2010. február 11., 09:272010. február 11., 09:27
Egy hollandiai és két erdélyi cigány szervezet versenyt hirdet a hazai polgármesterek körében, melynek célja kideríteni, melyik településen él és tevékenykedik a leginkább romapárti elöljáró. A hollandiai Spolu Alapítvány, a kolozsvári Roma Közösségek Erőforrási Központja (CRCR) és a marosvásárhelyi Ifjú Romák Klubja (CTR) négypontos kérdőívet készül kiküldeni az önkormányzatoknak.
A szervezők március elsejéig többek között arra szeretnének választ kapni, hogy a városi és községi elöljárók eddig milyen tevékenységeket szerveztek a település roma lakosságának, mit tettek és tesznek annak érdekében, hogy javuljon a cigányság helyzete. A versenyre benevező polgármestereknek két nyomós érvet is fel kell sorakoztatniuk, melynek alapján úgy vélik, hogy érdemesek a vetélkedő megnyerésére. Az első helyezett egyébként díjban is részesül: a leginkább romabarát polgármester meghívást kap az európai cigányság április 8-i, cordobai találkozójára.
Kérdésünkre, hogy a szervezők miként látják egy romabarát polgármester robotképét, Kővári Szabó Roberta, a marosvásárhelyi Ifjú Romák Klubjának vezetője kifejtette: odaadást és együttműködési hajlamot várnak el egy igazán jó elöljárótól. „Nem attól lesz romabarát egy magyar vagy román polgármester, hogy időben kiosztja a szociális támogatást. Ennél sokkal többre van szükség: fogadja el a településen élő cigányságot, mutasson érdeklődést a közösség gondjai iránt, és próbáljon megoldást találni ezekre” – sorolta az elvárásokat Kővári Szabó Roberta. A román kormány mellett a nemzeti kisebbségek gondjainak tanulmányozására létrehozott intézet alelnöke, Hetea Eszter úgy vélte, a román és magyar elöljárók pozitív hozzáállására azért is szükség van, mert a különböző intézményekben dolgozó romák a legtöbb esetben sokkal inkább munkaadójukat, mintsem a saját közösségüket képviselik.
A Krónika arra is kíváncsi volt, hogy azoknak a székelyföldi településeknek az elöljárói, ahol meghatározó roma közösség él, mennyire tartják esélyesnek magukat a kiírt versenyben. Katona Mihály, a sóvidéki Korond polgármestere úgy véli, a településen élő mintegy 1800 cigány legalább 80 százaléka elégedett lehet vele.
„Én a cigányokat is emberszámba veszem. Amikor valaki valamilyen gonddal az önkormányzathoz fordul, nem nézem, hogy az magyar vagy cigány, hanem problémájára megoldást keresek” – fejtette ki az elöljáró. Hozzátette: legutóbb karácsonykor találkozott a helyi roma közösséggel, amikor jelenlétével megtisztelte a baptista gyülekezet ünnepi istentiszteletét. Kollégája, a Brassó megyei Apáca elöljárója, Bölöni Gyula is úgy érzi, elnyerte a helyi cigányság bizalmát.
„Egy olyan községben, amelynek szinte hatvan százalékát a cigányság képezi, senki nem lehet polgármester úgy, hogy semmibe veszi ezt a közösséget” – nyilatkozta. Bölöni továbbá elmondta, hogy 1996-tól, amióta különböző tisztségekben közösségi munkát végez, a romatelepen sikerült kiépíteni a villany, víz- és csatornahálózatot. A tervek szerint még idén nekifognak a telep utcáinak aszfaltozásához. A polgármester külön büszke arra, hogy az utóbbi években sikerült teljesen viszszaállítania az etnikumok közötti békét, a négy évvel ezelőtti konfliktus óta nyugalom honol a községben.
Ezzel szemben Ráduly György, Marosszentanna polgármestere meg van győződve arról, hogy egy ilyen versenyben számára csak az utolsó hely jutna. „Nem vagyok nagy romabarát – látta be lapunknak az RMDSZ-es elöljáró. – Nem is lehetek, amikor Szentannán olyan igényekkel állnak elő, amelyek nem teljesíthetők.
Az itteni romák csak a segélyt követelik, dolgozni nem akarnak érte. Nos, ilyen feneketlen zsákkal én nem rendelkezek”. Ráduly szerint mindez nemcsak a cigányság hibája, hanem az előző községvezetésé is. Mint mondta, az előző elöljáró különböző juttatásokhoz szoktatta a marosszentannai cigányokat, amiért nem kért egyebet, csak a szavazatukat.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.