Hirdetés

Sok tanár nem hisz a magyarok lojalitásában – A pedagógusok felelősségére világít rá a diszkriminációellenes tanács

Útmutatás. Több műhelymunkát szerveznének a pedagógusoknak diszkrimináció témakörben •  Fotó: Haáz Vince

Útmutatás. Több műhelymunkát szerveznének a pedagógusoknak diszkrimináció témakörben

Fotó: Haáz Vince

Hatalmas felelősség hárul a pedagógusokra a diszkrimináció elleni küzdelemben, éppen ezért aggasztó, hogy többek között a megkérdezett tanárok 28 százaléka részben egyetért azzal a kijelentéssel, miszerint a magyarok nem lojálisak a román állam iránt – derül ki a diszkriminációellenes tanács közvélemény-kutatásra alapuló tanulmányából.

Bíró Blanka

2021. szeptember 29., 12:432021. szeptember 29., 12:43

A szülők és a pedagógusok is úgy érzékelik, hogy a tanárok diszkriminálnak a legkevésbé az iskolákban, ezért nagy a felelősségük a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításában – vonják le a következtetést abban a közvélemény-kutatásban, amelyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) és a bukaresti Közpolitikai Intézet végzett idén májusban és júniusban. Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke a Krónikának elmondta, az eredményeket a hét végén mutatták be.

Fennáll a továbbadás veszélye

A diszkrimináció érzékelése és az ezzel kapcsolatos magatartásformák az iskolában című kutatás során szülőket, pedagógusokat és a tanfelügyelőségek képviselőit kérdezték meg. A pedagógusokra hatalmas felelősség hárul a diszkrimináció elleni küzdelemben, éppen ezért aggasztó, hogy a megkérdezett tanárok közel fele nem ért egyet az azonos neműek házasságával, 28 százalékuk részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a magyarok nem lojálisak a román állam iránt, és ötből egy pedagógus azt gondolja, hogy a romák lusták és törvényszegők.

Hirdetés

Fennáll annak a lehetősége, hogy a tanárok ezt az „értékrendet” közvetett módon átadják a diákoknak, ezért

a tanulmány készítői fontosnak tartják, hogy a tanárok minél több, a diszkrimináció témakörében szervezett műhelymunkán vegyenek részt, ahol gyakorlatiasan közelítik meg a kérdést, nemcsak a vonatkozó jogszabályokat ismertetik.

Kimutatható megkülönböztetések

A megkérdezett szülők szerint a hátrányos megkülönböztetés elsősorban a diákok között érhető tetten: 83 százalék szerint főleg szóbeli agresszióban nyilvánul meg, de 49 százalék említi a fizikai bántalmazást és 42 százalék a kirekesztést is.

A tanároknak a szülők 37 százaléka azt rója fel, hogy az értékelés, a jegyadás során diszkriminálnak, valamint azt, hogy nem védik meg az áldozatokat.

A megkérdezett tanárok 49 százaléka mondta azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés kimutatható a tanintézetben, ahol dolgozik – igaz, a többség szerint csak az enyhe formája –, ám 39 százalék emlékezett arra, hogy tanúja volt annak, amint kollégája valamilyen formában diszkriminál. A tanulmány készítői szerint ez azt jelzi, hogy a pedagógusok különböző módon látják, hogy mi számít hátrányos megkülönböztetésnek.

A válaszok feldolgozása után kiderült, hogy a szülők körében viszonylag magas az intolerancia a romák, a homoszexuálisok és a migránsok iránt.

A megoldások között az szerepel, hogy behatóbban meg kell ismertetni a tanintézetek belső rendszabályát, a pedagógusoknak hatékony eszközöket kell biztosítani, hogy kezelni tudják a lényeges helyzeteket, a potenciális konfliktusokat, melyek nemcsak a diákok között, hanem tanár-diák között is felmerülhetnek.

Mivel a tanfelügyelőségek képviselőinek 77 százaléka mondta, hogy nem vettek részt az országos diszkriminációellenes stratégia kidolgozásában, a következő öt évben szükség van egy új stratégia elkészítésére, a tanárok bevonásával munkacsoportokat hoznak létre, melyek megfogalmazzák ez irányú javaslataikat.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 02., vasárnap

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat

Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte

Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte
2026. augusztus 02., vasárnap

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat

Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat
2026. augusztus 01., szombat

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen

Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen
Hirdetés
2026. augusztus 01., szombat

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket

Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket
2026. augusztus 01., szombat

A régi csűr lett Erdély új aranya? Egyre többen vásárolják fel a régi gazdasági épületeket

Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.

A régi csűr lett Erdély új aranya? Egyre többen vásárolják fel a régi gazdasági épületeket
2026. július 31., péntek

Körösfő 750 éves örökségét ünnepli, miközben a jövőt is építi

Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.

Körösfő 750 éves örökségét ünnepli, miközben a jövőt is építi
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”

Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”
2026. július 30., csütörtök

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon

Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon
2026. július 30., csütörtök

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában

Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában
Hirdetés
Hirdetés