Törvényben kellene kötelezni az erdők közelében levő mezőgazdasági kultúrák tulajdonosait arra, hogy vadkár ellen is kössenek biztosítást, magyarországi mintára pedig vadászidényen kívül is lőhető dúvaddá kellene nyilvánítani a vaddisznót, ösztönözni kéne a lakossággal folytatott kommunikációra az önkormányzatokat – ezek a javaslatok hangzottak el egyebek mellett a Szatmár megyei prefektúra által szervezett találkozón, amelynek keretében ötleteket gyűjtöttek az átdolgozás alatt álló vadászati törvény jobbá tételéhez.
2014. augusztus 03., 20:502014. augusztus 03., 20:50
Az egybegyűlt hatósági képviselők, a vadászok, valamint az erdőgondnokok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi jogszabály nem jó egyebek mellett azért, mert az elmúlt években hiába jelentettek a gazdák rengeteg alkalommal vadkárt, egyetlen esetben sem sikerült kártérítést kapniuk.
Mint kiderült, a mezőgazdasággal foglalkozók haragszanak a vadászokra és az erdőkezelőkre, amiért nem képesek az erdőben tartani a vaddisznókat, az erdőkezelők viszont maguk is panaszkodnak, mivel szerintük főképp a fák közé illegálisan behajtott juhnyájak miatt menekülnek ki a disznók az erdőből. Mint elhangzott, a fakitermelőkkel még úgy-ahogy megbarátkoznak, de a juhok és főképp a juhászkutyák jelenléte túlságosan zavarja az állatokat.
Békéssy Erzsébet, a környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint a problémák jelentős részéért a polgármesteri hivatalok a felelősek, amelyek nem kommunikálnak a gazdákkal, így az emberek nem tudják, hogy amennyiben elmulasztják az önkormányzatnál bejegyezetni a kultúráikat, esélyük sincs kártérítésre.
Az igazgató szerint az elöljárók, amikor megtörténik a baj, úgy szabadulnak a felelősségtől, hogy összehívják a megyei kárfelmérő bizottságot, ennek tagjai pedig – bár tisztában vannak azzal, hogy a bejegyzés elmaradása miatt semmi eredménye nem lesz a munkájuknak egész napos terepjárással pocsékolják az idejüket és az üzemanyagot – hiába. Dragoş Daniel, a megyei vadászegyesület vezetője szerint a megoldás az lehetne, ha magyarországi mintára dúvaddá nyilvánítanák a vaddisznót nálunk is, mert ez lehetővé tenné, hogy bármikor kilőjék a kártevő állatokat.
Balogh Sándor, az egyik Szatmár megyei magán-erdőkezelői egyesület vezetője, volt mezőgazdasági államtitkár úgy vélte, kötelezni a kéne a vadkár elleni biztosítások megkötését, amitől a biztosítótársaságok jelenleg nagyon idegenkednek. Balogh rámutatott: így nem maradnának kártérítés nélkül a gazdák, ráadásul jelentősen leegyszerűsödne az eljárás.
Mint elhangzott, a javaslatokat továbbítják a Szatmár megyei honatyáknak annak érdekében, hogy beépíthessék azokat a készülő jogszabályba.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
szóljon hozzá!