Sok pénzt „vetnek” a gyengélkedő romániai mezőgazdaságnak

Csoportkép a díjazott gazdákkal •  Fotó: Makkay József

Csoportkép a díjazott gazdákkal

Fotó: Makkay József

Első erdélyi gazdafórumát szervezte meg Marosvásárhelyen a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája. A rendezvényen Románia új agrárstratégiáját ismertették a minisztériumok szakemberei, vázolva, hogy a következő négy esztendőben a hazai agrárágazat mintegy 16 milliárd euróból gazdálkodhat.

Makkay József

2022. november 21., 10:512022. november 21., 10:51

2022. november 21., 11:552022. november 21., 11:55

Közép-erdélyi megyék gazdáinak részvételével szervezte meg első erdélyi szakmai fórumát a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei partnerszervezetével közösen. A pénteki rendezvényen a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztérium szakemberei tájékoztatták a gazdatársadalmat az új agrártámogatási kormányrendeletekről, illetve felvázolták az európai uniós mezőgazdasági pályázatokat.

Az előadások tanúsága szerint a következő négy esztendőben minden eddiginél több pénz jut a román agrárágazat szerkezeti átalakítására és a mezőgazdasági termelők támogatására. A nagy kérdés viszont az, hogy a következő években sikerül-e csökkenteni az elszabadult élelmiszerimportot.

Új erdősítési program

Vendéglátóként Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára, a Studium Prospero Alapítvány elnöke köszöntötte a gazdákat a marosvásárhelyi Studium Hub inkubátorház konferenciatermében. A szakmai előadások sorát Porzsolt Levente erdőmérnök, a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium tanácsosa nyitotta meg.

A szakember az utóbbi évtizedek legnagyobb erdősítési programjáról beszélt: európai uniós támogatással a bukaresti kormány a következő években 56 ezer hektárnyi erdőt akar telepíteni, ennyivel bővítenék Románia 6,6 millió hektáros erdőállományát.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Porzsolt egyértelművé tette, hogy hamisak azok az állítások, amelyek a nagyarányú erdőirtásokról szólnak. Grafikai ábrákkal szemléltette, hogy az ország legtöbb megyéjében a rendszerváltás óta nőtt az erdős területek nagysága. A legnagyobb arányú, 5,6%-os növekedést Krassó-Szörény megyében mérték, utána Hargita következik 5 százalékkal, a harmadik helyen pedig Kolozs megye áll 3,8%-kal. A sor végén kullognak azok a dél-romániai megyék – Vrancea, Ilfov, Argeș, Prahova és Gorj, valamint egyetlen erdélyi megyeként Máramaros –, ahol az erdős felületek nagysága átlagban 0,1–0,6 százalékkal csökkent a rendszerváltás óta.

A szakminisztérium képviselője szerint Románia összterületének 27,7 százaléka erdő, ami jóval alatta van a 39 százalékos európai uniós átlagnak. A klímaváltozás elleni harcban uniós irányelv az erdős területek növelése. Az Európai Bizottság által jóváhagyott erdősítési program lehetőséget ad, hogy saját vagy bérelt területen bárki erdőt telepítsen. Az erdősítési programban részt vevők húsz éven keresztül évi 456 eurót kapnak egy hektár erdőért, az állam pedig kifizeti a telepítéssel járó kiadásokat, a gazda önrésze 10–30 százalék között változik. A programban mezővédő erdősávokat is lehet telepíteni.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Folytatódik a „de minimis” program

A mezőgazdasági minisztérium képviselői – köztük az interneten, élő kapcsolatban Bukarestből bejelentkező Sorin Moise államtitkárral – részletesen bemutatták a gazdák által igényelhető területalapú támogatásokat és a vidékfejlesztési pályázati lehetőségeket. Az államtitkár elmondta, hogy

a román mezőgazdaság a következő négy esztendőben 15,95 milliárd euróból gazdálkodhat. Ennek 82 százaléka európai uniós forrás, 18 százaléka pedig a román államháztartásból származik.

Sorin Moise kiemelte a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fontosságát. A malom-, az olaj-, a tejipar és a hazai takarmánygyártás támogatását szabályozó új 2022/154-es számú sürgősségi kormányrendelettel karolnák fel a legfontosabb élelmiszeripari ágazatokat. Szintén a napokban jelent meg a 307-es számú tejipari törvény, amely a tej útját követi végig a termelőtől a feldolgozáson át a forgalmazásig.

Antalfi Zoltán kitüntetett marossárpataki agrárvállalkozó Fazakas Miklós társaságában •  Fotó: Makkay József Galéria

Antalfi Zoltán kitüntetett marossárpataki agrárvállalkozó Fazakas Miklós társaságában

Fotó: Makkay József

Ileana Gușatu, a Maros megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője előadásában kiemelte: az utóbbi két-három esztendő sok gazdasági nehézsége ellenére egy elkötelezett gazdaréteg alakult ki, erősödött meg az országban. Méltatta az RMGE Maros szervezet munkáját a gazdák számára szervezett szakmai találkozókkal kapcsolatban. Az intézményvezető szerint a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak kevés szakemberük van, de az alkalmazotti gárdával mégis aktívan tudják támogatni a mezőgazdasági termelőket.

