RMDSZ-SZKT: több szavazat kell a szövetségnek, nehéz kampány jön

 A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) zilahi ülésén tartott politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor friss szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta, ha holnap tartanák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számíthatna, és ezzel átlépné az ötszázalékos választási küszöböt.

„Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei képviselőjelölt-listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk tenni” – jelentette ki az elnök. Kelemen Hunor megjegyezte, azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint a korábbiaknál nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is számít.

Az RMDSZ elnöke megjegyezte, „Tőkés László pártja és Szász Jenő pártja” korábban azt hangoztatta, hogy csak a helyhatósági választásokon kíván versenybe szállni az RMDSZ-szel, és a parlamenti választásokon nincs szükség magyar–magyar versenyre. Hozzátette, most viszont e kis pártok azokban a szórványmegyékben is jelölteket állítanak, amelyekből még az RMDSZ-nek sem sikerült képviselőt bejuttatnia a parlamentbe. Kelemen Hunor azt az értesülését is megosztotta, hogy Tőkés László is jelöltként száll be a parlamenti választások versenyébe.

Lapunk értesülései szerint egyébként az EMNP berkeiben konkrétan felvetődött Tőkés választásokon való megméretkezésének kérdése. Az ügyben azonban az alakulat országos elnökségének holnapi ülésén születik döntés, amikor a testület határoz a megyei és regionális szervezetek által felterjesztett képviselő- és szenátorjelöltek személyéről. „Miután az RMDSZ többször elutasította az EMNP-nek a választásokon történő közös indulást célzó kezdeményzését, örülnénk, ha a szervezetek autonómiáját tiszteletben tartva a Kelemen Hunor vezette alakulat nem szabná meg a néppártnak, kit indítson, illetve kit ne a decemberi megmérettetésen” – nyilatkozta az ügyben kérdésünkre Demeter Szilárd, Tőkés László erdélyi irodavezetője.

Kelemen Hunor eközben azon óhajának is hangot adott, hogy az SZKT-ülés legyen az utolsó alkalom, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. „Nekünk a választók fele kell fordulnunk, és azokat kell meggyőznünk, akik valami miatt elbizonytalanodtak, akik otthon maradnának” – tette hozzá. Elmondta, október ötödikén zárul a jelöltállítás folyamata, de az már most látszik, hogy a szövetségnek több új képviselő- és szenátorjelöltje van, mint az utóbb választások bármelyikén. Az elnök szerint szükség van a fiatalításra, de azoknak a tapasztalatára is, akik az elmúlt húsz évben képviselték a szövetséget a politikai küzdőtéren.

Alternatív helyett mentőöv

Az alternatív választási küszöb (három szenátori kerület és hat képviselői kerület megnyerése) nem alternatíva az RMDSZ számára, jelentette ki Kelemen Hunor. „Aki erről beszél, azt legyőzte a kishitűség, aki ezt mondja, az képviselet nélkül hagyná mindazokat a magyarokat, akik a Székelyföldön kívül élnek” – hangoztatta. A szövetségi elnök pénteki zilahi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, az RMDSZ csak mentőövként veszi számításba az alternatív küszöböt, az ötszázalékos küszöb átlépésére készül. Kifejtette, a választási törvény többféleképpen is értelmezhető. A szűk értelmezése esetén az alternatív küszöbbel bejutott pártok nem vesznek részt a szavazatok visszaosztásában, e pártoknak csak azok a jelöltjei szereznek mandátumot, akik kerületükben megszerezték a szavazatok több mint felét. „A hat-három számunkra csak mentőöv. Aki a mentőövet akarja, az a merjünk kicsik lenni gondolat bűvkörében él” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Markó: nincs alternatíva

Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak erős, nagy létszámú, jól felkészült és egységes parlamenti képviseletre van szüksége, hiszen az elkövetkező időszak döntő lesz az egész ország demokratikus berendezkedése, de az etnikai viszonyok, az etnikumok helyzete és a magyarság jogai szempontjából is. Rámutatott, Romániában nagy a visszarendeződés veszélye, és ez a magyar közösség helyzetét is közvetlenül érinti. „Az erős RMDSZ-képviseletre nincs alternatíva” – jelentette ki Markó. Borbély László, a szövetség politikai alelnöke eközben a szövetség erejét hangsúlyozta. „Az RMDSZ erős, és ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bár ellenzékben van, sikerült megoldania a Marosvárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának problémáját” – fogalmazott Borbély.

Tánczos Barna volt államtitkár a székelyföldi frakció képviseletében az erdélyi magyarság egységéről beszélt: „Nem csak Székelyföldről szól az erdélyi magyar egység és képviselet, a szórványban élő magyaroknak szükségük van a tömbben élők támogatására. Nagy veszély fenyegeti a szórványmegyéket, de azokat a régiókat is, ahol most többségben vagyunk. Székelyföldön nem az a tét, hogy megszerezzük a szenátori, képviselői helyeinket, hanem az, hogy újból erős parlamenti képviselete legyen az egész magyarságnak” – fogalmazott.

Magyarországra is figyelni kell

Sógor Csaba EP-képviselő felszólalásában a Magyarországot és Romániát ért nemzetközi kritikára is kitért. „Amikor Magyarország kérdésében felszólalunk, védjük vagy éppen bíráljuk őket, önös érdek is vezérel, mert ha gyenge az anyaország, az bennünket, erdélyi magyarokat is gyengít. Sokat beszélünk mostanában arról, hogy jó-e magyarnak lenni Európában? Mi európai erdélyi magyarok vagyunk, nekünk Romániának és Magyarországnak is példát kell mutatnunk” – vélekedett Sógor.

Az SZKT-n megválasztották a kampányfőnököt is Kovács Péter főtitkár személyében. Újjáalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa is, a székelyföldi, partiumi és belső-erdélyi regionális tanácsok elnökégi tagjaiból álló testület ismét Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választotta elnökévé.