
2012. december 18., 08:412012. december 18., 08:41
A legtöbb elektronikus receptet bukaresti, Dolj és Brassó megyei orvosok írták fel, a katonai egészségbiztosítási rendszeren belül azonban továbbra is hagyományos módszerek szerint írnak fel gyógyszereket az igénylőknek.
Amint arról korábban már beszámoltunk, január elsejétől az egészségügyi tárca terve szerint teljesen kivonják forgalomból a hagyományos vényt. Marius Filip, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főorvosa azt mondta, ahol fennakadások lesznek az elektromos vagy internetes kapcsolatban, a recepteket a hálózat használata nélkül (offline) is ki lehet állítani, ezt követően az adatokat bevezetik a rendszerbe.
A háziorvosok azonban aggódnak a jelenleg is akadozva működő rendszer stabilitása miatt. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok elnöke a Krónikának elmondta, rendszeresen szembesülnek az elektronikus rendszer hibáival, de ezeket hiába jelzik az országos egészségbiztosítónak és az egészségügyi minisztériumnak. Mindennap néhány órára leterhelődik a rendszer, általában délelőtt 10 és 13 óra között, amikor hosszas várakozás után tudnak kapcsolatot teremteni a központtal, hogy megírhassák a recepteket.
„Ha nem lesz villany vagy internetkapcsolat, az előre kinyomtatott receptet kézzel is megírhatjuk, de a hónap végéig ezeket kötelező módon be kell vezetni a rendszerbe. Tulajdonképpen ezeket a vényeket kétszer írjuk meg. Egyre több papírmunkát bíznak az orvosokra, lassan már nem marad idő a diagnózis felállítására és a kezelésre” – panaszolta el a csíkszeredai orvos. Soós Szabó Klára szerint a biztosítót csak az érdekli, hogy elszámoljon az érintett európai uniós intézmény előtt az elektronikus receptet kibocsájtó rendszer kialakítására felvett 40 millió euróval.
„Senkit nem érdekel, hogy a rendszer javítja-e a betegellátást, segíti-e az orvos munkáját, csökkenti-e a várakozási időt. Úgy tűnik, csak az a fontos, hogy a felvett pénzzel elszámoljanak, holott abból az öszszegből a háziorvosok egy vasat sem kaptak, mindenkinek önerőből kellett beszereznie a rendszer beindításához szükséges infrastruktúrát, a lézeres nyomtatót, az elektronikus aláírást” – magyarázta a háziorvos.
Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke is arra panaszkodik, hogy nehézkesen működik a rendszer. „Amikor van internetkapcsolat, és működik a bukaresti szerverrel az összeköttetés, segíti az új rendszer a gyógyszerkiadást, ám nagyon gyakran előfordul, hogy megszakad a kapcsolat, olyankor nem tudjuk kiadni az elektronikus vényre felírt orvosságokat. A meglevő infrastruktúrára ráerőszakolták az elektronikus recept rendszerét, így az gyakran túlterhelt, lefagy” – mondja Szabó Péter.
Az a tapasztalat, hogy a nap bizonyos óráiban működik nehézkesen, olyankor valószínű többen használják, mondta a főgyógyszerész. A legtöbb esetben a vidéki patikák alkalmazottai panaszkodnak: gyakran előfordul, hogy nincs internet- vagy telefonkapcsolat, áram vagy térerő, ez pedig ellehetetleníti az elektronikus receptek kiadását.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.