2013. március 01., 07:252013. március 01., 07:25
Riedl Rudolf úgy vélekedett: a legfontosabb az egészben az, hogy kinevezése visszaadhatja a szatmári magyarok biztonságérzetét, mivel ismét lehetőségük lesz „a legmagasabb fórumig eljutni” a problémáikkal.
Amint arról több ízben beszámoltunk, a nyári helyhatósági választásokon az RMDSZ elvesztette a megyei tanácselnöki posztot, a korábbi megyeelnök, Csehi Árpád így az egyik alelnöki széket foglalhatta el mindössze. Ez év januárjában pedig – arra hivatkozva, hogy igen csábító ajánlatot kapott a magánszférából – lemondott az alelnökségről és összes pártbeli funkciójáról.
Ezt követően a megyei képviselők tanácsa Riedl Rudolfot nevesítette a posztra, aki korábban a megye prefektusa, majd alprefektusa, illetve önkormányzati képviselője volt. „Ezzel nagyjából normalizálódott a helyzet a Szatmár megyei önkormányzatban – fejtette ki a Krónika kérdésére Pataki Csaba. – Az RMDSZ alkotja a képviselőtestületben a legnépesebb frakciót, 12-en vagyunk. Az USL-t alkotó pártokat, ha külön számítjuk, a PSD 8, a PNL pedig 6 képviselővel rendelkezik, tehát természetes, hogy a kettőből az egyik alelnöki poszt a mienk lett.”
Hozzátette, reméli, ezzel befejeződött a 2012-es választási kampányidőszak. Ezzel arra utalt, hogy elég sok huzavona volt az alelnöki tisztség körül, az USL-lel folytatott tárgyalások során olyan hírek is kiszivárogtak, hogy a kormányzó pártszövetség megtartaná magának ezt a tisztséget is, melybe – a megye etnikai arányainak figyelembe vételével – egyik magyar ajkú képviselőjüket nevezték volna ki. Riedl Rudolf egyébként eredetileg nem volt a képviselő-testület tagja, Csehi Árpád távozása, illetve két, a pártlistán előtte szereplő személy tanácsosi mandátumról való lemondása kellett ahhoz, hogy a testület tagjává váljon, mely egyébként elengedhetetlen feltétele az alelnökségnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok