Csoportkép a díjazott gazdákkal
Fotó: Makkay József
Első erdélyi gazdafórumát szervezte meg Marosvásárhelyen a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája. A rendezvényen Románia új agrárstratégiáját ismertették a minisztériumok szakemberei, vázolva, hogy a következő négy esztendőben a hazai agrárágazat mintegy 16 milliárd euróból gazdálkodhat.
2022. november 21., 10:512022. november 21., 10:51
2022. november 21., 11:552022. november 21., 11:55
Közép-erdélyi megyék gazdáinak részvételével szervezte meg első erdélyi szakmai fórumát a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei partnerszervezetével közösen. A pénteki rendezvényen a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztérium szakemberei tájékoztatták a gazdatársadalmat az új agrártámogatási kormányrendeletekről, illetve felvázolták az európai uniós mezőgazdasági pályázatokat.
Vendéglátóként Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára, a Studium Prospero Alapítvány elnöke köszöntötte a gazdákat a marosvásárhelyi Studium Hub inkubátorház konferenciatermében. A szakmai előadások sorát Porzsolt Levente erdőmérnök, a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium tanácsosa nyitotta meg.
Fotó: Pinti Attila
Porzsolt egyértelművé tette, hogy hamisak azok az állítások, amelyek a nagyarányú erdőirtásokról szólnak. Grafikai ábrákkal szemléltette, hogy az ország legtöbb megyéjében a rendszerváltás óta nőtt az erdős területek nagysága. A legnagyobb arányú, 5,6%-os növekedést Krassó-Szörény megyében mérték, utána Hargita következik 5 százalékkal, a harmadik helyen pedig Kolozs megye áll 3,8%-kal. A sor végén kullognak azok a dél-romániai megyék – Vrancea, Ilfov, Argeș, Prahova és Gorj, valamint egyetlen erdélyi megyeként Máramaros –, ahol az erdős felületek nagysága átlagban 0,1–0,6 százalékkal csökkent a rendszerváltás óta.
A szakminisztérium képviselője szerint Románia összterületének 27,7 százaléka erdő, ami jóval alatta van a 39 százalékos európai uniós átlagnak. A klímaváltozás elleni harcban uniós irányelv az erdős területek növelése. Az Európai Bizottság által jóváhagyott erdősítési program lehetőséget ad, hogy saját vagy bérelt területen bárki erdőt telepítsen. Az erdősítési programban részt vevők húsz éven keresztül évi 456 eurót kapnak egy hektár erdőért, az állam pedig kifizeti a telepítéssel járó kiadásokat, a gazda önrésze 10–30 százalék között változik. A programban mezővédő erdősávokat is lehet telepíteni.
Fotó: Haáz Vince
A mezőgazdasági minisztérium képviselői – köztük az interneten, élő kapcsolatban Bukarestből bejelentkező Sorin Moise államtitkárral – részletesen bemutatták a gazdák által igényelhető területalapú támogatásokat és a vidékfejlesztési pályázati lehetőségeket. Az államtitkár elmondta, hogy
Sorin Moise kiemelte a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fontosságát. A malom-, az olaj-, a tejipar és a hazai takarmánygyártás támogatását szabályozó új 2022/154-es számú sürgősségi kormányrendelettel karolnák fel a legfontosabb élelmiszeripari ágazatokat. Szintén a napokban jelent meg a 307-es számú tejipari törvény, amely a tej útját követi végig a termelőtől a feldolgozáson át a forgalmazásig.
Antalfi Zoltán kitüntetett marossárpataki agrárvállalkozó Fazakas Miklós társaságában
Fotó: Makkay József
Ileana Gușatu, a Maros megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője előadásában kiemelte: az utóbbi két-három esztendő sok gazdasági nehézsége ellenére egy elkötelezett gazdaréteg alakult ki, erősödött meg az országban. Méltatta az RMGE Maros szervezet munkáját a gazdák számára szervezett szakmai találkozókkal kapcsolatban. Az intézményvezető szerint a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak kevés szakemberük van, de az alkalmazotti gárdával mégis aktívan tudják támogatni a mezőgazdasági termelőket.
Az igazgató szerint a sertés- és szárnyastartást támogató új szakminisztériumi pályázati kiírás segítségével a megyében három új farm épül, a beruházó agrárvállalkozók összesen 4,5 millió euró támogatásban részesültek. Ileana Gușatu a hegyvidéki állattenyésztés megsegítésére kiírt új pályázatokat is ajánlott a gazdák figyelmébe.
