Hirdetés

Sokarcú MOGYE-s professzorok

„Öröm volt végre valami pozitívumot olvasni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről (MOGYE)” – hangoztatta Ábrám Zoltán egyetemi tanár azon a könyvbemutatón, amelyen Bodolai Gyöngyi (képünkön) Hány ember Ön, professzor úr? című interjúkötetét ismertették.

Szucher Ervin

2012. november 12., 08:542012. november 12., 08:54

Az intézmény tanára nyilvánvalóan arra a kellemetlen huzavonára utalt, amely több mint egy évvel ezelőtt alakult ki a magyar főtanszékek létrehozása körül. Ezúttal viszont csupa szépet és jót, de főleg érdekeset lehet olvasni a nemrég nyugdíjba vonult újságírónő tollából. A Stúdium Alapítvány gondozásában megjelent könyv harminchat interjút tartalmaz, többnyire olyan írásokat, melyek napvilágot láttak a Népújság nevű Maros megyei napilapban.

„Érdekesnek tartom, hogy egykori tanáraim, a város híres orvosprofesszorai közül több olyan is van, aki fiatalkorában irodalmárnak vagy éppenséggel szobrásznak készült, de végül a medicina mellett döntött” – mondta Ábrám Zoltán. A szakmán és annak keretében elért szép eredményeken túl az olvasó még találhat valami közöset az alanyokban: valamennyien vállalták magyarságukat és vásárhelyiségüket; a MOGYE katedráin eltöltött évtizedek alatt keményen megküzdöttek a magyar oktatást elsorvasztó kísérletek ellen. Alanyai egy részét Bodolai Gyöngyi már gyermekkorában megismerhette: mint mondta, a 60-as években sokan közülük édesapja garázsába javíttatták gépkocsijukat.

Másokkal jóval később, újságíróként találkozott. Míg a beszélgetésekből egyes profeszszorokról kiderült, hogy fiatalkorukban egészen más pályával kacérkodtak, a könyvbemutatón Bodolai Gyöngyi elmesélte, hogy ő szemorvos szeretett volna lenni. Amikor viszont kiderült, hogy a felvételin a fizikát és a kémiát is követelik, búcsút intett gyermekkori álmának és a bölcsészetet választotta. Szerkesztő-riporterként azonban több mint húsz esztendeje rendszeresen foglalkozik az egészségügyi témákkal.

A kötet jelentőségéről szólva Vass Levente, a kötetet kiadó Stúdium Alapítvány létesítője és jelenlegi alelnöke úgy vélekedett, ez egy első, de fontos lépés a MOGYE-s öregdiákfórum megteremtéséhez. A fórum tagjainak az lenne a feladatuk, hogy mindenki a saját belátása és anyagi lehetősége szerint segítse az anyanyelvükön tanulni szándékozó és támogatásra érdemes diákokat.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 09., péntek

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében

Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár

Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár
2026. október 08., csütörtök

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak

Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak
2026. október 08., csütörtök

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?

Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
2026. október 08., csütörtök

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei

Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei
2026. október 08., csütörtök

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt

Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
2026. október 08., csütörtök

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá

A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá
2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Hirdetés
Hirdetés