A textiliparban dolgozó székelyföldi nők jelentős hányada veszítette el munkahelyét a világjárvány miatt
Fotó: 123RF
Az országban hivatalosan egy éve megjelent koronavírus-járvány legsúlyosabb társadalmi következményei közé tartozik a munkaerőpiaci bizonytalanság, az anyagi helyzet miatti aggodalom, az elmagányosodás. A változások kihangsúlyozták a nemek közti egyenlőtlenségeket, a többletterhek főként a nőkre hárultak – mondta el megkeresésünkre Gergely Orsolya szociológus. A Sapientia csíkszeredai karának adjunktusa több, a világjárvány hatásait felmérő kutatásban is részt vett.
2021. február 26., 18:562021. február 26., 18:56
2021. február 26., 19:052021. február 26., 19:05
Társadalmi szinten valószínűleg a munkaerőpiaci bizonytalanság és az anyagi helyzet miatti aggodalom a legdrasztikusabb következménye az egy éve tartó járványnak – mondta el megkeresésünkre Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának adjunktusa.
A hazai társadalom életét számos tekintetben befolyásolja a járványhelyzet, amelynek következményeit immár számos szociológiai kutatás vizsgálja. Gergely Orsolya azt mondta, az elmúlt évben olyan kutatási projektekben vett részt, amelyek a járvány társadalmi hatásait próbálták feltérképezni, úgymond egy-egy pillanatképet készíteni annak különböző fázisaiban.
„Több országos és nemzetközi szintű vizsgálat ismeretében az mondható el, hogy elsősorban az anyagi bizonytalanság nyomta rá a bélyegét a társadalomra. A tavaszi kutatások azt mutatták, hogy a romániai, illetve az erdélyi magyar társadalomnak is kevés tartaléka volt, kevés olyan megtakarításról számoltak be, amely bérkiesés esetén biztosítaná a túlélést” – mondta a szociológus. Gergely Orsolya munkatársaival együtt már a járvány kezdetén, tavaly tavasszal készített online szociológiai felmérést, amiből az derült ki:
„Tíz erdélyi magyar válaszadóból három nyilatkozta azt, hogy számára a legnagyobb problémát a korlátozások, a karanténban töltött idő alatt az okozta, hogy nem találkozhatott a barátaival, rokonaival, ismerőseivel. A munkahelyi, kollegiális kapcsolatok leépülése, minimalizálódása miatt, illetve a kulturális, vallási, szabadidős rendezvények, események megszűnésével vagy online térbe költöztetésével tovább súlyosbodott a nem kedvező trend, ami persze nemzetközi szinten is érvényesült és érvényesül” – mutatott rá a szociológus. Az erre vonatkozó, Erdélyi mindennapok egy világjárvány idején című kutatást a Sapientia egyetem keretében végezték tavaly április utolsó két hetében. A felmérés során 1269-en töltötték ki a kérdőíveket, a kutatásban Nistor Laura, Molnár-Sántha Ágnes, Telegdy Balázs vett részt.
Gergely Orsolya elmondta, az egy éve tartó járványhelyzetet ő maga nőként és anyaként is megtapasztalta: tavaly március óta férjével együtt otthonról dolgoznak, és gyermekeik pár hét kivételével végig otthon tanultak.
– mondta a szociológus. Az Anyakutatás elnevezésű felmérést május 15. – június 3. között végezték 52 romániai és magyarországi, munkáját otthonról végző édesanya bevonásával. Ezek a nők legalább egy 2–14 év közti gyermeket neveltek. A kutatócsoportban részt vett Geambașu Réka a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről, Nagy Beáta a Budapesti Corvinus Egyetemről és Somogyi Nikolett az Antwerpeni Egyetemről. Gergely Orsolya kiemelte, nagymértékben megváltozott a kiskorú gyermeküket nevelő édesanyák élete, hiszen a munka mellett a gyermekük felügyeletét is meg kellett oldaniuk az oktatási intézmények bezárása miatt.
