Robert C. Castel szerint világrendszerváltás zajlik körülöttünk, mindenre fel kell készülni

Arra a kérdésre, hogy mikor érhet végre az ukrajnai háború, Robert C. Castel kifejtette: a kezdetektől úgy látja, hogy Ukrajna ezt a háborút elvesztette •  Fotó: Gazda Árpád

Arra a kérdésre, hogy mikor érhet végre az ukrajnai háború, Robert C. Castel kifejtette: a kezdetektől úgy látja, hogy Ukrajna ezt a háborút elvesztette

Fotó: Gazda Árpád

Az ukrajnai és izraeli háború azt jelzi, hogy körülöttünk nem világrendváltás, hanem világrendszerváltás zajlik, amikor az egyes játékosok azt sem tudják egymásról, hogy milyen játékot játszanak. Van, aki sakklépéseket tesz, de a másik ultizik, vagy Go-t játszik. A gondolatot Robert C. Castel aradi származású izraeli biztonságpolitikai szakértő fejtette ki a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karának Mátyás király termében, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett pódiumbeszélgetésen. A szakértő szerint az ilyen időkben az országok vezetőinek minden irányba figyelniük kell, de az egyén, a családok, és a települések szintjén is érdemes mindenre felkészülni.

Gazda Árpád

2024. augusztus 20., 19:582024. augusztus 20., 19:58

2024. augusztus 20., 20:162024. augusztus 20., 20:16

Robert C. Castelt Szenkovics Dezső, az egyetem kolozsvári karának dékánja kérdezte elsősorban a két konfliktuszóna: Ukrajna és Izrael helyzetéről, de a közönség is kérdéseket tehetett fel a kedd délutáni beszélgetés végén. A biztonságpolitikai szakértő elragadó stílusban fejtette ki a zsúfolásig megtelt előadóteremben: régebben világrendváltások voltak, amelyek során minden fél ugyanazt a stratégiai játékot játszotta, most viszont világrendszerváltást vizionált, amikor az sem világos, hogy ki milyen játékot játszik.

Az ukrajnai háború legújabb fejleményéről – hogy Ukrajna mintegy 10 ezer négyzetkilométer orosz területet foglalt el Kurszk térségében – Castel elmondta: az ukrán hadsereg ezúttal „minden hangszeren összehangoltan játszik”, de érthetetlen, hogy mi a stratégia a harci cselekmények mögött.

Összehasonlításképpen elmondta, a tavalyi ukrán ellentámadásban épp fordítva történt. Akkor világos volt a stratégiai cél: előrehatolni az Azovi tengerig és elvágni az orosz utánpótlási vonalakat, a kivitelezés viszont rendkívül gyengén sikerült. Úgy vélte, az ukrán hadsereg által most elfoglalt terület mintegy tizenketted része annak, amit Oroszország foglalt el Ukrajnából, és rendkívül nehezen lesz megtartható az ukránok által.

•  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Fotó: Gazda Árpád

Szerinte afféle portyázó hadviselésnek kell tekinteni az ukrán offenzívát. Arra nem látott esélyt, hogy ezzel a tárgyalóasztalhoz kényszerítse az orosz vezetést.

Kételyeit fejezte ki a Wall Street Journal azon értesülésével kapcsolatban, amely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudtával egy hattagú kommandó robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket. Úgy vélte, egy ilyen akciósikeréhez nem hat, hanem 1600 ember együttműködésére van szükség alapos titkosszolgálati háttérrel. Megállapította: a cikkben egyetlen konkrét adat van, az is elhibázott. A búvároknak nem három órát, hanem jóval kevesebbet kell várniuk a merülés után a nyomáskiegyenlítődésre.

Arra a kérdésre, hogy mikor érhet végre az ukrajnai háború, kifejtette: a kezdetektől úgy látja, hogy Ukrajna ezt a háborút elvesztette. Csak az a kérdés, hogy kiütéssel vagy pontozással veszít.

Ha kiütéses vereség lesz, akkor az ukrán államiság megmaradása is megkérdőjeleződik, a pontozásos vereség egy sor lehetőséget megnyit számára.