Példaként a kormány „de minimis” programjait említette, amelyek sikeresek voltak, és jövőre is folytatódnak: fólia- és üvegházban zöldséget, szabad földben pedig krumplit és fokhagymát termelő gazdák pályázhatnak a kis összegű állami támogatásokra.

Az igazgató szerint a sertés- és szárnyastartást támogató új szakminisztériumi pályázati kiírás segítségével a megyében három új farm épül, a beruházó agrárvállalkozók összesen 4,5 millió euró támogatásban részesültek. Ileana Gușatu a hegyvidéki állattenyésztés megsegítésére kiírt új pályázatokat is ajánlott a gazdák figyelmébe.

Daniela Teodora Lupei, a Vidékfejlesztési Finanszírozási Hivatal (OJFIR) Maros megyei igazgatója •  Fotó: Makkay József Galéria

Daniela Teodora Lupei, a Vidékfejlesztési Finanszírozási Hivatal (OJFIR) Maros megyei igazgatója

Fotó: Makkay József

A nagyok mellett a kicsik is pénzhez jutnak

Az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) megyei igazgatója, Daniel Ovidu Săvâșcă a jól működő területalapú támogatási rendszert emelte ki, amelynek keretében az idei támogatások hetven százalékát jórészt már átutalták a gazdáknak, a fennmaradó 20–30 százalékot az uniós irányelvek alapján legkésőbb jövő év március 31-ig fizetik ki. Az APIA igazgatója a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozó különtámogatások mellett a gazdák figyelmébe ajánlotta a rövidesen megjelenő új állattenyésztési támogatást is: a tehéntartó gazdák minden szarvasmarha után évi 80 eurós dotációt kapnak.

Kiemelt figyelem kísérte Daniela Teodora Lupei, a Vidékfejlesztési Finanszírozási Hivatal (OJFIR) Maros megyei igazgatójának előadását, aki nagy vonalakban ismertette a mezőgazdasági termelők által a következő négy esztendőben megpályázható 5,86 milliárd eurónyi vidékfejlesztési támogatást.

A korábbi pályázati kiírásoktól eltérően a lehívható teljes összeg 35 százaléka úgynevezett klímacélt szolgál. Ennek részletei még kidolgozás alatt állnak, azonban ez az a tétel, amely a romániai gazdaszervezetek körében a legnagyobb vitát váltja ki, mert nem értenek egyet a gyors „zöldítési” programokkal.

korábban írtuk

Hideget és meleget is tartogat az új romániai agrárstratégia
Hideget és meleget is tartogat az új romániai agrárstratégia

Jövő tavaszig kell kidolgoznia a bukaresti kormánynak az új romániai agrárstratégia alkalmazási előírásait, amelyek révén többek között az átalakuló pályázati rendszert szabályoznák. 

A fennmaradó pályázati kiírásokban kiemelt szerepet kapnak a fiatal gazdák. A korábban elindított farmok fiatal tulajdonosai sikeres pályázat esetén projektenként 200 ezer euró támogatáshoz juthatnak. A mezőgazdaság legtöbb területét kiemelten támogató pályázati lehetőségek közül érdemes megemlíteni a mezőgépvásárlásra elnyerhető maximum 300 ezer eurónyi összeget, és idén először a kisgazdaságok is pályázhatnak 50 ezer eurós felső határig.

Nicu Vasile, a LAPAR elnöke •  Fotó: Makkay József Galéria

Nicu Vasile, a LAPAR elnöke

Fotó: Makkay József

A zöldség- és gyümölcstermesztésben egyaránt több százezer eurós pályázatok állnak a termelők rendelkezésére. A virág- és gyógynövénytermesztők is uniós támogatáshoz juthatnak legtöbb százezer eurós összegig. Az igazgató asszony szerint az új román agrárstratégiába foglalt pályázati összegek némileg változhatnak, amint a szakminisztériumi dosszié visszaérkezik Brüsszelből, azonban az irányvonalak a következő négy esztendőre változatlanul maradnak.

Nagy Péter Tamás, az Aberdeen Angus országos húsmarhatartó egyesület kelet-erdélyi képviselője a gazdák szövetkezésének, összefogásának fontosságát hangsúlyozta,

akárcsak Cosmin Maier, a Fehér megyei gazdaszövetség vezetője, aki szerint nincs más út a sikeres gazdálkodáshoz, mint a nyugat-európai típusú szövetkezés. Szakemberek szerint egyre nehezebb lesz egyénileg európai uniós forrásokhoz jutni, mert a mezőgazdasági átállás a szövetkezeteket hozza előnybe. Geréb Emőke, a Pro Economica Alapítvány képviselője a magyarországi finanszírozású mezőgazdasági pályázatok fontosabb eredményeit mutatta be a gazdáknak.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Le kell gyűrni az importot!

