Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Törvénytelen a minisztériumi rendelet, amely alapján a magyar tanítóknak nem akarják kifizetni a pluszórákat, szembemegy a tanügyi törvény betűjével és szellemével is – szögezte le a Krónika megkeresésére Szabó Ödön. Az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa kifejtette, ezt írásban és a soron következő egyeztetések során is jelezni fogják a tanügyminisztériumnak.
2018. október 06., 10:272018. október 06., 10:27
Amint arról beszámoltunk, Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen, végül „kivédett” csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást – erősítették meg a Krónikának főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok. A fondorlatos „csavarokat” tartalmazó intézkedés azt a jól ismert célt szolgálja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkrimináló miniszteri rendelet, bíróságra kerülhet az ügy.
Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen – végül kivédett – csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkriminá
Szabó Ödön a júliusi intézkedés kapcsán lapunkkal közölte:
A szövetség politikusai abban bíznak, hogy egyeztetések során sikerül rendezni a kérdést, hiszen tavasszal volt már egy próbálkozás a minisztérium részéről, hogy a többletórákat töredékállásokká alakítsa át – azt is sikerült megakadályozni.
Szabó Ödön elmondta, ezzel párhuzamosan megsürgetik a parlamentben annak a törvénypontosítási javaslatuknak az elfogadását, amely az „amúgy is világos törvényt” még egyértelműbbé teszi: a többletórákért jár a pluszpénz. A Bihar megyei parlamenti képviselő felelevenítette, hogy évekig a magyar tanítók annyi pénzt kaptak, mint román társaik, noha többet dolgoztak. Először 2005-ben miniszteri belső szabályozással sikerült rendezni ezt a kérdést, 2007-ben újra, majd 2011-ben törvényi szintre emelték, bekerült a tanügyi törvénybe, hogy a két kerettanterv közötti különbözetet jelentő pluszórákat ki kell fizetni a kisebbségi tanítóknak.
Idén tavasszal már volt egy próbálkozás, amellyel Kolozs megyében töredékállássá akarták átalakítani a pluszórákat. Akkor az értelmezési viták lezárása érdekében az RMDSZ benyújtott egy pontosítást, miszerint ezeket a többletórákat nem kell állássá átalakítani, hanem bele kell foglalni a bérezési dokumentumokba, és ki kell fizetni. A tanügyi törvény módosításait – többek között ezt a pontosítást is –, a parlament mindkét háza elfogadta, ám Klaus Johannis államfő alkotmányossági óvást emelt.
Szabó Ödön
Fotó: RMDSZ
„Az alkotmánybíróság ezt a cikkelyt alkotmányosnak találta, ám mivel egy másikkal kapcsolatban aggályok merültek fel, visszaküldte a parlamentnek az egész módosítást.
– szögezte le Szabó Ödön. Hangsúlyozta, a kifizetést szabályozó, 4165-ös számú tanügyi rendelet nemcsak törvénytelen, hanem ellentmondásokat is rejt, hiszen a „körtét hasonlítja össze az almával”, azaz a román tanítók kerettantervét a magyar tanítók tulajdonképpen ledolgozott óraszámával, holott vagy a két kerettantervet, vagy a ledolgozott órákat kellene párba állítani.
Szabó Ödön kérdésünkre kifejtette, a rendelet ellentmondásaira eddig azért nem derült fény, mert az órabér a vakációban nem jár, aztán szeptemberben okafogyottá vált az inkriminált, és azóta visszavont újabb rendelet miatt, amely értelmében román szakos tanárokra bízták a magyar kisdiákok tanítását.
– szögezte le a képviselő. „A minisztérium huncutul nem is adott ki belső rendelkezést arról, miként kell értelmezni a júliusi rendeletet, egyszerűen letiltotta ezeknek az óráknak a kifizetését az EDUSAL számítógépes bérezési programban” – mutatott rá Szabó Ödön.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás