
Magyarországnak ahhoz hasonló szerepet kell vállalnia a külhoni magyarok védelme terén, mint amilyet Izrael betölt a zsidóság ügyében – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn. A határon túli magyar szervezetek vezetői szerint folytatni kell a nemzetpolitikai építkezést.
2014. július 25., 18:332014. július 25., 18:33
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kihelyezett ülésének is beillő pódiumbeszélgetésnek adott otthont pénteken a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A nemzetpolitikai kerekasztalon a magyar nemzetpolitika filozófiája, a külhoni magyar közösségeknek az anyaországgal szemben támasztott elvárásai kerültek terítékre.
Történetekből történelem
Orbán Viktor pénteken este Tusnádfürdőn megbeszélést folytat a határon túli magyar szervezetek vezetőivel aktuális nemzetpolitikai kérdésekről. A miniszterelnök szombaton Történetekből történelem! címmel tart előadást a tusnádfürdői diáktábor nagyszínpadán Tőkés László társaságában. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanakkor részt vesz a Kézdivásárhelyen szombaton este tervezett köztéri székelyzászló-felvonáson, amelyet annak ellenére rendeznek meg az udvarterek városában, hogy a Kovászna megyei prefektus megtiltotta a helyi önkormányzatnak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar állam célja, hogy a nemzet fennmaradjon és javuljon minden magyar ember életminősége, bárhol éljen a világban. A kereszténydemokrata politikus a nemzet közjogi egyesítése fontos állomásának nevezte, hogy eddig 600 ezren tették le az állampolgári esküt a könnyített honosítás keretében, a kormányzati ciklus végére pedig számuk eléri az egymilliót.
Semjén közölte, az elmúlt évben külhoni programokra fordított 21 milliárd forintos tételt a jövőben növelni fogja a kormány, amelynek azonban tartania kell a három százalékos költségvetési hiányplafont.
„Magyarországnak olyan szerepet kell vállalnia a külhoni magyarok védelme terén, mint Izraelnek a zsidóság ügyében, ezt az érdekérvényesítést pozitív példának kell tekintenünk” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a külhoni magyarság autonómiatörekvései terén Budapest soha nem követelt olyat, amire ne lenne precedens az EU-ban.
Semjén – aki pénteken a székelyföldi Ivóban felavatta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által építtetett Erzsébet tábort – leszögezte azt is: Magyarország támogatja a független és demokratikus Ukrajna kiépülését, ennek feltétele azonban, hogy Kijev tartsa tiszteletben a nemzetközileg elfogadott kisebbségi jogokat.
Ennek kapcsán Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke köszönetet mondott az anyaországnak a kárpátaljai magyarok iránti szolidaritásáért, reményének adva hangot, hogy a közösség szerencsésen átvészeli a polgárháborús időszakot.
A Tusványosként közismert szabadegyetemen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke méltatta a magyar kormány és a külhoni magyar szervezetek között az elmúlt négy évben kialakult szoros testvéri-partneri viszonyt, szorgalmazva a nemzetpolitikában elkezdett építkezés folytatását.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke üdvözölte, hogy Budapest meghallgatja a szlovéniai magyarság véleményét, amelyről a korábbi magyar kormányok nem is akartak tudomást venni.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a nemzet részeinek összetartását nevezte a nemzetpolitika funkciójának. A politikus bejelentette, alakulata fontolgatja, hogy – a kormányon lévő RMDSZ-hez hasonlóan – önálló jelöltet indít a novemberi romániai államfőválasztáson; az ötletet a párt védnöke, Tőkés László EP-képviselő is helyeselte.
Az EU-integráció alkotmányos korlátai tárgyában délelőtt rendezett beszélgetésen Győri Enikő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára logikai bukfencnek nevezte, hogy miközben Magyarország elvárja az EU-tól, gyakoroljon nyomást szomszédaira a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolásáért, egyúttal nem tűr beleszólást saját törvény- és alkotmányalkotási folyamatába Brüsszel részéről.
Hozzátette, profi munkával meg lehet találni a jó megoldást, ehhez azonban fel kell sorakozni a nemzeti ügyek mögé. A külügyi államtitkár egyébként hibának nevezte, hogy Magyarország annak idején nem szabta Románia uniós csatlakozása feltételéül a kisebbségi jogok érvényesítését, most azonban Szerbia esetében pótolja ezt a hiányosságot.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!