Daniela Teodora Lupei, a Vidékfejlesztési Finanszírozási Hivatal (OJFIR) Maros megyei igazgatója
Fotó: Makkay József
Az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) megyei igazgatója, Daniel Ovidu Săvâșcă a jól működő területalapú támogatási rendszert emelte ki, amelynek keretében az idei támogatások hetven százalékát jórészt már átutalták a gazdáknak, a fennmaradó 20–30 százalékot az uniós irányelvek alapján legkésőbb jövő év március 31-ig fizetik ki. Az APIA igazgatója a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozó különtámogatások mellett a gazdák figyelmébe ajánlotta a rövidesen megjelenő új állattenyésztési támogatást is: a tehéntartó gazdák minden szarvasmarha után évi 80 eurós dotációt kapnak.
Kiemelt figyelem kísérte Daniela Teodora Lupei, a Vidékfejlesztési Finanszírozási Hivatal (OJFIR) Maros megyei igazgatójának előadását, aki nagy vonalakban ismertette a mezőgazdasági termelők által a következő négy esztendőben megpályázható 5,86 milliárd eurónyi vidékfejlesztési támogatást.
Jövő tavaszig kell kidolgoznia a bukaresti kormánynak az új romániai agrárstratégia alkalmazási előírásait, amelyek révén többek között az átalakuló pályázati rendszert szabályoznák.
A fennmaradó pályázati kiírásokban kiemelt szerepet kapnak a fiatal gazdák. A korábban elindított farmok fiatal tulajdonosai sikeres pályázat esetén projektenként 200 ezer euró támogatáshoz juthatnak. A mezőgazdaság legtöbb területét kiemelten támogató pályázati lehetőségek közül érdemes megemlíteni a mezőgépvásárlásra elnyerhető maximum 300 ezer eurónyi összeget, és idén először a kisgazdaságok is pályázhatnak 50 ezer eurós felső határig.
Nicu Vasile, a LAPAR elnöke
Fotó: Makkay József
A zöldség- és gyümölcstermesztésben egyaránt több százezer eurós pályázatok állnak a termelők rendelkezésére. A virág- és gyógynövénytermesztők is uniós támogatáshoz juthatnak legtöbb százezer eurós összegig. Az igazgató asszony szerint az új román agrárstratégiába foglalt pályázati összegek némileg változhatnak, amint a szakminisztériumi dosszié visszaérkezik Brüsszelből, azonban az irányvonalak a következő négy esztendőre változatlanul maradnak.
akárcsak Cosmin Maier, a Fehér megyei gazdaszövetség vezetője, aki szerint nincs más út a sikeres gazdálkodáshoz, mint a nyugat-európai típusú szövetkezés. Szakemberek szerint egyre nehezebb lesz egyénileg európai uniós forrásokhoz jutni, mert a mezőgazdasági átállás a szövetkezeteket hozza előnybe. Geréb Emőke, a Pro Economica Alapítvány képviselője a magyarországi finanszírozású mezőgazdasági pályázatok fontosabb eredményeit mutatta be a gazdáknak.
Fotó: Haáz Vince
Nicu Vasile, a LAPAR elnöke beszédében kissé lehűtötte a pályázati lehetőségeket felvázoló előadók túlzott optimizmusát, amikor úgy fogalmazott, hogy Romániában nagyon nagy gondok vannak a mezőgazdasággal. Az ország évente négymilliárd euró értékben importál élelmiszert, miközben a mezőgazdasági kivitel ennek az összegnek az elenyésző része.
– fogalmazott a legnagyobb romániai gazda-érdekvédelmi szervezet elnöke. Nicu Vasile szerint a pályázati források egy részét sürgősen át kéne csoportosítani a mezőgazdasági termékek forgalmazását segítő projektekre, ahogyan ez Nyugat-Európában is történik, ahonnan a támogatásoknak köszönhetően meglepően olcsó élelmiszerek érkeznek a romániai piacra. Kiemelte a gyors generációváltás fontosságát a mezőgazdaságban: ma 1,7 millió hektárnyi mezőgazdasági terület hetven év fölötti gazdák birtokában van, akik már nem tudják földjeiket megdolgozni. Az elnök szerint a fiatal gazdákat kamatmentes hitelekhez kell juttatni, hogy minél többen kapjanak kedvet a gazdálkodáshoz.
A gazdák díjazását levezető Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke és a LAPAR erdélyi alelnöke a mezőgazdasági termelők kitartását köszönte meg, akik a legnehezebb időkben is a föld és az állatok mellett maradtak. Fazakas a politikum és a gazda-érdekvédelem közötti párbeszédet hangsúlyozta, enélkül ugyanis nem lehet a mezőgazdaság égető gondjaira érdemi megoldást találni.
Magyar díjazottak
A marosvásárhelyi fórumon összesen 31 gazdát díjaztak Maros, Fehér és Kolozs megyéből. A díjazott magyar gazdák névsora: Orbán Mihály, Kovács Sándor, Székely Loránd, Fábián Ferenc, Kósa Belényesi Alpár, Antalfi Zoltán, Csipán Emőke, Albert Antal, Péter Nagy Tamás, Koronka Illa-Mária és Szabó János Maros megyei és Vitus Csaba Kolozs megyei fűszernövény-termesztő gazda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!