
Látják a problémát. Valamennyi korosztályt megviselheti, hogy rengeteg időt tölt képernyő előtt
Fotó: Veres Nándor
Bár már a világjárvány előtt is túl sok időt töltöttünk a képernyő előtt, a helyzet az elmúlt évben csak súlyosbodott. Ferencz-Hanke Jutka csíkszeredai szemész főorvost arról faggattuk, mennyire árt az online térhódítása a szemünk egészségének.
2021. február 25., 11:452021. február 25., 11:45
2021. február 25., 11:452021. február 25., 11:45
Az elmúlt egy év során a legtöbben különösen figyeltünk az egészségükre, illetve a testi tüneteinkre, hajlamosak voltunk már egy köhintés vagy egy enyhe izomláz esetén koronavírusra gyanakodni, és a statisztikák szerint marékszámra szedtük a vitaminokat, immunerősítőket. Ám eközben, az otthon biztonságában, az asztalnál görnyedve hajlamosak voltunk egyes testrészeinket, tüneteinket hanyagolni. Ferencz-Hanke Jutka csíkszeredai szemész főorvossal arról beszélgettünk, hogy a szemünk egészségére hogyan hatott ez az időszak.
Megtudtuk, hogy bár sokaknak jelentkeztek különböző problémái, a vírustól való félelem miatt egyelőre nem mindenki meri felkeresni a szemészt. A leggyakrabban szemfáradtságra panaszkodva keresik fel a szemorvost. A szakember elmondta, hogy mivel a lakosság zöme, gyerekek és felnőttek is, a világjárvány miatt online aktivitásra kényszerültek, előtérbe került egy olyan tünetegyüttes, amit a modern korban az angol szakirodalom Computer Vision Syndrome-nak (CVS) nevez. Ezt a megnevezést az orvosok nem szívesen használják, mivel ezek a tünetek nemcsak a számítógép használatakor, hanem hosszú ideig tartó, nem megfelelő körülmények közt végzett közeli aktivitásnál, például olvasás, varrás esetén is jelentkeznek.
Minden aktivitás, ami közelre nézést igényel, a szem belső (sugárizom) és külső izmainak fokozott, kitartó összehúzódásával valósul meg. Ezek az izmok egy idő után elfáradnak, és megjelennek a panaszok. Ezen túlmenően a digitális eszközök azért fárasztják jobban a szemet, mert a monitoron a fényes képpontokból álló íráskarakterek formája kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban.
Olyan ez, mint amikor hosszú ideig nyújtott karokkal plankelünk (a törzset olyan egyenesen tartjuk, mint egy deszka), és közben még mellső fekvőtámaszokat is végzünk: egy idő után elfáradnak az izmaink. Az elhomályosult látást általában az okozza, hogy ezek az elfáradt izmok egy kicsit „felengednek” pihenésként. A nyak-, váll- és hátfájás a hosszú ideig egy helyben való ülés, a helytelen test- és fejtartás eredményei is.
Fotó: 123RF
A szemfáradtság tünetei nagyon változatosak és sokrétűek. A leggyakoribb a szem- és fejfájás, az időnként megjelenő homályos látás, de gyerekeknél érdemes az olyan problémákra is figyelni, mint a csúnya kézírás, fáradékonyság (néha elalvás) tanulás vagy házi feladat írása közben, korpára emlékeztető lerakódás a szempillák között és a gyakran visszatérő árpa. A szemfáradtság tünetei mögött nagyon gyakran a szem töréshibái (myopia, hypermetropia, astigmia) állnak. Sok olyan páciens jelentkezik, akinek kis dioptriájú töréshibája van, ami valószínűleg nem derült volna ki, ha nem kényszerült volna egész nap a monitor előtt ülni.
Egy másik gyakori panasz, amit a modern kor „kütyüi” okoznak, a szemszárazság. Ennek oka, hogy a képernyő előtt elfelejtünk rendszeresen pislogni. „Egy perc alatt normálisan 20-22-szer pislogunk, olvasás közben csak 10-12-szer, míg a képernyő előtt ülve ez 7-8-ra csökken. A ritka pislogás során a szem felszínét borító könnyfilm felszakad, és a következő pislogás nem tudja kellő időben felfrissíteni a szemet.
– ismertette a szakember.
Dr. Ferencz-Hanke Jutka megnyugtatott, hogy nem kell rögtön elmenekülni a képernyő elől, hanem meg kell tanulni okosan beosztani a számítógép, laptop előtt töltött időt, és tudatosan viszonyulni a helyzethez. Fontos lenne, hogy tanuljunk meg tudatosan pislogni. Bár ez gyerekeknél nehézkes lehet, de ha a szülő figyel erre, akkor szép lassan megvalósítható. Másfelől figyelni kell arra, hogy a szemünk ne fáradjon el. Az angol szakirodalom erre a 20-20-20-as szabály alkalmazását javasolja, azaz hogy húszpercenként húsz másodpercig nézzünk legalább húszlábnyira (ez körülbelül hat méter). A szemorvos szerint ezt talán kicsit nehéz tanulás közben betartani, de
Ugyancsak fontos, hogy minimum 2-3 óránként felálljunk, sétáljunk egy kicsit, hogy a vérkeringésünk is megélénküljön. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább fejkörzésekkel fokozzuk a fej vérellátását.
Fotó: Haáz Vince
Az is fontos, hogy megteremtsük a megfelelő munkakörülményeket. Az orvos kifejezetten hangsúlyozta, hogy az íróasztalt ne tegyük az ablakkal szembe, amennyiben képernyőt helyeztük rá, mivel ilyenkor a szemből betóduló fény hunyorgásra kényszerít minket. A legideálisabb ilyenkor az oldalból történő megvilágítás. A képernyő fényerejét is megfelelően kell beállítani, mindenképpen nagyobb kell legyen, mint a helyiség fényerőssége, de azért nem szabad olyan nagy legyen, hogy hunyorgásra kényszerítsen.
A felnőtteknél ez gyakran azt jelenti, hogy egy laptop esetében érdemes valamire feltenni, és külön billentyűzetet használni, míg a gyerekek esetében fontos figyelni, hogy ne az asztallap magasságából kelljen hátrafeszített fejjel felfele nézzenek.
Fotó: Pixabay.com
Szemszárazságra utaló tünetek esetén műkönny használata javasolt. Ezeknél a termékeknél arra érdemes figyelni, hogy hialuronsavat tartalmazzanak, és tartósítószer-mentesek legyenek. Ne használjunk érösszehúzó anyagokat tartalmazó szemfrissítő készítményeket. Ezek azonnali hatása látványos (eltüntetik a szempirosságot), de hosszú távú használatuk káros lehet. Ugyancsak hasznos lehet az úgynevezett palming, amelynek lényege, hogy harminc másodpercig összesúrolt tenyereinket harminc másodpercre ráhelyezzük lehunyt szemeinkre, így kezeink melege segít szemizmainkat ellazítani.
A tanácsokon túl azt is hangsúlyozta a szemész szakorvos, hogy elhúzódó panaszok, kellemetlen tünetek esetén mindenképpen szakember felkeresése indokolt, aki a diagnózis felállítása után a megfelelő kezelést tudja ajánlani, és személyre szabott hasznos tanácsokkal lát el.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!