Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Törvénytelen a minisztériumi rendelet, amely alapján a magyar tanítóknak nem akarják kifizetni a pluszórákat, szembemegy a tanügyi törvény betűjével és szellemével is – szögezte le a Krónika megkeresésére Szabó Ödön. Az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa kifejtette, ezt írásban és a soron következő egyeztetések során is jelezni fogják a tanügyminisztériumnak.
2018. október 06., 10:272018. október 06., 10:27
Amint arról beszámoltunk, Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen, végül „kivédett” csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást – erősítették meg a Krónikának főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok. A fondorlatos „csavarokat” tartalmazó intézkedés azt a jól ismert célt szolgálja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkrimináló miniszteri rendelet, bíróságra kerülhet az ügy.
Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen – végül kivédett – csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkriminá
Szabó Ödön a júliusi intézkedés kapcsán lapunkkal közölte:
A szövetség politikusai abban bíznak, hogy egyeztetések során sikerül rendezni a kérdést, hiszen tavasszal volt már egy próbálkozás a minisztérium részéről, hogy a többletórákat töredékállásokká alakítsa át – azt is sikerült megakadályozni.
Szabó Ödön elmondta, ezzel párhuzamosan megsürgetik a parlamentben annak a törvénypontosítási javaslatuknak az elfogadását, amely az „amúgy is világos törvényt” még egyértelműbbé teszi: a többletórákért jár a pluszpénz. A Bihar megyei parlamenti képviselő felelevenítette, hogy évekig a magyar tanítók annyi pénzt kaptak, mint román társaik, noha többet dolgoztak. Először 2005-ben miniszteri belső szabályozással sikerült rendezni ezt a kérdést, 2007-ben újra, majd 2011-ben törvényi szintre emelték, bekerült a tanügyi törvénybe, hogy a két kerettanterv közötti különbözetet jelentő pluszórákat ki kell fizetni a kisebbségi tanítóknak.
Idén tavasszal már volt egy próbálkozás, amellyel Kolozs megyében töredékállássá akarták átalakítani a pluszórákat. Akkor az értelmezési viták lezárása érdekében az RMDSZ benyújtott egy pontosítást, miszerint ezeket a többletórákat nem kell állássá átalakítani, hanem bele kell foglalni a bérezési dokumentumokba, és ki kell fizetni. A tanügyi törvény módosításait – többek között ezt a pontosítást is –, a parlament mindkét háza elfogadta, ám Klaus Johannis államfő alkotmányossági óvást emelt.
Szabó Ödön
Fotó: RMDSZ
„Az alkotmánybíróság ezt a cikkelyt alkotmányosnak találta, ám mivel egy másikkal kapcsolatban aggályok merültek fel, visszaküldte a parlamentnek az egész módosítást.
– szögezte le Szabó Ödön. Hangsúlyozta, a kifizetést szabályozó, 4165-ös számú tanügyi rendelet nemcsak törvénytelen, hanem ellentmondásokat is rejt, hiszen a „körtét hasonlítja össze az almával”, azaz a román tanítók kerettantervét a magyar tanítók tulajdonképpen ledolgozott óraszámával, holott vagy a két kerettantervet, vagy a ledolgozott órákat kellene párba állítani.
Szabó Ödön kérdésünkre kifejtette, a rendelet ellentmondásaira eddig azért nem derült fény, mert az órabér a vakációban nem jár, aztán szeptemberben okafogyottá vált az inkriminált, és azóta visszavont újabb rendelet miatt, amely értelmében román szakos tanárokra bízták a magyar kisdiákok tanítását.
– szögezte le a képviselő. „A minisztérium huncutul nem is adott ki belső rendelkezést arról, miként kell értelmezni a júliusi rendeletet, egyszerűen letiltotta ezeknek az óráknak a kifizetését az EDUSAL számítógépes bérezési programban” – mutatott rá Szabó Ödön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás