Fel kellett számolni a rablógazdálkodást – Marosvásárhely polgármestere a „kedvenc” cégekről, az ipar gyors megerősítéséről

Az előző adminisztráció a költségvetést úgy állította össze, hogy udvari cégeken keresztül pumpálják ki a város kasszájából a pénzt. Marosvásárhely annyira lemaradt, hogy a 2020-as helyhatósági választásokon nem az volt a kérdés, román vagy magyar legyen-e a polgármester, hanem az, hogy ki tudjuk-e mozdítani végre a várost a holtpontról. Hála Istennek, Marosvásárhely választóinak több mint fele megértette, hogy rendet kell tenni, hozzá kell fogni a fejlesztésekhez, amihez pénzforrás szükséges.

– A rendteremtés első száz napját hogyan fogadta a lakosság?

– Elsőként a hulladékgazdálkodás körüli anomáliákat igyekeztünk felszámolni, és átalakítottuk a város adózási rendszerét. A korábbi adórendszer nem biztosította a köztisztasághoz szükséges forrásokat. A köztisztasági vállalat a város előző vezetőségéhez kötődött, így olyan szerződést írtak alá, amely kimondta: az elmaradó lakossági szemétdíjakat a polgármesteri hivatal törleszti a cég felé.

Idéntől a szemétdíjat a lakosság helyi adójához csatoltuk, amelyet négy részletben lehet törleszteni. Az elején bosszantotta az embereket az új tétel megjelenése, de a többség hamar megértette, hogy szó sincs adóemelésről; az új adórendszer átláthatóbbá vált. A köztisztaság viszont csak az egyik gond a sok közül. Sok rossz szerződéssel találkoztam az aszfaltozások, útjavítások terén is, a városháza kedvenc cégei nagyon drágán dolgoztak, a jelenséget lépésről lépésre felszámoljuk.

Úgy gondolom, a mandátum elején az a legfontosabb, hogy adminisztrációs szempontból rend legyen, tovább tudjunk lépni. Közben elkezdtük a városháza apparátusának átszervezését is, amit év végéig szeretnénk befejezni, hogy gőzerővel dolgozhassunk az új projekteken.

– Kampányában többször elmondta, hogy Marosvásárhely elveszítette a regionális versenyt a jobb teljesítményű erdélyi városokkal szemben. Behozható-e a lemaradás?

– Több erdélyi várossal összehasonlítva valóban nehéz helyzetbe kerültünk. A Marosvásárhelyhez hasonló méretű városok közül Gyulafehérvár vagy Nagyszeben 20 évvel ezelőtt még mögöttünk állt, ma viszont jobban teljesítenek. De az egyharmaddal kisebb Beszterce is előttünk jár.

Legfontosabb kitörési pontjaink az egészségipar, légi szállítás, logisztika, mezőgazdaság és élelmiszeripar. Marosvásárhely hagyományosan erős ágazata az élelmiszer-feldolgozás, amely nettó exportőr is. A hús- és a tejipar domináns cégei helyi kis- és középvállalatok egy-két multinacionális nagyvállalattal kiegészülve. Az ingatlanfejlesztés terén lemaradtunk Nagyszeben, Kolozsvár és Brassó mögött, de más beruházások sem érkeztek.

Sok cégvezetővel beszélgettem, akik az elmaradt beruházásokat egyértelműen a bürokráciával és a városházi korrupcióval magyarázták. Marosvásárhelynek nagyon rossz hírneve volt a befektetők között, mert csak megfelelő borítékkal lehetett kilincselni, amit sokan nem vállaltak.

A városháza rendelkezésére álló pénzekből hozzá akarunk járulni a beruházási költségekhez. Marosvásárhelyen az egyik legnagyobb magyarországi beruházó a Richter Gedeon, velük is tárgyalni szeretnénk, hiszen a város orvosi és gyógyszerészeti központ, ezt a tevékenységet is hangsúlyosan fejleszteni szeretnénk. Itt konkrét segítséget ajánlhatunk földterület formájában, hogy a gyógyszergyár növelhesse termelési kapacitását.

– Marosvásárhelyen súlyos lemaradások vannak az infrastruktúra-fejlesztésben is. Miként tudnak előrelépni az ipari parkok és a terelőutak építésével?

– Jelenleg 20 nagyobb pályázat van folyamatban, de ezek többsége csak az előtanulmány szintjéig jutott el. A nagypályázatok közös baja, hogy amióta a város elnyerte, szinte semmi előrelépés nem történt a megvalósítás terén. A finanszírozási időszak fele már letelt, ezért csak nagy erőfeszítések árán tudjuk behozni a lemaradást, hogy hozzájuthassunk az uniós pénzekhez.

Ezekből újítjuk fel a Dózsa György, a November 7, a Hosszú utcát, a December 1. sugárutat és a főteret. Tervben van a város jelzőlámpáinak és kameráinak összehangolt fejlesztése is. A legnagyobb infrastrukturális beruházás a déli körgyűrű megépítése lesz, a munkálatok hat szakaszból állnak, amiből kettő már rendelkezik partnerségi szerződéssel, és a licit elindításán dolgozunk. A másik kettő ősszel indul, míg az utolsó két szakasz meghirdetése 2022 elején válik esedékessé.

Ez fontos beruházás lesz, mert a Mezőség felől érkező autós forgalom nem fog a városba bejönni, hanem egyenesen felkanyarodik az autópályára. A déli körgyűrű megépítése azért is sürgős feladat, mert az erdélyi autópálya marosvásárhelyi bekötő szakasza év végére készül el, ami nyugat felől óriási terhelést ró a város egyetlen főtengelyére, a Dózsa György utcára. Leghamarabb mégis csak 2022 végén beszélhetünk a körgyűrű első három kilométeres szakaszának átadásáról.

Az északi körgyűrűt a metropoliszövezet települései kell közösen megpályázzák, mert a nyomvonal a város határain kívül halad. Az előkészületek azonban már itt is megtörténtek. Év végéig összeáll az a 8–10 fős szakembercsapat, amelyik az északi körgyűrű tervezésével foglalkozik. A 2023-ban induló nagy európai forráslehívások idejére kell összeálljon a pályázathoz szükséges dokumentáció, és akkor belátható időn belül szakaszonként ott is el tudjuk indítani az építési munkálatokat.

– Ön szerint lesz-e türelme az embereknek a városháza több évtizedes tétlensége után kivárni a nagy változásokat?

– Az elvárások egyértelműen nagyok, de tapasztalataim szerint a marosvásárhelyiek többségében megvan a türelem, mert tudják, hogy pár hónap alatt nem lehet húsz esztendő lemaradásait megváltoztatni. A visszajelzésekből érezzük, hogy bíznak bennünk, másrészt azt várják, változzanak a dolgok.

Digitalizáljuk a teljes városi menedzsmentet. Ma már egyetlen helyre kell benyújtani a kéréseket, és egyetlen helyen kivenni, így az igénylő nem jár ajtóról ajtóra. Ezzel nemcsak sok bosszúságtól és felesleges időveszteségtől óvjuk meg a lakosokat, hanem a csúszópénz elfogadásának lehetőségét is kiiktatjuk a városházán. Minden szempontból tiszta várossá szeretném átalakítani Marosvásárhelyt.