Román emlékmű lett a magyar sírkőből

Sántha Imre Géza muzeológus, történész-művészettörténész Előpatak múltjával is foglalkozik.

Elmondása szerint főleg a fürdőélet múltja érdekli: sokat fotózta az elmúlt 15 évben az egykori üdülőhely romba dőlt épületeit, illetve a magyar katolikus temetőt is.

Az emlékművel márciusban, kerékpározás alkalmával találkozott először: feltűnt neki, hogy csak a román hősöknek állít emléket, annak ellenére, hogy a környéken mások is meghaltak, amikor a nem messze húzódó román–magyar határ „összeomlott”.

Megdöbbenve vette észre, hogy az emlékmű maga tulajdonképpen egy sírkő – ennek felületére helyezték rá a márványkeresztet és az emléktáblát.

Találkozott már a sírkővel

Sántha Imre Géza úgy emlékszik, látta már a sírkövet a helyi katolikus temetőben, de korábbi fotói között sajnos nem talált róla képet. Az újonnan felállított emlékművön, a kereszt alatt gyengén látszanak az Erzsébet keresztnevű elhunyt születésének és halálának évszámai, amit már nem lehet kiolvasni.

Véleménye szerint ez a sírkő mindenképpen a huszadik század első negyedéből származhat, megközelítőleg az 1920-as évekből. Az emlékművet kutatásai alapján 2013 végén emelhették, talált is erre utaló információkat a helyi román sajtóban.

A HVIM közleménye alapján nem egyedi az eset, hogy magyar sírköveket hamisítanak és rongálnak meg, korábban Sósmezőn történt ehhez hasonló eset, amikor több magyar sírkőről távolították el a magyar neveket, majd amatőr módon román neveket véstek rá helyettük. A szervezet a kormányon levő RMDSZ-t kéri, hogy orvosolják a problémát.

Markó Attila: meg kell ismerni a tényeket

Markó Attila parlamenti képviselő a Székelyhon hírportál megkeresésére elmondta, jogellenes cselekményről van szó, ha valóban csak úgy kiemelték a sírkövet a temetőből, viszont minden emlékmű állításához engedélyek kiváltására van szükség.

„Elsősorban azt kellene megtudni, kinek a kérésére készítették és milyen engedélyekkel rendelkezik az illető” – mondta Markó Attila, hozzáfűzve, akkor lehet orvosolni a problémát, ha kész tények vannak, mert az is előfordulhat, hogy az elhunyt családja engedélyezte a sírkő használatát. A felelősség mindenképpen az emlékművet állíttatókat terheli.

A parlamenti képviselő hozzátette, ha valóban bebizonyosodik, hogy illegális módon állították az emlékművet és nincsenek rendben az építést engedélyező papírok, akkor valóban lépni kell, mert a probléma „felháborító mind kegyeletsértés, mind nemzeti ügy szempontjából”.