2013. január 29., 07:522013. január 29., 07:52
A szervezet tegnap közleményben adott hangot felháborodásának Tamás Sándornak egy sajtótájékoztatón tett kijelentései miatt.
A tanácselnök ekkor azt mondta: nincs vitája a „bennszülött” románokkal, azokkal vitázik, akiket a Szekuritáté költöztetett be a régióba, és ott interetnikus feszültséget szítanak. A Fórum vezetõje, Ioan Lăcătuşu – akirõl Háromszéken az hírlik, hogy annak idején õt bízta meg a Román Kommunista Párt az elrománosítás összehangolásával – közleményében kifejti, a magyar politikus kijelentésével diszkriminálta a románokat saját országukban, hiszen mesterséges kritériumok alapján, anakronisztikusan felosztja az országot. A közlemény leszögezi: Tamás Sándorra és más magyar vezetõkre is jellemzõ, hogy „nem szeretik a gerinces románokat, akik jól ismerik az ország történelmét, az elszékelyesített területét is, hanem inkább a multikulturális románokat kedvelik, akik partnereik a szeparatizmusban”. Tamás Sándor ugyanis a nemzeti jelképek kölcsönös tiszteletére vonatkoztatva mondta a románok által kifogásolt mondatot.
A prefektúra alkalmazottai egyébként tegnap eltávolították az épület elé kihelyezett SIC-tábla elõl a megrongált román zászlót. Mint arról beszámoltunk, a román kisegyesülés alkalmából felállított trikolórt szombatról vasárnap virradó éjszaka ismeretlen tettesek két helyen felhasították, a rendõrség a nemzeti szimbólumok rongálása miatt indított vizsgálatot az ügyben. Codrin Munteanu prefektus leszögezte: Tamás Sándor és Antal Árpád az erkölcsi felelõs a bûntettért. Tamás Sándor a Krónika megkeresésére elmondta, a Kovászna és Hargita Megyei Románok Fórumának közleményére nem kíván reagálni, de a zászló megrongálóit a térfigyelõ kamerák segítségével azonosítani lehet. A tanácselnök azt sem tartja kizártnak, hogy Munteanu újabb provokációjáról van szó, aki így akarja tovább szítani az interetnikai feszültségeket.
A történésekre Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára blogbejegyzésben reagált, amelyben leszögezi: Romániában nincs kisebbségbarát román politikus, a nemzeti kisebbségi kérdéshez való viszonyulásuk attól függ, hogy éppen milyen viszonyban vannak az RMDSZ-szel. „Úgy látják, hogy egy kisebbségi jog kevesebbet jelent a többségnek, azt képzelik, hogy amit mi, magyarok kérünk, azt tõlük, a többségi nemzettõl kell elvenni. Súlyosan tévednek!” – olvasható a bejegyzésben. Kovács Péter szerint sokat kell még dolgozni ahhoz, hogy a kérdésben szemléletváltás következzék be.
Mint ismeretes, Kovászna megyében hónapok óta folyik a vita a székely jelképek használatáról. Ez azzal kezdõdött, hogy Codrin Munteanu prefektus májusi kinevezése óta 18 pert indított a székely jelképek és a magyar nyelvhasználat ellen.
| A székely zászló kitűzésére kéri a magyarországi településeket a budafoki, XXII. kerületi önkormányzat, szolidaritásuk jeleként. Az önkormányzat közleményben tudatta, hogy Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP) polgármester és Németh Zoltán (Fidesz) országgyûlési képviselõ szolidaritást vállal a székelyföldi településekkel szimbólumaik szabad használatáért folytatott küzdelmükben. A kerület február 5-én tűzi ki a székely zászlót a városházára, határozatlan idõre. A kerület felhívást intézett a többi magyarországi településhez, amelyben arra kéri õket: vállaljanak szolidaritást a székelyföldi polgármesterekkel és valamennyi erdélyi magyarral, hogy érezzék, nemcsak a paragrafusokban él a nemzeti összetartozás. |
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.