2009. szeptember 09., 09:052009. szeptember 09., 09:05
A két politikus szerint a kormány területi képviselője konfliktusszító magatartást tanúsított, amikor nemrég a csíkszentkirályi és csíkszentmártoni magyar–roma konfliktusok kapcsán nyilatkozott egy bukaresti napilapnak. Mint ismeretes, a Cotidianul augusztus 19-én helyszíni riportot közölt a Hargita megyei településeken a magyar és a roma lakosság között dúló ellentétekről. A lap megszólaltatta Constantin Strujant is, aki éppenséggel a székelyeket okolja a romák által elkövetett bűncselekmények miatt kialakult puskaporos hangulatért.
A prefektus „Bantusztánnak” nevezi a régiót, amelynek magyar lakossága szerinte nemcsak a cigányokkal és a románokkal, hanem általában az idegenekkel szemben intoleráns. „Én nem ódzkodom elmondani mindezt. A magyarok bizonyos kulturális tevékenységek mögé bújnak, valójában viszont Magyarországon betiltott szélsőjobboldali szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot. Valószínűleg a cigányokon gyakorolják a betanult leckéiket” – nyilatkozta a lapnak Strujan, hozzátéve: a Székelyföldön hetvenszázalékos arányban vidéken élő lakosság többsége egy mondatot nem tud elmondani románul, nem olvas román újságot és nem néz román televíziót, viszont teljes mértékben magyarországi befolyásoltság alatt áll.
„Megfigyelhetik, hogy az elmúlt időszakban az európai cigányságot ért támadások mind magyarlakta régiókban következtek be” – hívta fel a figyelmet a Cotidianulban Strujan, aki később azt állította: mondandóját torzítva, szövegkörnyezetéből kiragadva idézték, helyesbítést azonban nem kért a laptól.
Kelemen Hunor interpellációjában a magyar közösségre nézve sértőnek és rosszindulatúnak nevezi a Hargita megyei prefektus nyilatkozatát, amely újabb etnikai konfliktusokat gerjeszthet. Gyerkó László szenátor – ugyancsak visszautasítva a prefektus nyilatkozatának tartalmát és hangnemét egyaránt – megengedhetetlennek tartja, hogy miközben a lakosság jogainak garantálását kellene biztosítania, Strujan „saját elemi ösztöni indíttatása szemszögéből” ítélkezik a megye magyarsága felett.
A két honatya Constantin Strujan azonnali visszahívásán kívül arra is felszólítja Emil Boc kormányfőt, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, hogy nyilvánosan kövesse meg a magyarságot; lévén hogy Strujan négy évvel ezelőtti kinevezése előtt a PDL Hargita megyei tanácsosaként tevékenykedett.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.