Románvizsga: a javító szerint nem szempont az anyanyelv – mélyreható, rendszerszerű változást várnak a tanügyben

korábban írtuk

Enyhén nőtt az átmenési arány az érettségin – a Maros megyei javítókra panaszkodnak Háromszéken

A sikeresen érettségizők aránya két százalékkal, 67, 7 százalékról 69,7 százalékra nőtt – derült ki az óvások utáni, végleges vizsgaeredményekből. Kovászna megyében arra panaszkodnak, hogy a marosvásárhelyi javítók alulértékelték a háromszéki diákok román dolgozatait. 

Mindenkinek a pontosságra kell törekednie

Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a romándolgozatokat javító tanárok megőrzik-e objektivitásukat, amikor egy magyar anyanyelvű diák dolgozatát javítják, befolyásolja-e őket az, ha rájönnek, hogy a tanuló nem román nemzetiségű. Bogdan Rațiu, a vásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban is tanító tanár elmondta,

Azt, hogy az idén többen is elégtelent kaptak románból, azzal magyarázta, hogy változott a javítókulcs, de nem mondható szigorúbbnak vagy részrehajlónak a javítóbizottság. „Én is magyar diákokat tanítok a Bolyaiban, és én is izgultam az érettségi vizsga miatt, átéltem azt a stresszt, amit mindenki” – tette hozzá Bogdan Rațiu. Az írásbeli érettségin a tanuló felírja a nevét a dolgozat lapjára, de leragasztja, és az azt javító tanár nem láthatja, hogy kinek a dolgozatát javítja.

Hasonlóképpen járnak el az óvást követő újrajavításkor is – magyarázta érdeklődésünkre Mátéfi István, a Bolyai-gimnázium igazgatója, aki elmondta, a tanfelügyelőségen újból leragasztják a neveket, illetve az első javítást és az elsőre adott jegyet sem láthatja a következő javítóbizottság, így azok is a teljes objektivitás alapján osztályozhatnak. „Matematikatanárként többször javítottam én is vizsgadolgozatot.

Ha mégis megtörténik az, hogy egy-egy magyar anyanyelvű tanuló dolgozata román tanárhoz kerül, akkor a román kollégák segítséget szoktak kérni, ha valamit nem értenek” – magyarázta az igazgató, aki nem tapasztalt soha rosszindulatot román kollégái részéről.

Mélyreható változásra van szükség

„Nem várható javulás az érettségi eredményeket illetően, amíg a romániai oktatási rendszerben nem megy végbe mélyreható, rendszerszerű változás” – mondta Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakember. Bár közel négy százalékkal emelkedett a sikeresen érettségiző romániai magyar diákok aránya az óvások elbírálását követően, de még így is alacsonyabb az országos átlaghoz és a tavalyi vizsgaeredményhez viszonyítva.

Az oktatási minisztérium által hétfőn közzétett, az óvások utáni végleges vizsgaeredményeket tükröző kimutatásból kiderült, országos szinten két százalékkal, 67,7-ről 69,7 százalékra nőtt a sikeresen érettségizők aránya. A tárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkárságának közleménye szerint a 2017–2018-as tanév érettségi vizsgájának júniusban lezajlott írásbeli szakaszára 6012 magyar anyanyelvű diák iratkozott be; ez elmarad az előző évben részt vett 6292 magyar vizsgázó számától. Az idei, óvások utáni eredmények alapján a sikeresen vizsgázó magyar tanulók aránya 60,83 százalékra növekedett (óvások előtt a magyar diákok 56,95 százaléka vizsgázott sikeresen, 43 százaléka megbukott az érettségin),

korábban írtuk

A tavalyihoz és az országos átlaghoz képest is gyengébben szerepeltek idén a magyar diákok az érettségin

Közel négy százalékkal emelkedett a sikeresen érettségiző romániai magyar diákok aránya az óvások elbírálását követően, de még így is alacsonyabb az országos átlaghoz és a tavalyi vizsgaeredményhez viszonyítva.

Ferencz-Salamon Alpár rámutatott, bár a 2017–2018-as tanévben bevezették a sajátos, román nyelvet oktató tananyagot ötödik osztálytól, ennek eredményét csak akkor tudják mérni, amikor ezek a diákok elérik a 12. osztályt.

– magyarázta. Úgy véli, szintén nem lehet méltányos eredményt elérni, ha a szakközépiskolásoknak emelt szintű érettségi vizsgán kell helytállniuk, és őket ugyanolyan mércével mérik, mint az elméleti gimnáziumok tanulóit. Továbbá szintén problémának tartja a pedagógusok továbbképzésének hiányát, amely országos szintű hiányosság. Hozzátette, rendszeresen új kerettanterveket, új tananyagokat vezetnek be, és elvárják, hogy a pedagógus azonnal, gombnyomásra megfeleljen az új elvárásoknak.

– jegyezte meg. Ferencz-Salamon Alpár, aki szerint új tananyagok írása nem elegendő egy oktatási reformhoz, hanem azok módszertanába kell bevezetni a pedagógusokat egy egész ciklusra kiterjedően, tovább kell képezni a humánerőforrást ahhoz, hogy a változtatásoknak értelme legyen.

Nem vezet jóra a megyék közti „háború”

Annak kapcsán, hogy a románvizsga eredményei még gyengébbek lettek, mint a korábbi években, továbbá hogy miként vélekedik az óvások utáni nagy jegykülönbségekről, Ferencz-Salamon Alpár azt mondta, nem híve a konspirációs elméleteknek, ennek ellenére nem tartja kizártnak azt sem, hogy némileg lepontozhatták a diákokat. „Volt tanítványaim, akikről tudom, hogy jók voltak románból, most az érettségin éppenhogy megkapták az átmenőt.

– vetette fel a szakember. Hozzáfűzte, Marosvásárhelyre küldték a dolgozatokat javítani, azonban egy román anyanyelvű javító tanár nem tudja, hogyan értékelje a kisebbségi diákok dolgozatát, és valószínűleg szigorúbban javíthatott. Mátéfi István azt mondta, nem tesz jót a közösségnek, illetve a következő generációknak sem, ha a megyék vagy az iskolák között „háborút” indítanak.

– tette fel a kérdést az igazgató. Mátéfi úgy látja, hogy valóban voltak az óvások után változások, javulások, ami a jegyeket illeti, de nem annyira, hogy erre most valamilyen etnikumszempontú magyarázatot kelljen keresni.