Ioan Holendert, az egykori diáklázadás részvevőjét Florin Drăgan rektor faggatta
Fotó: Facebook/Universitatea Politehnica Timisoara
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
2026. október 30., 20:442026. október 30., 20:44
Az „1956–2026. The Courage to Demand Freedom” angol címet (Bátorság a szabadság követeléséhez) viselő eseményt abban az egykori diákétkezdében rendezték meg, ahol a fiatalok azokban a napokban, 70 évvel ezelőtt összegyűltek, és amely mára a történelem közvetlen emlékezete, valamint a szabadság, a demokrácia és a polgári felelősségvállalás európai perspektívái közötti párbeszéd terévé vált – derül ki az egyetem közleményéből, melyet az Agerpres hírügynökség idézett.
Ioan Holender, a temesvári egyetem egykori hallgatója és az 1956-os lázadás közvetlen résztvevője – azon kevés tanúk egyike, akik ma még beszélhetnek az akkori élményeikről – a történelem egy olyan lapját idézte fel, amelyet belülről ismer.
„Életem iránya azon a napon változott meg” – mondta az emigrálása után osztrák zenészként és bécsi operaigazgatóként hírnevet szerző Ioan Holender, felidézve a diákok találkozóját a Gépészmérnöki Kar amfiteátrumában, amely hamar szűknek bizonyult, majd a gyűlés áthelyezését az étkezdébe.
Felidézte az akkori társadalomban eluralkodó félelmet, amelyet nehéz elmagyarázni azoknak, akik nem éltek elnyomó rezsim nyomása alatt, valamint saját későbbi életútját: egyetemről való kizárását, Ausztriába történő távozását és a kudarcnak azt az érzését, amelyet egy ideig magában hordozott, mielőtt az élet egy kiemelkedő nemzetközi karrier felé vezette volna a Bécsi Állami Opera és a George Enescu Fesztivál igazgatójaként.
Balázs Péter, Magyarország volt külügyminisztere és az ország első európai biztosa annak az országnak a perspektíváját mutatta be, ahol kitört a temesvári diákmozgalmat is inspiráló antikommunista forradalom.
Emil Hurezeanu, azon hangok egyike, akik a Szabad Európa Rádió 1989 előtti adásaival ébren tartották a szabadság eszméjét, a szabadság jelentőségéről és törékenységéről beszélt.
A Temes megyei egykori parasztpárti képviselő, Teodor Stanca mérnök volt az első a diákok közül, aki felszólalt a több mint 2000 résztvevő előtt 1956. október 30-án.
„Mi voltunk az 1956-os generáció, »a szüleink gyermekei« voltunk, olyan szülőké, akik a második világháború lövészárkait maguk mögött hagyva, hazatérve egy idegen hatalom által megszállt országot találtak (...), akiket megfosztottak a maguk és elődeik vagyonától, akiket abszurd beszolgáltatási kvóták fizetésére köteleztek, ami után szinte semmijük sem maradt a családjuk fenntartására.
olyan szülőké, akikkel a kommunisták megtöltötték a börtönöket és a megsemmisítő táborokat országszerte” – nyilatkozta korábban Teodor Stanca az Agerpres hírügynökségnek a történelmi események 65. évfordulóján.
1956. október 30-án a rendőrség, a Securitate és a hadsereg behatolt az étkezdébe, és letartóztatott nyolc diákot a kezdeményező csoportból; őket kihallgatásra vitték, majd később elítélték. A többieket a kisbecskereki katonai táborba szállították. Október 31-én utcai tüntetés zajlott a letartóztatottak támogatására. A mintegy 1000 tüntetőből álló menetet a beavatkozó csapatok bekerítették, a diákokat teherautókra rakták és szintén Kisbecskerekre vitték – Teodor Stanca elmondása szerint.
A vádiratban „társadalmi rend elleni összeesküvés bűntette” szerepelt, ami 15 évtől halálbüntetésig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető. Később a kormány megváltoztatta a jogi minősítést, így a büntetések 5 és 10 év közötti börtönbüntetésre módosultak. Számos diákot kizártak az egyetemről. Közülük sokan ma már nem élnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
További öt évig a római katolikus egyház tulajdonában álló impozáns belvárosi ingatlanban működhet a nagyváradi Ady Endre Gimnázium és az Orsolya óvoda, miután a város önkormányzata a továbbiakban is fizeti a bérleti díjat.
Tiltakozik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes kezdeményezései ellen az RMDSZ háromszéki szervezete, és felszólítja az AUR politikusait, hogy foglalkozzanak Románia „valódi problémáival”.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Négy kerékpáros-turisztikai útvonalat jelöltek ki a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban. A cél a turisták biztonságának növelése és a természetes élőhelyek védelme.
„Halottak napjához közeledve már háromnyelvű helységnévtábla jelöli a Házsongárdi temető bejáratát. Méltó emlékezés és fontos lépés történelmi, kulturális örökségünk ápolásában” – jelentette be csütörtökön a közösségi oldalon Oláh Emese.
Vadászfegyverrel halálosan meglőttek egy 45 éves nőt szerda este a Máramaros megyei Havasmezőn. A feltételezett elkövető állítása szerint vadállatnak nézte az áldozatot – közölte csütörtökön a megyei rendőrség.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!