
Mint mondta, egy 2007-es sürgősségi kormányrendelet szerint 2013 végéig minden romániai városban legalább 27 négyzetméternyi zöld területnek kell egy lakosra jutnia. Cseke Attila tudomása szerint az országban jelenleg mindössze két megyeszékhely, Brassó és Craiova teljesíti ezt a követelményt, Nagyváradon például az általános városrendezési terv (PUG) alapján nagyjából 22 négyzetméter zöldövezet jut egy főre, és más városok sincsenek ennél jobb helyzetben.
A honatya valószínűnek tartja, hogy decemberben újabb kormányhatározattal elnapolják a határidőt – ha nem ez történik meg, jövőre a kvótát el nem érő városok polgármesteri hivatalait 30 és 60 ezer lej közötti pénzbírsággal lehet sújtani, ami Cseke Attila szerint értelmetlen, hiszen a bírságot is közpénzből fizetik, másfelől a törvény célja elsősorban nem a bírságolás, hanem a zöldövezetek számának és területének valós növelése. Összehasonlításképpen: Londonban 63, Stockholmban 89, Bécsben 120, az európai rekorder Vilniusban pedig 426 négyzetméternyi zöld terület jut egy lakosra. A képviselő megjegyezte: természetesen Románia a kommunizmus tömbházépítési és aszfaltozási politikája miatt nem törhet a többi európai ország városainak babérjaira, de hasznos volna további pénzekkel a következőkben is támogatni az új zöldövezetek kialakítását.
Ezzel egy időben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat bejelentette: különadót vezet be a zöldövezetek karbantartására és a hóeltakarításra. Sztakics Éva alpolgármester szerint egy főre havi 4 lej különadót rónak ki, a kizárólag szociális támogatásból élők mentesülnek. Jelenleg a tömbházak körüli zöldövezetek karbantartására és télen a kötelező hótalanításra a Tega köztisztasági vállalattal lehetett szerződést kötni, azok a tulajdonosi társulások, melyek nem bízták a takarítóvállalatra a munkát, önerőből kell hogy elvégezzék azt.
A Tega 11 ezer városlakóval kötött szerződést, tehát a lakosság háromnegyede nem fizet a szolgáltatásért, de nem is végzi el a munkát, tehát nem tartják rendben a zöldövezetet, télen nem takarítják a havat, magyarázta az alpolgármester. Sztakics Éva elmondta, számításaik szerint negyvenezer sepsiszentgyörgyinek kell majd befizetnie a különadót. Ezzel a pénzzel nem kell majd a város pénzügyi hivatalához menni, a köztisztasági vállalat díjbeszedői negyedévenként a havi egy főre számolt 7 lejes szemétszállítási díjjal együtt gyűjtik össze. A Tega tavaly 1,7 lejről 3,7 lejre emelte az egy főre eső havi zöldövezet-karbantartási díjat, ezután 18 ezerről 11 ezerre csökkent a szerződések száma, tehát 7000 polgár visszamondta a szolgáltatást. Sztakics Éva elmondta, 210, kertes házban lakó család nem kötött szerződést a szemétszállításra, ők a havi egy főre számolt 7 lej helyett plusz 10 lejt kell majd helyi adóként fizessenek.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.