– emelte ki a szociológus. Mint sorolta, azoknak az édesanyáknak sem volt könnyű, akik több gyermeket nevelnek, és meg kellett oldaniuk, hogy a különböző életkorú gyermekek egy időben, egyazon térben teljesíthessék iskolai kötelességüket. A szociológus arról is beszélt, hogy milyen hozadékai vannak annak, hogy drasztikus változás állt be a családok életében a gyermekek gyakorivá vált képernyőhasználata miatt. „Nagyon sok édesanya számolt be arról, mennyire kétségbeejtő, hogy a munka, a nagyobb, kisebb testvér tanulása, és egyáltalán az otthon tanulás miatt jelentősen megnyúlt az az idő, amit a gyerekek a képernyők előtt töltenek. A korábbi, sok év alatt felépített, a képernyőzést korlátozó családi szabályrendszert hirtelen sutba kellett dobni. Ezt pedig sokan negatív hozadékként élik meg, személyes szülői kudarcként annak ellenére, hogy objektív okokból alakult így” – mondta a szociológus.
Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai karának adjunktusa
Gergely Orsolya arra is felhívta a figyelmet, a női vállalkozókra drasztikusabban hatott a járványhelyzet, mint a férfi vállalkozókra. „Jellemző, hogy inkább nők működtetik a mikro- és kisvállalkozásokat. És a vállalkozások közül a legkisebbeket érintették a leginkább a korlátozások, illetve a szolgáltatószektort: ide tartozik a szépségipar, a rendezvényszervezés, a virágüzletek stb.
– mondta a szociológus.
Arra is kitért, az egészségügyben dolgozókra is érvényes volt ez, köztük pedig szintén elég magas a nők aránya. „A pedagógusok nagy többsége szintén nő. Őket sem támogatta megfelelőképpen a rendszer, sok esetben az intézmény sem, illetve mivel sokan járatlanok voltak a digitális tanítás terén, nehéz volt számukra az átmenet. Sokaknak önerőből, rövid idő alatt kellett átállniuk az online oktatásra, viszont így is nehéz volt kiszolgálniuk a sokféle szülői igényt” – sorolta Gergely Orsolya. Mint mondta, mindenkit megterhelt az online oktatás, segíteniük kellett a szülőknek a házi feladatok elkészítésében, elküldésében stb.
„Bár a fizetetlen háztartási munka terén a nemek közötti egyenlőtlenségeket nem a koronavírus-járvány okozta, ez az időszak súlyosbította a nemek között meglévő egyenlőtlenségeket, és a többletterhek főként a nőkre hárultak” – mondta a szociológus. Gergely Orsolya arra is kitért, hogy miként változott meg a járvány miatt a könnyűiparban dolgozó nők élete. „Székelyföldön több száz textilipari dolgozó veszítette el a munkahelyét. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2020 júniusában 100 000-rel magasabb volt a regisztrált munkanélküliek száma, mint 2019 júniusában. Azon alkalmazottaknak, akik az elmúlt évben veszítették el a munkahelyüket, kétharmada nő” – hívta fel a figyelmet Gergely Orsolya.
Társadalmi sokk, kollektív trauma
A koronavírus-járvány társadalomra gyakorolt hatását kolozsvári szociológusok már májusban körbejárták a 10. szociológus napok keretében tartott online előadás-sorozaton. Péter László szociológus többek közt arról értekezett, hogy a globális krízis kiváló lehetőséget és legitim alapot teremtett arra, hogy az állam intézménye és az információs technológiai óriásvállalatok, vagyis a magánérdek és magánbürokrácia, illetve államérdek és igazgatási apparátus olyan érdekszövetsége jöjjön létre,ami jelentősen növeli az állampolgárok és közösségek feletti társadalmi ellenőrzés mértékét, fokozza a digitális felügyelet révén életvilágunk és a privát szféránk sikeres gyarmatosítását.Megemlítette a Naomi Klein kanadai író, társadalmi aktivista által bevezetett sokkdoktrína fogalmát, miszerint a megrázó és nagy felfordulást okozó események – nagy horderejű politikai események, terrorista támadások, természeti csapások – ideális alkalmakat jelentenek egy szűk politikai elitnek és a nagy multinacionális korporációknak, hogy csoport- és gazdasági céljaikat és érdekeiket „észrevétlenül” és szövetségben érvényesítsék. „Itt most nyugodtan gondolhatunk a jelenlegi rendkívüli helyzetre is, ami olyan globális szintű társadalmi probléma, ami társadalmi sokkot és kollektív traumát okozott, nem beszélve a rögtön nyomában megjelent, megjelenő gazdasági recesszióról” – mondta Péter László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!