– szögezte le a szakértő. Ez – tette hozzá – abból kiindulva is járható út lenne, hogy sok más területen alig van beteg, az orvosok egy részének kevesebb a munkája, így sokan átképezhetők lennének a koronavírusos betegek ellátására. „Kell ehhez egy átfogó törvényi keret, ami megteremti ennek a jogi és szakmai feltételeit” – véli az elemző.

Példaként említette, hogy Magyarországon kétszer is fellépett orvoshiány, amikor a háziorvosok száma csappant meg, egyszerűen eltörölték a korlátozást, hogy szakorvosi képesítésre van szükség. „A labdarúgásban egy csatár védőként, középpályásként is megállja a helyét, a koronavírus kezelésében sincs szükség orvosi csúcsteljesítményre, hiszen vannak protokollok, rutinok, azokat kell alkalmazni” – mutatott rá a szakértő, aki szerint ugyanez érvényes az egészségügyi asszisztensekre is.

– szögezte le Lorenzovici László. Egyúttal arra is kitért, tavaly az orvosok, az egészségügyi szakemberek egy része nem szívesen vállalta a koronavírus-fertőzöttek ellátását, tartva a megbetegedéstől, sokan inkább elmentek nyugdíjba, betegszabadságra. Most viszont létezik a védőoltás, az egészségügyi személyzetnek nem lehet kifogása arra, hogy ne dolgozzon, annál is inkább, hogy a társadalomnak elvárásai vannak.

A szabályok nem opcionálisak

Ágoston László, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője aggasztónak tartja eközben, és helyteleníti, hogy bizonyos csoportok az utcára vonulnak a korlátozások ellen tiltakozva. A Krónika megkeresésére aláhúzta, a járványt a koronavírus elleni védőoltás fogja megfékezni, de ehhez el kell érni a nyájimmunitást szavatoló szintet. Addig pedig – hangsúlyozta – be kell tartani az óvintézkedéseket, kerülni kell a tömeget, a találkozásokat, tartani kell a távolságot, és viselni kell a védőmaszkot.

Az egészségügyi szakember arról is beszélt, hogy ő maga sem örül a korlátozásoknak. „Kényelmetlenek az intézkedések, de a törvényeket, a szabályokat sem csak akkor tartjuk be, ha a kedvünkre vannak” – szögezte le Ágoston László.

Kérdésünkre rámutatott: előfordulhat, hogy akik most részt vesznek egy tüntetésen, nem betegednek meg, nem lesznek tüneteik, de terjeszthetik a vírust, megfertőzhetnek másokat, akik aztán súlyos állapotban kerülnek kórházba. „Félő, hogy akik védőmaszk nélkül kivonulnak az utcára, máskor sem tartják be az óvintézkedéseket. Ez olyan szempontból is aggasztó, hogy a brit mutáció sokkal gyorsabban terjed, egy hordozó sok embert megfertőzhet” – jelentette ki az egészségügyi szakember.

„A politikumnak vállalnia
kell a felelősséget”

„A teljes romániai politikai osztálynak fel kell vállalnia a járvány miatt meghozott óvintézkedéseket” – szögezte le megkeresésünkre Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta,

„A vörös zónás településeken, ha hat órakor bezárnak az üzletek, valószínűleg már munkából hazafele elintézik az emberek a bevásárlást, nem vállalnak be még egy utat, ami tovább növelné a találkozások, a vírus terjedésének esélyét” – ecsetelte Vass Levente.

Hangsúlyozta egyúttal: a korlátozásokat ott vezetik be, ahol aggasztó a járvány-
ügyi helyzet, tehát nincsenek országos megszorítások, nincs általános kijárási tilalom, az óvintézkedések foganatosításakor arra is törekedtek, hogy a végzős évfolyamok diákjai személyesen járhassanak iskolákba.

„Ez senkinek, a politikumnak sem kényelmes állapot, működnek a megyei, helyi szintű katasztrófavédelmi bizottságok, a döntések felelősségét minden politikusnak fel kell vállalnia a helyi önkormányzati képviselőtől a miniszterekig” – összegzett az egészségügyi államtitkár.