
Merész tervet dédelget a marosludasi magyarság: közösségi házat szeretne vásárolni vagy építeni az elkövetkezendő időszakban. A terv kivitelezése azonban anyagi forrás hiányában stagnál.
2016. július 31., 19:162016. július 31., 19:16
Marosludas 24 százalékos magyarsága egy olyan közösségi házat szeretne építtetni, ahol jól megférne egymás mellett az érdekképviseleti szervezet, a táncegyüttes, és székhelyet biztosítana több művelődési egyesületnek. Irodákkal, kiállító- és rendezvényteremmel ellátott ingatlanról álmodnak.
Kis István, az RMDSZ helyi elnöke, aki egyben a város újraválasztott alpolgármestere is, már csak egyetlen akadályt lát a terv megvalósítása előtt: az anyagiak előteremtését. Pedig már egy központi fekvésű, tágas, a célnak megfelelő épületet is kinéztek az ügy mozgatórugói és felkarolói. Sőt alternatíván is gondolkodtak: ha nem sikerülne megegyezni a tulajdonossal, akár telekvásárlásba és egy új épület felhúzásába is belevágnának.
„A Magyar Ház létesítése a ludasi magyarság régi álma, amit szeretnék mandátumom alatt valóra váltani. A gondunk csupán az, hogy nem tudjuk, honnan teremtsük elő a pénzt” – mondja Kis István.
Az újrázó alpolgármesternek egyéb, a magyar közösséget érintő céljai is vannak az elkövetkezendő négy esztendőre. A legfontosabbnak a magyarok lakta városrészek – Andrássytelep, Eczkentelep, Belsőtelep – infrastrukturális fejlesztését tartja. Az aszfaltot a legtöbb utcában már öntötték, de a csatornázási munkálatokat nem sikerült elvégezni. Mint ahogy az ivóvízzel is gondok adódnak, hisz a gyenge nyomás miatt nem jut el minden házba.
„Szerencsére mindenre van megoldás: a csatornázás miatt nem kell feltörni az út burkolatát, hisz a vezeték elfér az úttest és az árok között, a víznyomást pedig szivattyúház építésével lehetne szabályozni” – vázolja a lehetőségeket az elöljáró, aki azt is belátja, hogy Marosludason nagy késésben vannak, hisz nem természetes dolog 2016 derekán egy városban még mindig az infrastruktúra kialakításával bajlódni.
Nem természetes másfél évtizeddel a 215-ös helyhatósági törvény megjelenése után a kétnyelvű feliratok hiánya sem – jegyezzük meg az RMDSZ-es alpolgármesternek. A városban vannak még olyan közintézmények, amelyek homlokzatára nem került ki a magyar felirat, arról nem is beszélve, hogy az utcanévtáblák terén semmiféle előrelépés nem történt.
„Az utcanévtáblák ügye egy rendkívül kényes kérdés. Az elmúlt években már többször átbeszéltük a polgármester kollégámmal, aki egy kompromisszumos javaslatot tett. Az RMDSZ viszont nehezen tudná elfogadni, hogy csak azokon a városrészeken jelenjenek meg a kétnyelvű feliratok, ahol a magyarság többségben van. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy a ludasi magyarok jól tudnak románul. Itt, a szórványban nem ugyanazok az igények, mint a tömbben, például Székelykeresztúron vagy Udvarhelyen” – próbál magyarázatot találni a törvény felemás alkalmazására Kis István.
Szerinte hosszú távon a ludasi magyarság legnagyobb gondját a folyamatos szórványosodás jelenti. „Húsz, magyarok által kötött házasságból tizenhét vegyes. A tiszta magyar családokból is román elemibe kerülnek a gyerekek. Három napközicsoportunk van, de csak egyetlen előkészítő osztályunk. A párhuzamos osztályokat elfelejthetjük, az andrássytelepi, évekkel ezelőtt bezárt Petőfi-iskolánk újranyitását úgyszintén” – ecseteli a nem túl fényes jövőt a marosludasi RMDSZ vezetője.
Mindez még csak nem is az elnyomó román hatalomnak tulajdonítható, annál is inkább, mivel a magyar alpolgármester szerint a helyi önkormányzatban nagyon jó az együttműködés a szociáldemokratákkal. A baloldali alakulat június 5-én túlnyerte magát Ludason: a 17 fős önkormányzati testületbe kilenc képviselőt juttatott be, mégis felajánlotta az alpolgármesteri tisztséget a mindössze három tanácsossal rendelkező RMDSZ-nek.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
További öt évig a római katolikus egyház tulajdonában álló impozáns belvárosi ingatlanban működhet a nagyváradi Ady Endre Gimnázium és az Orsolya óvoda, miután a város önkormányzata a továbbiakban is fizeti a bérleti díjat.
Tiltakozik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes kezdeményezései ellen az RMDSZ háromszéki szervezete, és felszólítja az AUR politikusait, hogy foglalkozzanak Románia „valódi problémáival”.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Négy kerékpáros-turisztikai útvonalat jelöltek ki a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban. A cél a turisták biztonságának növelése és a természetes élőhelyek védelme.
„Halottak napjához közeledve már háromnyelvű helységnévtábla jelöli a Házsongárdi temető bejáratát. Méltó emlékezés és fontos lépés történelmi, kulturális örökségünk ápolásában” – jelentette be csütörtökön a közösségi oldalon Oláh Emese.
szóljon hozzá!