Látják a problémát. Valamennyi korosztályt megviselheti, hogy rengeteg időt tölt képernyő előtt
Fotó: Veres Nándor
Bár már a világjárvány előtt is túl sok időt töltöttünk a képernyő előtt, a helyzet az elmúlt évben csak súlyosbodott. Ferencz-Hanke Jutka csíkszeredai szemész főorvost arról faggattuk, mennyire árt az online térhódítása a szemünk egészségének.
2021. február 25., 11:452021. február 25., 11:45
2021. február 25., 11:452021. február 25., 11:45
Az elmúlt egy év során a legtöbben különösen figyeltünk az egészségükre, illetve a testi tüneteinkre, hajlamosak voltunk már egy köhintés vagy egy enyhe izomláz esetén koronavírusra gyanakodni, és a statisztikák szerint marékszámra szedtük a vitaminokat, immunerősítőket. Ám eközben, az otthon biztonságában, az asztalnál görnyedve hajlamosak voltunk egyes testrészeinket, tüneteinket hanyagolni. Ferencz-Hanke Jutka csíkszeredai szemész főorvossal arról beszélgettünk, hogy a szemünk egészségére hogyan hatott ez az időszak.
Megtudtuk, hogy bár sokaknak jelentkeztek különböző problémái, a vírustól való félelem miatt egyelőre nem mindenki meri felkeresni a szemészt. A leggyakrabban szemfáradtságra panaszkodva keresik fel a szemorvost. A szakember elmondta, hogy mivel a lakosság zöme, gyerekek és felnőttek is, a világjárvány miatt online aktivitásra kényszerültek, előtérbe került egy olyan tünetegyüttes, amit a modern korban az angol szakirodalom Computer Vision Syndrome-nak (CVS) nevez. Ezt a megnevezést az orvosok nem szívesen használják, mivel ezek a tünetek nemcsak a számítógép használatakor, hanem hosszú ideig tartó, nem megfelelő körülmények közt végzett közeli aktivitásnál, például olvasás, varrás esetén is jelentkeznek.
Minden aktivitás, ami közelre nézést igényel, a szem belső (sugárizom) és külső izmainak fokozott, kitartó összehúzódásával valósul meg. Ezek az izmok egy idő után elfáradnak, és megjelennek a panaszok. Ezen túlmenően a digitális eszközök azért fárasztják jobban a szemet, mert a monitoron a fényes képpontokból álló íráskarakterek formája kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban.
Olyan ez, mint amikor hosszú ideig nyújtott karokkal plankelünk (a törzset olyan egyenesen tartjuk, mint egy deszka), és közben még mellső fekvőtámaszokat is végzünk: egy idő után elfáradnak az izmaink. Az elhomályosult látást általában az okozza, hogy ezek az elfáradt izmok egy kicsit „felengednek” pihenésként. A nyak-, váll- és hátfájás a hosszú ideig egy helyben való ülés, a helytelen test- és fejtartás eredményei is.
Fotó: 123RF
A szemfáradtság tünetei nagyon változatosak és sokrétűek. A leggyakoribb a szem- és fejfájás, az időnként megjelenő homályos látás, de gyerekeknél érdemes az olyan problémákra is figyelni, mint a csúnya kézírás, fáradékonyság (néha elalvás) tanulás vagy házi feladat írása közben, korpára emlékeztető lerakódás a szempillák között és a gyakran visszatérő árpa. A szemfáradtság tünetei mögött nagyon gyakran a szem töréshibái (myopia, hypermetropia, astigmia) állnak. Sok olyan páciens jelentkezik, akinek kis dioptriájú töréshibája van, ami valószínűleg nem derült volna ki, ha nem kényszerült volna egész nap a monitor előtt ülni.
Egy másik gyakori panasz, amit a modern kor „kütyüi” okoznak, a szemszárazság. Ennek oka, hogy a képernyő előtt elfelejtünk rendszeresen pislogni. „Egy perc alatt normálisan 20-22-szer pislogunk, olvasás közben csak 10-12-szer, míg a képernyő előtt ülve ez 7-8-ra csökken. A ritka pislogás során a szem felszínét borító könnyfilm felszakad, és a következő pislogás nem tudja kellő időben felfrissíteni a szemet.
– ismertette a szakember.
Dr. Ferencz-Hanke Jutka megnyugtatott, hogy nem kell rögtön elmenekülni a képernyő elől, hanem meg kell tanulni okosan beosztani a számítógép, laptop előtt töltött időt, és tudatosan viszonyulni a helyzethez. Fontos lenne, hogy tanuljunk meg tudatosan pislogni. Bár ez gyerekeknél nehézkes lehet, de ha a szülő figyel erre, akkor szép lassan megvalósítható. Másfelől figyelni kell arra, hogy a szemünk ne fáradjon el. Az angol szakirodalom erre a 20-20-20-as szabály alkalmazását javasolja, azaz hogy húszpercenként húsz másodpercig nézzünk legalább húszlábnyira (ez körülbelül hat méter). A szemorvos szerint ezt talán kicsit nehéz tanulás közben betartani, de
Ugyancsak fontos, hogy minimum 2-3 óránként felálljunk, sétáljunk egy kicsit, hogy a vérkeringésünk is megélénküljön. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább fejkörzésekkel fokozzuk a fej vérellátását.
Fotó: Haáz Vince
Az is fontos, hogy megteremtsük a megfelelő munkakörülményeket. Az orvos kifejezetten hangsúlyozta, hogy az íróasztalt ne tegyük az ablakkal szembe, amennyiben képernyőt helyeztük rá, mivel ilyenkor a szemből betóduló fény hunyorgásra kényszerít minket. A legideálisabb ilyenkor az oldalból történő megvilágítás. A képernyő fényerejét is megfelelően kell beállítani, mindenképpen nagyobb kell legyen, mint a helyiség fényerőssége, de azért nem szabad olyan nagy legyen, hogy hunyorgásra kényszerítsen.
A felnőtteknél ez gyakran azt jelenti, hogy egy laptop esetében érdemes valamire feltenni, és külön billentyűzetet használni, míg a gyerekek esetében fontos figyelni, hogy ne az asztallap magasságából kelljen hátrafeszített fejjel felfele nézzenek.
Fotó: Pixabay.com
Szemszárazságra utaló tünetek esetén műkönny használata javasolt. Ezeknél a termékeknél arra érdemes figyelni, hogy hialuronsavat tartalmazzanak, és tartósítószer-mentesek legyenek. Ne használjunk érösszehúzó anyagokat tartalmazó szemfrissítő készítményeket. Ezek azonnali hatása látványos (eltüntetik a szempirosságot), de hosszú távú használatuk káros lehet. Ugyancsak hasznos lehet az úgynevezett palming, amelynek lényege, hogy harminc másodpercig összesúrolt tenyereinket harminc másodpercre ráhelyezzük lehunyt szemeinkre, így kezeink melege segít szemizmainkat ellazítani.
A tanácsokon túl azt is hangsúlyozta a szemész szakorvos, hogy elhúzódó panaszok, kellemetlen tünetek esetén mindenképpen szakember felkeresése indokolt, aki a diagnózis felállítása után a megfelelő kezelést tudja ajánlani, és személyre szabott hasznos tanácsokkal lát el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!