Törvényben kellene kötelezni az erdők közelében levő mezőgazdasági kultúrák tulajdonosait arra, hogy vadkár ellen is kössenek biztosítást, magyarországi mintára pedig vadászidényen kívül is lőhető dúvaddá kellene nyilvánítani a vaddisznót, ösztönözni kéne a lakossággal folytatott kommunikációra az önkormányzatokat – ezek a javaslatok hangzottak el egyebek mellett a Szatmár megyei prefektúra által szervezett találkozón, amelynek keretében ötleteket gyűjtöttek az átdolgozás alatt álló vadászati törvény jobbá tételéhez.
2014. augusztus 03., 20:502014. augusztus 03., 20:50
Az egybegyűlt hatósági képviselők, a vadászok, valamint az erdőgondnokok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi jogszabály nem jó egyebek mellett azért, mert az elmúlt években hiába jelentettek a gazdák rengeteg alkalommal vadkárt, egyetlen esetben sem sikerült kártérítést kapniuk.
Mint kiderült, a mezőgazdasággal foglalkozók haragszanak a vadászokra és az erdőkezelőkre, amiért nem képesek az erdőben tartani a vaddisznókat, az erdőkezelők viszont maguk is panaszkodnak, mivel szerintük főképp a fák közé illegálisan behajtott juhnyájak miatt menekülnek ki a disznók az erdőből. Mint elhangzott, a fakitermelőkkel még úgy-ahogy megbarátkoznak, de a juhok és főképp a juhászkutyák jelenléte túlságosan zavarja az állatokat.
Békéssy Erzsébet, a környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint a problémák jelentős részéért a polgármesteri hivatalok a felelősek, amelyek nem kommunikálnak a gazdákkal, így az emberek nem tudják, hogy amennyiben elmulasztják az önkormányzatnál bejegyezetni a kultúráikat, esélyük sincs kártérítésre.
Az igazgató szerint az elöljárók, amikor megtörténik a baj, úgy szabadulnak a felelősségtől, hogy összehívják a megyei kárfelmérő bizottságot, ennek tagjai pedig – bár tisztában vannak azzal, hogy a bejegyzés elmaradása miatt semmi eredménye nem lesz a munkájuknak egész napos terepjárással pocsékolják az idejüket és az üzemanyagot – hiába. Dragoş Daniel, a megyei vadászegyesület vezetője szerint a megoldás az lehetne, ha magyarországi mintára dúvaddá nyilvánítanák a vaddisznót nálunk is, mert ez lehetővé tenné, hogy bármikor kilőjék a kártevő állatokat.
Balogh Sándor, az egyik Szatmár megyei magán-erdőkezelői egyesület vezetője, volt mezőgazdasági államtitkár úgy vélte, kötelezni a kéne a vadkár elleni biztosítások megkötését, amitől a biztosítótársaságok jelenleg nagyon idegenkednek. Balogh rámutatott: így nem maradnának kártérítés nélkül a gazdák, ráadásul jelentősen leegyszerűsödne az eljárás.
Mint elhangzott, a javaslatokat továbbítják a Szatmár megyei honatyáknak annak érdekében, hogy beépíthessék azokat a készülő jogszabályba.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
szóljon hozzá!