
Be kell lépni. A kivizsgálásokra rendszeresen járó állapotos nő magát és születendő babáját is megóvja a lehetséges tragédiától
Fotó: Mihály Csaba
A Mentsétek meg a Gyermekeket civil szervezet nemrég arra figyelmeztetett, hogy meredeken emelkedett a szüléssel kapcsolatos anyai halálozások száma Romániában: a 2018-ban jegyzett 8,5 ezrelékről 16,1 ezrelékre növekedett 2020-ban. Dr. Antal Álmos sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyásznak, a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház volt igazgatójának segítségével próbáltunk utánajárni, milyen okok állhatnak az európai uniós szinten magas számok hátterében.
2022. február 26., 17:112022. február 26., 17:11
A legfrissebb statisztikák szerint Romániában közel megduplázódott 2018-tól 2020-ig a szüléssel kapcsolatos anyai halálozások száma, a mutató 8,5 ezrelékről 16,1 ezrelékre nőtt. Számszerűsítve a 100 ezer főre kalkulált mutatót, első látásra kevésnek tűnik a 18 eset 2018-ban, illetve a 32 tragédia 2020-ban egy közel 20 millió lakosú országban, ám európai viszonylatban még így is magasak a számok.
Az anyaelhalálozást százezer élve szülésre vetítik; ha például a mutató egy adott megyében 8, de ott nem volt 100 ezer szülés, akkor a számot el kell osztani, így például 25 ezer szülésre 2 anyahalálozás jut. Ebből kifolyólag ha alacsony a születések száma, akkor egy-két eset is nagyon „megdobja” a statisztikát. Dr. Antal Álmos sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyász a Krónikának ennek kapcsán kifejtette: akkor lehet még jobban érzékeltetni, hogy például Afrika bizonyos országaiban mennyire rossz a helyzet, ha megértjük, hogy ott a nagyon magas szülésszám mellett is magas az anyai halálozásra vonatkozó mutató. „Egy húszmilliós országhoz viszonyítva a 32 az sok, ez egy magas szám. Magyarország például sokkal jobban áll” – szögezte le a székelyföldi szakember.
Mindent látni kéne. Nagyon fontos, hogy a várandós nők részt vegyenek kivizsgáláson
Fotó: Gábos Albin
A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának főorvosa az anyai halálozás okaira, illetve megelőzésének lehetőségeire kitérve „bevezetőként” úgy fogalmazott, hogy az anya elhunyta, valamint a gyermekhalandóság nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte, sőt világszinten fontos kérdés, mindenhol a számok csökkentésére törekednek. Arra is
Van, ahova jó születni, de szülni nem jó, és van, ahol fordítva érvényes ez – idézte dr. Antal Álmos a téma kapcsán gyakran elhangzó mondatot, kiemelve, hogy például Luxemburgban meglepően magas az anyahalálozások száma, Csehországban pedig a csecsemőelhalálozás. Hozzátette, hogy
A szakorvos azt is hangsúlyozta, hogy az anyai halálozás szempontjából egyre jobb a helyzet, az utóbbi évtizedben világszinten felére csökkent az ilyen esetek száma: tíz éve még körülbelül évi 500 ezer ilyen haláleset volt, az utóbbi években már „csak” 280 ezer körüli volt a szám – ami azt jelenti, hogy világszinten még mindig napi körülbelül 800 anyahalál következik be. „Ezek a szülészetben-nőgyógyászatban a legsúlyosabb események, egyrészt mivel a családot érintik, fiatalokat, gyerekeket, másfelől nagyon nagy a társadalmi visszhangjuk” – hangsúlyozta dr. Antal Álmos hozzátéve, hogy a jó életszínvonal egyik mércéje is, hogy jó legyen a szülésekre vonatkozó statisztika.
