Sikeresek a határon átívelő projektek

Danku Pál, a program romániai tájékoztató irodájának vezetője rámutatott: az EU határán elhelyezkedő tagországok közötti együttműködés erősítését szolgáló kezdeményezés minden bizonnyal folytatódik, az azonban még nem dőlt el, hogy a következő programidőszaknak melyek lesznek a prioritásai, illetve mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak.

A finanszírozási program keretében Románia, Magyarország és Szlovákia Ukrajnával határos régióiból fogadnak el projekteket – Romániából például teljes jogú pályázóként Szatmár és Máramaros megye szerepel a kedvezményezett térségek között. A projektek alapfeltétele, hogy a pályázók között kell lennie legalább egy ukrajnai partnernek az ország észak-nyugati, határ menti régiójából.

Előtérben a kulturális programok

Amint Danku Páltól megtudtuk, az első programidőszak során három szakaszban írtak ki pályázatokat: az első két forduló nyertesei befejezték projektjeiket, de a harmadik fordulóban finanszírozott pályázókkal is megkötötték már a szerződéseket. Az első fordulóban összesen 14 millió euró értékben támogattak különféle kezdeményezéseket.

A romániai partnerrel közösen előterjesztett projektek jelentős része kulturális tematikájú volt. A Szatmár és Máramaros megyei jelentkezők például támogatást nyertek a határ menti kulturális örökség felmérésére, népszerűsítésére, a vidéki turizmus fejlesztésére, cserediákprogramokra, Down-szindrómás gyerekek beilleszkedésének segítésére, az emberkereskedelem megelőzését célzó kampányra, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére, illetve vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztést célzó kezdeményezésekre, továbbá egy kulturális központ is létesült a Máramaros megyei Havasmezőn.

A második kiírásban 16,5 millió euróval támogatták a projekteket, a romániai partnerrel pedig ezúttal jóval változatosabb kezdeményezések ültettek gyakorlatba az ukrán pályázók. Az érintettek többek között határon átvezető út megtervezésére, kulinárisörökség-felmérésre, vakvezetőkutya-kiképzésre, a kárpáti barnamedve élőhelyének feltérképezését célzó projektre, turisztikai, oktatási és katasztrófavédelmi témájú együttműködési pályázatokra, továbbá a Máramaros egy részét átszelő, szivárgó kőolajvezetékek által okozott talajszennyezés felmérésére kértek támogatást.

A program harmadik fordulójában 11 millió euró értékben kötött szerződéseket az irányítóhatóság, amelyek révén – a romániai partnerrel – egyebek mellett szelektív hulladékgyűjtő konténerek beszerzését, valamint komposztálótelep kialakítását, pszichiátriai krízishelyzetek kezelésével kapcsolatos tapasztalatcserét, légszennyezés-mérő, valamint műholdas természetikatasztrófa-előrejelző rendszerek kiépítését, régészeti ásatásokat, illetve a keskeny nyomtávú vasutak turisztikai hasznosítását célzó kezdeményezéseket támogatnak.

Máramaros pályázott sikeresebben

Danku Pál elmondta: a Romániába érkezett összegek körülbelül 60-40 százalékarányban oszlottak meg Máramaros és Szatmár megye között, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az előbbi jóval nagyobb területen fekszik, és az Ukrajnával közös határszakasza is hosszabb, továbbá alaposan kivette a részét a forrásszerzésből a körülbelül 40 ezres máramarosi ukrán közösség is. Szatmár megyéből főképp civil szervezetek pályáztak, Máramarosból viszont jó teljesítményt nyújtottak az önkormányzatok és a nekik alárendelt intézmények is.

Az országok viszonylatában Ukrajna vezette a listát: felzárkózó keleti szomszédunk a finanszírozás 45 százalékát szerezte meg, míg a támogatás 19 százalékát Magyarország, 18,5 százalékát a két romániai megye, 17 százalékát pedig a szlovák pályázók kapták. Amint Danku Páltól megtudtuk, az ukrajnai zavargások nem befolyásolták a program lebonyolítását, mindössze arról kapott hírt, hogy egy ideig nem nagyon mertek Ukrajnába utazni a partnerek.