Szabó Ödön cáfolta a román civil szervezetek által sugallt értelmezést, miszerint a módosítás célja az lenne, hogy az RMDSZ kivonja magát az elszámoltatás alól. (Archív felvétel)
Fotó: RMDSZ
Az RMDSZ célja a hatályos törvények közötti ellentmondások felszámolása volt azzal a módosító indítvánnyal, amelyet az átláthatósági törvényhez nyújtott be, és amely kapcsán román civil szervezetek azzal vádolták meg a szövetséget, hogy ki akarja vonni magát az átláthatósági jogszabály hatálya alól – jelentette ki a Krónikának csütörtökön Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő.
2021. március 19., 09:032021. március 19., 09:03
2021. március 19., 09:502021. március 19., 09:50
A nagyváradi honatya, aki beterjesztőként jegyzi a módosító javaslatokat, lapunknak elmondta: összesen négy jelentősebb témában nyújtottak be módosító javaslatokat a 2001/544-es törvényhez, amely a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosítja, és amelynek a módosítása jelenleg folyamatban van a parlamentben. Mint kifejtette, egy javaslatcsomagról van szó, amely a törvény több, mintegy 11 pontját érinti, és ezek egy részét a módosításokat tárgyaló művelődési bizottság is elfogadta. „Ezek voltak azok a pontok, amelyeket nem politizáltak túl a médiában” – magyarázta Szabó.
A problémás téma ugyanakkor a közhasznúságra vonatkozik. Az átláthatósági törvény azt mondja ki, hogy a közhasznú, magánjogi intézményekre vonatkozik. „Romániában a magánjogi közhasznúságra vonatkozó címet egy procedúra alapján lehet megkapni. Ezt egy 1994-es törvény szabályozza.
– szögezte le a honatya.
Kiemelte: a közhasznúsági státus eléréséhez azért szükséges kormányhatározat, mert az a kötelezettségek mellett a már említett jogokkal is jár. Kérdésünkre kifejtette: ezek a többi civil szervezethez képest többek között pályázaton kívüli önkormányzati támogatási lehetőségeket jelentenek.
Szabó elmondta: az RMDSZ-nek megfelelne az átláthatósági törvény olyan módosítása, hogy a közhasznúsági törvény alapján a közhasznú magánjogi intézmények megkapják ezeket a jogosultságokat. Az azonban, hogy homályos maradjon a törvény, és csak a kötelezettségeket vonatkoztassák az érintett intézményekre, a jogosultságokat nem, nem. Szabó szerint a másik alternatíva a közhasznúsági törvény módosítása lenne, mivel jelenleg a két jogszabály nincs összhangban egymással.
– hangsúlyozta Szabó. Kérdésünkre elmondta, bár a többi témakörben benyújtott módosításokból többet is elfogadott a képviselőház művelődési bizottsága, ebben az esetben maradt az eredeti, általa homályosnak tartott megfogalmazásnál. Ugyanakkor a szöveg a továbbiakban még módosulhat.
Szabó Ödön cáfolta a román civil szervezetek által sugallt értelmezést, miszerint a módosítás célja az lenne, hogy az RMDSZ kivonja magát az elszámoltatás alól. Mint megírtuk, húsz román civil szervezet szerint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát szolgáló módosítások közé az RMDSZ nevében Szabó Ödön iktatott olyan módosító indítványokat, amelyek ellehetetlenítenék az átláthatóság növelését, és kivonnák az RMDSZ-t a törvény hatálya alól.
Egyébként Szabó elmondta, egy másik fontos téma, amelyben utólag elfogadott módosító javaslatot nyújtottak be, az átláthatósági törvény azon cikkelyét érinti, amely leszögezi: ha valamely intézmény kihágást követ el ezen törvény ellen, akkor a felettes vagy irányító szerv bírságolja meg.
„Én erre megkérdeztem, hogy a jelenlegi alkotmány alapján magyarázzák el: ki a felettes szerve az államfői hivatalnak, a parlamentnek vagy az alkotmánybíróságnak, illetve az önkormányzatoknak? Utólag aztán ők maguk is elismerték, hogy ez egy alkotmányellenes kitétel” – ecsetelte Szabó.
Egy másik témakör a fokozatosság elvét érinti. Jelenleg ugyanis a jogszabályban az szerepel, hogy a törvényt megsértő elkövető intézményeket meg kell bírságolni. Ez Szabó szerint azért alkotmányellenes, mert van egy általános érvényű törvény, amely szerint fokozatosan kell szankcionálni. Első körben ugyanis lehet, hogy elég csupán egy figyelmeztetés. A további fontos elem a fegyelmi eljárás kérdése. Ha ugyanis egy intézményen belül valaki fegyelmi vétséget követ el, az illető intézmény saját hatáskörben belső fegyelmi eljárást folytat le. A törvényben ugyanakkor az szerepel, hogy a fegyelmi bizottsági döntést egy külső fél is megtámadhatja. Ez pedig szembemegy azzal a jogelvvel, hogy az érintettek döntését külső személy nem fellebbezheti meg.
Az RMDSZ ki szeretné vonni magát a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosító törvény hatálya alól – állítja több romániai civil szervezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!