A szakember leszögezte, hogy az anyai halálozás két kategóriáját szokták elkülöníteni. Az egyik, amikor direkt szülészeti okokhoz kapcsolódik az elhalálozás – terhesség alatt, szüléskor, szülés után következik be vérzés, szepszis, fertőzés stb. következtében, a másik kategóriát a nem direkt okok miatti halálozások jelentik – ez esetben az elhalálozás bekövetkezhet akár tüdőgyulladás miatt is. A tüdőgyulladást a Covid–19 világjárvány kontextusa miatt is aktuális említeni, hiszen a betegség súlyos formája okozhatja ezt. Antal Álmosnak nincs tudomása a térségben ilyen esetekről.
Leszögezte, hogy bár nem ismerünk konkrét számokat, tény, hogy történtek az elmúlt két évben a koronavírussal összefüggésbe hozható anyai halálozások.
Fotó: 123RF
Kovászna megyében legutoljára 2011-ben volt direkt szülészeti okokhoz kapcsolódó anyaelhalálozás, illetve a statisztikában szereplő legutolsó anyai halálozás 2018-ban történt nem direkt okok miatt. A szentgyörgyi szakorvos szerint fontos lenne még a szülés előtt kiszűrni azokat az eseteket, amikor a szülés nagy rizikót jelent az anyának. Szerinte nagyon nagy hiány, hogy ma már nem létezik az a védőnőhálózat, ami 1989 előtt még lehetővé tette, hogy a terheseket megfelelően számontartsák, kövessék.
Nem járnak orvoshoz, nincsen laborvizsgálatuk, az első vizsgálatuk a szülőszobán van. Ilyen esetekben, ha az anyának van egy fennálló betegsége, egy kór, amit a várandóság alatt nem kezeltek, az egy roppant nagy rizikót jelent” – magyarázta a szakember. Kiemelte példaként az alvadási zavart, mert a direkt okok között első helyen a vérzés áll, amit a magas vérnyomás és a fertőzés követ (itt általában már meglévő, gyakran elhanyagolt vizeletfertőzésekre kell gondolni).
„Fontos lenne, hogy ne csak nőgyógyász lássa őket, hanem gyerekgyógyász is, hiszen ők nem egyszerűen fiatalabb emberek, hanem más a szervezetük. 14 évesen már képes teherbe esni, de tulajdonképpen még gyermek. Gyermekszülészet külön nem létezik, de gyermekgyógyászat van, és ha legalább egy gyermekgyógyászhoz eljutnának, már az is fontos lépés lenne” – részletezte a szülész-nőgyógyász. Ezek a leányanyák sokszor vérszegényen, alultápláltan érkeznek a szülészetre, így a rizikófaktor is nagyobb.
A szakember elmondta, hogy bár néha jól követett terhességeknél is előfordulhat anyai halálozás, de kicsi az esélye, hiszen a vizsgálatok során kiszűrik a lehetséges veszélyeket, többnyire a szociálisan hátrányos helyzetű anyák esetében gyakori ez a tragikus esemény.
Dr. Antal Álmos hozzátette, hogy a járványhelyzet talán olyan szinten is befolyásolta a számokat, hogy az orvosi ellátás – mint például az onkológia, a krónikus betegek esetében is – bizonyos időszakokban nehezebben elérhetővé vált, illetve sokan hajlamosak voltak kevésbé gyakran, csak a legszükségesebb esetben orvoshoz fordulni, kivizsgálásra menni, és ez bizonyos mértékben érvényes lehet a terhes nőkre is.
Fotó: Gábos Albin
A szakorvos szerint az sem egy jó irány, hogy Romániában a népességnövekedést azzal próbálják ösztönözni, hogy növelik a kisgyerekek után járó pótlékot. Hiszen – ahogyan éppen a szülész-nőgyógyászok szembesülnek ezzel – mindez olyan eseteket is eredményez, hogy még az akár 7–8 gyerekes, szociálisan hátrányos helyzetű nők is azzal a kéréssel térnek be hozzájuk, hogy el szeretnék távolíttatni a fogamzásgátló spirált, hogy a megnövekedett anyagi támogatás miatt újra szülhessenek gyereket. Antal Álmos szerint lehet, hogy az állami támogatás feltételeként kellene megszabni azt is, hogy az anya eljár-e vizsgálatokra, felelősséget vállal-e a terhességért, vagy csak a gyerekpénz érdekli.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
szóljon hozzá!