Nicu Vasile, a LAPAR elnöke beszédében kissé lehűtötte a pályázati lehetőségeket felvázoló előadók túlzott optimizmusát, amikor úgy fogalmazott, hogy Romániában nagyon nagy gondok vannak a mezőgazdasággal. Az ország évente négymilliárd euró értékben importál élelmiszert, miközben a mezőgazdasági kivitel ennek az összegnek az elenyésző része.

Idézet
Naponta legalább húsz kamion disznóhús érkezik külföldről: a teljes sertéshúsfogyasztásunk 90 százaléka importból származik. De nagy gondok vannak a tej és az egyéb élelmiszeripari termékek beszerzésével is”

– fogalmazott a legnagyobb romániai gazda-érdekvédelmi szervezet elnöke. Nicu Vasile szerint a pályázati források egy részét sürgősen át kéne csoportosítani a mezőgazdasági termékek forgalmazását segítő projektekre, ahogyan ez Nyugat-Európában is történik, ahonnan a támogatásoknak köszönhetően meglepően olcsó élelmiszerek érkeznek a romániai piacra. Kiemelte a gyors generációváltás fontosságát a mezőgazdaságban: ma 1,7 millió hektárnyi mezőgazdasági terület hetven év fölötti gazdák birtokában van, akik már nem tudják földjeiket megdolgozni. Az elnök szerint a fiatal gazdákat kamatmentes hitelekhez kell juttatni, hogy minél többen kapjanak kedvet a gazdálkodáshoz.

A gazdák díjazását levezető Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke és a LAPAR erdélyi alelnöke a mezőgazdasági termelők kitartását köszönte meg, akik a legnehezebb időkben is a föld és az állatok mellett maradtak. Fazakas a politikum és a gazda-érdekvédelem közötti párbeszédet hangsúlyozta, enélkül ugyanis nem lehet a mezőgazdaság égető gondjaira érdemi megoldást találni.

Magyar díjazottak

A marosvásárhelyi fórumon összesen 31 gazdát díjaztak Maros, Fehér és Kolozs megyéből. A díjazott magyar gazdák névsora: Orbán Mihály, Kovács Sándor, Székely Loránd, Fábián Ferenc, Kósa Belényesi Alpár, Antalfi Zoltán, Csipán Emőke, Albert Antal, Péter Nagy Tamás, Koronka Illa-Mária és Szabó János Maros megyei és Vitus Csaba Kolozs megyei fűszernövény-termesztő gazda.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Halálra gázolt egy kamion három munkást az autópályán

Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.

Halálra gázolt egy kamion három munkást az autópályán
2025. szeptember 02., kedd

Módosul a folyadékokra vonatkozó korlátozás a kolozsvári repülőtéren

A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.

Módosul a folyadékokra vonatkozó korlátozás a kolozsvári repülőtéren
2025. szeptember 02., kedd

Megszólalt a Krónikának a „lebozgorozott” szászfenesi férfi, kivizsgálja a magyarellenes támadást a rendőrség

Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.

Megszólalt a Krónikának a „lebozgorozott” szászfenesi férfi, kivizsgálja a magyarellenes támadást a rendőrség
2025. szeptember 02., kedd

Parlagfű okozza az allergiás panaszok 80 százalékát

Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.

Parlagfű okozza az allergiás panaszok 80 százalékát
2025. szeptember 02., kedd

Börtönben kötött ki a Fehér megyei „bolti szarka”

Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.

Börtönben kötött ki a Fehér megyei „bolti szarka”
2025. szeptember 02., kedd

Házának felgyújtásával zsaroltak egy Maros megyei férfit, a gyanúsítottat őrizetbe vette a rendőrség

Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.

Házának felgyújtásával zsaroltak egy Maros megyei férfit, a gyanúsítottat őrizetbe vette a rendőrség
2025. szeptember 02., kedd

Másfél éves temesvári kisfiú fulladt bele egy óvoda kertjének dísztavába

Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.

Másfél éves temesvári kisfiú fulladt bele egy óvoda kertjének dísztavába
2025. szeptember 01., hétfő

Jókai-szobrot avatnak a koltói Petőfi-emlékünnepen

Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.

Jókai-szobrot avatnak a koltói Petőfi-emlékünnepen
2025. szeptember 01., hétfő

„Kisajátították” egyesek a közösségi kerékpárokat, sőt megpróbálták eladni

Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.

„Kisajátították” egyesek a közösségi kerékpárokat, sőt megpróbálták eladni
2025. szeptember 01., hétfő

Szexuális zaklatás állhatott az ázsiai vendégmunkások kolozsvári bántalmazása mögött

Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.

Szexuális zaklatás állhatott az ázsiai vendégmunkások kolozsvári bántalmazása mögött