A túrázók nem ártanak senkinek, de a törvény nem tehet különbséget köztük és a fatolvajok vagy szemetelők között
Fotó: Barabás Ákos
Az új erdészeti jogszabály szerint a gyalogosok és a kerékpárosok is csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek az erdőkben. A Krónikának nyilatkozó illetékesek szerint a szabályozás szigorú, nehéz betartatni, másrészt leginkább szemléletváltásra lenne szükség, hogy az erdőbe járók ne okozzanak kárt.
2020. augusztus 29., 08:362020. augusztus 29., 08:36
2020. augusztus 29., 08:442020. augusztus 29., 08:44
A képviselőház megszavazta az új erdészeti törvényt, amelynek legfontosabb eleme, hogy a falopás az okozott kár mértékétől függetlenül bűncselekménynek minősül. Azonban az új jogszabály emellett több ponton tisztázza az erdő látogatására vonatkozó szabályokat, például egyértelműsíti, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok is csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek az erdőkben. A lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint a szabályozás szigorú, nehéz betartatni, másrészt leginkább szemléletváltásra lenne szükség, hogy az erdőbe járók ne okozzanak kárt, ne szemeteljenek, ne rongáljanak, ne zavarják a vadvilágot, és persze ne lopjanak.
Az új törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép életbe, ám tulajdonképpen a most érvényben levő 2008/46-os erdészeti törvényben is szabályozzák, hogy a nagyközönség csak a kijelölt útvonalakon járhat, és az erre a célra kialakított helyeken tartózkodhat az erdőkben. A jogszabály azt is leszögezi, hogy
Az új törvényt kiegészítették azzal, hogy a szabályozás a gyalogosokra és a kerékpárosokra is vonatkozik.
Az Avocatnet.ro portál szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy az erdőkbe való belépés engedélyezése nemcsak az állam, hanem a magánerdő-tulajdonosok kötelezettsége is. Amint kifejtik, visszásnak tűnhet, hogy magántulajdonosokra ilyen kötelezettséget hárítanak, ám a magánerdők is „országos érdekeltségű vagyonnak” minősülnek, beletartoznak az országos erdőalapba. A törvényalkotók ebből a megközelítésből korlátozták bizonyos szinten a magántulajdonhoz való jogot. Hogy megteremtsék az egyensúlyt, a törvénybe az is belekerült, hogy kötelező az erdőtulajdonosok beleegyezése, ha sétára, szaladásra, kerékpározásra alkalmas ösvényeket, útvonalakat alakítanak ki. Vagyis a tulajdonos ellenőrzés alatt tarthatja ezeket a helyszíneket is.
Bizonyos szinten eddig is szabályozta a törvény, hogy mi történik az erdőkben, ennek betartatása az erdész feladata, részletezte megkeresésünkre Lukács Attila, Kovászna megye legnagyobb közbirtokosságának, az ozsdolai Láros Közbirtokosságnak az alelnöke. Hangsúlyozta, törvény szabályozza, hogy 1000–1500 hektár erdőt felügyel a tulajdonos által megbízott erdész, ám ekkora területet egyetlen szakember képtelen lefedni.
– részletezte a közbirtokosság vezetője. Rámutatott, a tulajdonosok különböző módszerekkel próbálkoznak, például lezárják az erdei utakat, de így csak a nagy járműveket tudják távol tartani, a motorkerékpárosok, a gyalogosok egyszerűen megkerülik a sorompót. „A törvény jó, csak betartatni nehéz” – összegezte Lukács Attila. Hozzátette,
A nyugat-európai országokban szigorúan betartják a korlátozásokat, nálunk azonban még mindig úgy gondolják, az erdő mindenkié. A közbirtokosság vezetője különben úgy véli, nem is lenne gond azzal, ha valaki járja az erdőt, amíg nem tesz kárt benne, nem szemetel, nem rongál, nem zavarja a vadakat. Az elmúlt évek során tapasztalt előrelépést, a helyiek már kevésbé szemetelnek, ám az átutazók gyakran még mindig hátrahagyják a hulladékot.
Ozsdola környékén nagy a Moldvába tartó átutazó forgalom,
részletezte. Próbáltak kukákat kihelyezni, ám eredménytelenül, mert azt a medvék szedik szét. Lukács Attila úgy véli, az elszaporodott medvék több kárt okoznak az erdőkben, mint a kirándulók.
Az ozsdolai közbirtokosság tízezer hektár erdejében 25 medve jelenléte lenne optimális, ám ezen az élettéren 200–250 medve osztozik. Tavasszal lehántják a fenyő kérgét, hatalmas károkat okoznak, szögezte le az alelnök, aki szerint
Lukács Attila abban bízik, hogy évről évre javul a helyzet, és több lesz a természetet tisztelő és óvó erdőjáró, mint azok, akik kárt okoznak. A hivatalos felügyelet szempontjából sem állnak jobban, az erdészeti felügyelőségeknél is szakemberhiány van. Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója korábban lapunknak elmondta, az erdészeti törvény alapján 12 ezer hektár erdőre kellene legyen egy erdőmérnök a felügyelőségek alkalmazásában. A brassói területi felügyelőség fennhatósága alá Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megyék tartoznak, a legkisebb Kovászna megyében is 178 ezer hektár erdő van, a többi megyében ez meghaladja a 200 ezer hektárt, közben mindegyik megyében csak 7-8 felügyelő dolgozik.
Fotó: Barabás Ákos
A természetjárók azt szeretnék, ha szabadon kószálhatnának az erdőkben, ám a tulajdonosok ennek nem minden esetben örülnek, és a magántulajdont figyelembe kell venni, mondta el megkeresésünkre Tulit Zsombor. A hegymászó rengeteget járja az erdőt, túrákat is szervez, kifejtette, a szigorú szabályozás nem veti vissza az erdőjárást, a túrázást, viszont a kalandot igen.
„Visszás, hogy egy kalap alá vesznek minket a fatolvajokkal, nem mehetek el gombászni az erdőbe, mert nehéz megszabni a határt. Az lenne az elvárás, hogy mindenki viselkedjen civilizáltan az erdőben, de Romániában fennáll a veszély, hogy ha valaki bemegy az erdőbe, szemetelni vagy lopni fog, így hasonló elbírálás alá esik a békésen kalandozó és a szemetelő” – mondta Tulit Zsombor. Meglátása szerint az is jogos elvárás, hogy a különböző eseményekre csak szervezetten, engedéllyel kerülhet sor. Veszélyes lehet, ha valaki bevezet 200 sportolót egy éppen zajló hajtóvadászatba, ezért kell engedélyeztetni, megszervezni az erdőben zajló rendezvényeket – szemléltette Tulit Zsombor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!