Robert C. Castel úgy vélte: ebben a helyzetben Európának el kellene döntenie, hogy mit szeretne elérni. Lehetségesnek tartotta egy osztrák forgatókönyv megvalósulását, amelyben Ukrajna területén egy pufferzóna keletkezik. Szerinte a nyugati világnak ez lenne jobb. De egy koreai forgatókönyv megvalósulását is lehetségesnek tartotta, amelyben a nyugati országok és Oroszország között egy olyan kemény határ jön létre, amilyen a két Korea között van. Úgy vélte: Európának el kellene döntenie, hogy melyik forgatókönyv megvalósulását szeretné elérni, és ebből kellene visszaszámolnia a döntéseit.

A biztonságpolitikai szakértőt Szenkovics Dezső, az egyetem kolozsvári karának dékánja kérdezte elsősorban a két konfliktuszóna: Ukrajna és Izrael helyzetéről •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

A biztonságpolitikai szakértőt Szenkovics Dezső, az egyetem kolozsvári karának dékánja kérdezte elsősorban a két konfliktuszóna: Ukrajna és Izrael helyzetéről

Fotó: Gazda Árpád

Az izraeli háború kapcsán elmondta: tavaly ő maga is részt vett a Hamász támadása után a holttestek összegyűjtésében, és a háború füst- és hullaszagát őrizte meg leginkább az emlékezetében. Megjegyezte: megjárt már pár háborút, de egyik sem volt a mostanihoz mérhető.

Szerinte „a nácik a haláltáborokban humánusak voltak” a Hamasz harcosaihoz képest. A legalapvetőbb emberi normák omlottak össze a 2023 október 7-i támadásban.

Úgy vélte, ha az ellencsapást azzal az intenzitással folytathatta volna Izrael, ahogy elkezdte, ma már vége lenne a háborúnak. Ahhoz azonban, hogy minimalizálják a katonák elvesztésének a kockázatát, és a palesztin civil áldozatok számát, csökkenteni kellett a tempót. Úgy vélte, ezen a fronton is elhúzódó háborúra kell számítani. Szerinte nem volt értelme a halottaknak, ha mind Izrael, mind pedig a palesztinok számára nem lesz jobb politikai jövő a háború után. Ehhez azonban elengedhetetlennek tartotta a Hamász teljes felszámolását. Ha ez nem történik meg, 5-6 év múlva újabb háborúra lehet számítani. Szerinte a palesztinok akkor remélhetnek autonómiát, ha Izrael elpusztítja a Hamászt.

Hülyeségnek titulálta a demokrata amerikai kormányzatnak azt a tézisét, hogy béke lesz a közel-keleten, ha békét köt Izrael a palesztinekkel. Szerinte ugyanis

az alapvető problémát az okozza a térségben, hogy 1979 óta Irán regionális hatalommá kíván válni, és megpróbálja kiszorítani az Amerikai Egyesült Államokat, és tűzgyűrűbe vonni szövetségesét, Izraelt.

Úgy vélte: ha nem Donald Trump győz az amerikai választásokon, sok jóra nem lehet számítani a közel-keleten. Szerinte drámai fordulatot venne a térség története, ha Iránnak sikerülne előállítani az atombombát.

•  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Fotó: Gazda Árpád

A térség Izrael melletti másik katonai erejére, vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: Törökország kutyaszorítóban van. Úgy vélte: Recep Tayyip Erdogan helyesen mérte fel, hogy minden irányba figyelnie kell, de azt már nem tudta eldönteni, hogy melyik irányba akar elindulni. Így minden irányba fordult, de mindenkivel összeveszett, így intő példává vált, hogy hogyan lehet rosszul eljárni.

Úgy vélte: a két háború közül a közel-keletinél nagyobb az eszkaláció kockázata, az orosz-ukrán háborúban nem látszik olyan küszöb, amilyen az iráni atombomba előállítása lenne.

Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk egyszerű szemlélőként, azt a bölcseletet idézte: „ha meg akarod váltani a világot, előbb rakj rendet a szobádban”. Úgy vélte: fel kell készülni mindenre mind az egyén, mind a család, mind a települések szintjén. Azt is említette, hogy az egyének a szavazatukkal alakíthatják az események menetét. Azt tanácsolta, hogy olyan politikusokra szavazzanak, akik nem elvont főneveket használnak a beszédeikben, hanem konkrétumokat mondanak, konkrét problémákat oldanak meg határidőre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt